0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Több, jobb, nemzetközibb

A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete harmadik alkalommal rendezte meg a Hungarogreen szakkiállítást és konferenciát a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. A dísznövénytermesztő és -kereskedő, parképítő és parkfenntartó, tájépítész, valamint a háttéripart képviselő szakembereknek szóló faiskolai seregszemle idén is a szakmai összefogás jövőbe mutató példája volt.

A gondos szervezésnek és a tartalmas programoknak köszönhetően pedig méltó helyre került a kiállítások nemzetközi térképén is.

A szakemberek információcseréjére, a hazai és nemzetközi piac újdonságainak megismerésére mindig nagy szükség van, különösen igaz ez az utóbbi években, amikor újabb és újabb kihívásokkal szembesültünk. A koronavírus-járvány a faiskolai ágazat számára egyszerre jelentett veszélyt és lehetőséget, és utólag a zöld­ágazat nem remélt sikert könyvelhetett el, a termelők és kereskedők nagy örömére. Az idei történelmi mértékű aszálykár, háborús konfliktus és energiaválság megint próbatétel elé állítja a kertésztársadalmat, amelyek leküzdésében a szakmai összefogásnak ismét nagy szerepe lesz, mondta el lapunknak Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke.

A tavalyi rendezvény a lezárásokat követően mindenekelőtt a viszontlátás öröméről szólt, másrészt fontos tapasztalatokkal is szolgált, amelyekre alapozva idén más területekre is hangsúlyt fektettek a szervezők.

Célirányos és tudatos marketingkampánnyal igyekeztek a nemzetközi szakmai kiállítások szintjére lépni, ami egyébként már az első, Hungarogreen 2020 kiállítás megrendezésekor is a szervezők célkitűzése volt, azonban azt megakadályozta a Covid-időszak.

A partneregyesületeken, nemzetközi cégeken és az egyesületi tagokon keresztül sikerült közvetlenül is hírét vinni a rendezvénynek, részben ennek is köszönhető, hogy idén már tizenegy ország képviseltette magát. Német, belga, holland, dán, cseh, horvát, lengyel, olasz, szlovák és osztrák kiállítókat is köszönthettek a hazai cégek mellett, így 88 standon ismerkedhettek a látogatók az újdonságokkal, emlékeztetett az egyesület elnöke. Ám azt is hozzátette, hogy a dísznövénypiacon tapasztalható nemzetközi átrendeződés – egyebek mellett az oroszországi embargó miatt – szintén elősegítette, hogy az európai cégek szeretnék jobban felmérni az eddigi kiaknázatlan lehetőségeket.

Kiemelte az elnök azt is, hogy a termesztőket napjainkban foglalkoztató gondokra, így például az energiaválságra, aszályra is sürgetően megoldásokat kell találni, éppen ezért a jövőben a szakmai tájékoztatásban különösen fontos szerepük lesz a háttéripari cégeknek. A kertészeti ágazat váltási igényére reagálva az idei rendezvényen már megjelent az alternatív fűtési alapanyagokat, például faaprítékot, briketteket gyártó Jákófa Kft., az alternatív fűtési megoldásokat kínáló Schmid energy solutions GmbH, valamint a vízmenedzsmenttel foglalkozó és víztározó berendezéseket forgalmazó Grün­wald is.

Külön öröm, hangsúlyozta Rónai Gergely, hogy a termesztők és háttéripari forgalmazók mellett idén első ízben standot állított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán kívül számos partneregyesület,

így a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesülete, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége, és a Magyar Faápolók Egyesülete, hozzájuk is fordulhattak kérdéseikkel az érdeklődők a kiállítás két napja alatt.

A látogatók és kiállítók visszajelzései alapján a vendéglátás terén is előrelépést könyvelhettek el, ehhez egy profi kávés céget és egy hazai borászatot, a tavalyi Highlights of Hungary-díjas A’ Capella pincészetet hívták segítségül. Az egyesület kóstolójegyeket adott a kiállítók részére az ábrahámhegyi borászat nedűinek megismerésére.

Jó az irány

A Hungarogreen kiállítás tavaly is egyértelmű sikerrel zárult, idén pedig beérett a hazai és nemzetközi ismertség növelése érdekében végzett marketingtevékenység. A visszajelzések alapján kiderült, hogy jóval elégedettebbek voltak a kiállítók az esemény látogatottságával és az érdeklődők összetételével, tehát a Hungarogreen valódi szakmai platformmá vált: szolgálja a teljes ágazat szakmai eszmecseréjét, üzletkötési lehetőséget nyújt, mindezt a fő felvevőpiac közelében.

Nem kérdéses tehát, hogy az irány jó, de a rendezvény ismertségét tovább kell növelni.

Ennek érdekében az egyesület új titkára, Mester Károlyné célirányosan alakítja ki a kapcsolatrendszert egyebek között a hazai kertbarát egyesületekkel, emellett az esseni IPM-en is szeretné népszerűsíteni a kiállítást az egyesület. Az elnök elkötelezett az iránt, hogy a fiatalságot jobban megszólítsák, és részletesebben bemutathassák a vonzó és biztos megélhetést jelentő díszkertész szakmát. Jó példaként említette, hogy a kert- és parképítőképzés minden szakiskolában nagy sikerrel és túljelentkezéssel indul, köszönhetően az Euroskills versenyek hírének és az ott elért eredményeknek is. A kiállítás ideje alatt idén is bemutatkozási lehetőséget kaptak a tehetséges parképítőtanulók.

A korábbi években jellemző árualap­hiány megszűnni látszik, mondta az elnök, a termelők elegendő árukészlettel rendelkeznek és jelen pillanatban a piacon még nem csökkent számottevően a kereslet, a termelők azonban erre számítanak.

A legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy csökkentsék-e a termelést, és ha igen, mennyivel.

Rónai Gergely szerint azonban még korai lenne a termelést visszafogni, hiszen azzal magunk teljesítenénk be a borúlátó jóslatokat. Néhány kiemelkedően sikeres év után bátrabb és előremutatóbb tartani például az előző évi termelést, mint csökkenteni, hiszen akik a közelmúltban jól csinálták a dolgaikat, azoknak most érdemes valamivel több kockázatot vállalni és nem pánikdöntést hozni. A termelésnek mindig van kockázata, az egyesület saját tudása és piaci ismeretei alapján igyekszik tanáccsal, iránymutatással ellátni a termelőket, de a döntést mindenki maga hozza meg.

A dísznövény nem luxus

Az eseményhez kapcsolódóan, a tavalyi évhez hasonlóan a kiállítás első napján Több zöld várost Európának címmel tartottak akkreditált tanácskozást, neves előadók taglalták a zöldfelület-gazdálkodást.

A szakmaközi szervezet felkészült az előtte álló kihívásokra, melyeket az ökológiai, az energetikai és a háborús válsághelyzet idézett elő, és meg tud felelni az új helyzetben is.

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László ezen gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát, amely a Green Cities Europe uniós kampányhoz kapcsolódott, szervezője pedig a szakmai szervezet volt.

A kertészet és azon belül a díszkertészet energiaigényes tevékenység, és bár gépesíthető, sok kézi munkaerőt foglalkoztat, és odafigyelést igénylő precíz munkát kíván a folyamatos gépesítés mellett is. A szervezet elnöke szerint a rendezvény segít abban, hogy az érdeklődők bővítsék ismereteiket, megosszák tapasztalataikat az új technológiákról, a precíziós és ökologikus gondolkodásról. Fontos, hogy a szakmagyakorlók tudjanak tanulni egymástól és meg tudják mutatni kifelé is, hogy ez a szakma nem statikus, hanem szeretne dinamikusan fejlődni. Orlóci László mindenkit arra buzdított és kért, ha bármilyen problémát tapasztal, azt jelezze a szakmai szervezet számára, mert csak így lehet az érdekeket a leghatékonyabban képviselni.

A díszkertészet a jövő szakmája.

Láthatók a kihívások, a hazai és a nemzetközi igények. A Covid-időszak rámutatott arra, hogy milyen nagy az igény a dísznövényekre. A díszkertészet közreműködik a lakosság mentális és fizikai egészségének megőrzésében is, ennélfogva közegészségügyi kérdésekhez kapcsolódik. Óriási a felelősségünk, hangsúlyozta Orlóci László, hiszen ezen társadalmi érdekek, szükségletek egyre hangsúlyossá válnak, a dísznövény tehát nem luxustermék. Meg kell határozni, hogy a magyar díszkertészek hogyan segíthetnek a közös zöld jövő létrehozásában. Optimistának kell lenni, az ágazatra mindig szükség lesz. Az ágazat jövője szempontjából az is fontos, hogy a fiatalok folytassák a szakmát, ezt szolgálja az átalakuló szakképzési rendszer is. Az átalakulás azonban mindig nehéz, türelemre és sok egyeztetésre van még szükség. A szakmai szervezet részt vett az új szakképzési rendszer kidolgozásában, a jogszabályok előkészítésében és a működtetésben is. Az alapok rendkívül jók, hiszen az előkészítési munkákban gyakorló szakemberek működtek közre.

A szakmai szervezet számára a hatékonyság azt jelenti, hogy egyrészről létrejött a szakmai szervezetiség, ami miniszteri rendelettel rögzített jogi forma.

Ötévi munkával sikerült elérni, hogy az agrárminiszter rendeletben szakmaközi szervezetté nyilvánította a Magyar Díszkertészek Szövetségét. A következő nagy lépés, amikor nemcsak jogilag, hanem gazdasági értelemben is működőképes lesz a szervezet a kiterjesztési jogkör megszerzése révén. Ennek előkészítése megtörtént. Ez fontos, mert a szakmaközi szervezet a piacszervezési intézkedések kiterjesztése révén tudja leginkább képviselni az ágazat érdekeit, létrejön a közös felelősség és a közös áldozatvállalás. (A kiterjesztési joggal fölruházott intézkedés kötelezően betartandó az országban működő, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők számára is.)

A klímaváltozás lehetőség is

Az Agrárminisztérium agrárpiacokért felelős helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás a konferencia megnyitóbeszédében szintén az ágazat előtt álló nehézségeket emelte ki. Mint mondta, a nehéz gazdasági körülményeken kívül meg kell küzdeni az aszály következményeivel is.

A gazdasági és a klimatikus helyzetre egyaránt választ kell találni, de a lehetőség ez utóbbiban van.

A zöldfelület-gazdálkodásban, a tájgazdálkodásban, a növénytermesztésben – beleértve a dísznövénytermesztést is – meg kell találni azokat a fajtákat, technológiákat, megoldásokat, melyekkel a megváltozott körülmények között is előre tud haladni az ágazat, ez volt a konferencia célja is. Szakmapolitikai oldalról a vidékfejlesztéssel, az öntözés és az öntözési közösségek támogatásával tudnak ehhez hozzájárulni, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A 45 milliárd forint keretösszegű pályázat év végéig elérhető az öntözésfejlesztés és az öntözési közösségek támogatá­sára. Ha valahol lehetőség van öntözésre, és ez több szereplő együttműködésével eredményesebben, hatékonyabban, olcsóbban, egyszerűbben valósítható meg, mint egyesével, akkor az öntözési közösség létrejöttét és a beru­házásokat is tudják támogatni. Eddig 118 öntözési közösség alakult, úgy tűnik, népszerű ez a lehetőség, hívta fel a figyelmet az előadó.

A közös agrárpolitika megújítása folyamatban van, 2023. január 1-jétől lépnek életbe az új szabályok.

Minden tagállamnak el kellett készítenie a stratégiai tervét, melyben bemutatja, hogy 2023–2027 között hogyan kívánja felhasználni a forrásokat a közös agrárpolitikában. Hazánk stratégiai tervének elfogadása folyamatban van. Tervezzük az öntözéses beruházások további támogatását 70 milliárd forinttal, mert nagyon fontos, hogy növekedjen az öntözött területek aránya. A minisztérium olyan intézkedéseket is tervez, melyek kifejezetten a díszkertész kis- és mikrovállalkozások számára, azok fejlesztéséhez, tevékenységéhez nyújthatnak támogatást. Létrejött az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs, a kormány igyekszik a gazdálkodók likviditását segíteni. A hiteltörlesztési moratórium 2023 végégig lesz érvényben, a rendkívüli vízkivételi igényekkel kapcsolatos szabályokat is rugalmasabbá tették. Tarpataki Tamás megköszönte a szakma munkáját és kiemelte, hogy gazdasági, közegészségügyi szempontból egyaránt nagy szükség van arra, hogy sikeres legyen az ágazat.

Energiagazdálkodás felsőfokon

A kiállítás második napján Energiagazdálkodás a termesztésben címmel tartottak szemináriumot elsősorban a zárt termesztőberendezésben dolgozó kertészetek számára, hogy segítsék őket az energiahatékonysági döntéseik meghozatalában.

Nem árt a kertészeti termesztés bonyolult, ám sokszor rutinból végzett folyamatát időnként átgondolni,

hangsúlyozta a szervező Flora Hungaria nagybani piac szakmai igazgatója, Treer András a program felvezetésében. Érdemes körülnézni, mely területen lehet a legújabb, korszerű megoldásokkal előrébb jutni. A kertészeti termesztés működtetéséhez egyre több innováció áll rendelkezésre. Úgy vélte, akiket sújt az aktuális energiahelyzet, azoknak különösen érdemes megismerni a tevékenységük hatékonyságát meghatározó összefüggéseket, amikre esetleg eddig nem is gondoltak, vagy amikről nem tudtak. A növényházak energiahatékonysági kérdéseivel kapcsolatban több szakmai napot terveznek tartani még az idén.

A program tartalmi összeállításában nagy szerepet vállalt Gyuris Attila, a Gyuris Virág Kft. vezetője, aki szerint a természet változásai – erős napfény, hőség, alacsony páratartalom – szinte minden kultúrnövényt zárt vagy nyitott termesztőberendezésbe kényszerítenek. Nálunk melegebb klímájú országokban (Olaszország, Izrael, Jordánia) már a gyümölcsültetvényeknél is egyre elterjedtebb a háló alatti termesztés, hogy megvédjék az állományokat az erős napsugárzástól és a páratartalom nagymértékű csökkenésétől.

Lassan a gabona is zárt termesztőberendezésben találja magát, vélte.

Gyuris Attila szerint a növényházi dísznövénykultúrák termesztéséhez 15-16 °C-os éjszakai és 25-28 °C-os nappali hőmérséklet, illetve 50-60% közötti páratartalom lenne ideális. Ha mindez kellő erősségű és mennyiségű fénnyel is párosul, az egyszerűvé teszi az öntözést, a tápoldatozást, a vegyszeres és a biológiai növényvédelmet is. Magyarországon ezzel szemben a tél hideg, borús és párás, a nyár pedig nagyon meleg. A hőmérséklet az év során mínusz 20 és plusz 40 °C között ingadozik. A növényházakban a páratartalom télen 90, nyáron 20-30% körüli, így a télit csökkenteni, a nyárit növelni kell, hogy megfeleljen a növények igényeinek. Nyáron a magas napi átlaghőmérséklet okoz stresszt a növényeknek. Magyarország fényben gazdag, a napfény „ingyen” erőforrásként áll rendelkezésre. Azt is megjegyezte a szakember, hogy a növényházi dísznövénytermesztés energia­igényes tevékenység, hiszen a fűtés, hűtés, öntözés, párásítás, légcsere egyaránt energiát igényel, ahogyan a műtrágyák gyártásához is sok energia kell. A hazai klimatikus helyzetet megfelelő technológiával lehet kezelni, mondta.

A zárt termesztőberendezéseknek vannak technológiai fokozataik és méretbeli határaik, e tényezők feltárására és megvitatására a tervezett előadássorozat keretében kerül majd sor.

Gyuris Attila szemléltető ábrán mutatta be, milyen sok tényezőt kell figyelembe venniük a termesztőknek, és azokat milyen összefüggésben kell vizsgálniuk. Ha ismerjük az adott kultúra környezeti igényeit (mikor mennyi fényre, szén-dioxidra, páratartalomra, hőmérsékletre van szüksége), és azt, hogy mikor milyen tápanyagot kíván, akkor meg kell tervezni, hogy azt milyen eszközökkel és berendezésekkel lehet kielégíteni, majd ki kell számolni a megtérülést is. A cél az, hogy a kertészet a rendelkezésre álló energiával, költséghatékony megoldásokkal több és jobb minőségű árut termesszen ugyanazon a felületen.

A szemináriumsorozat korábban tartott első része a fűtéssel foglalkozott (erről szóló írásunk a Kertészet és Szőlészet 2022/30. számában A válság lehetőség is egyben címmel olvasható), a Hungarogreen 2022 keretében megrendezett második rész a fényt helyezte a középpontba. Olyan kérdésekkel foglalkozott, hogy mennyi és milyen összetételű fényt engedjünk be a növényházba, milyen fóliát, megvilágítást használjunk, miként lehet a napfényt a termesztés szolgálatába állítani, a természetes fényt energiaként használni, és a fénnyel energiát megtakarítani. Szó volt a hőmérséklethez kapcsolódó más energiamegtakarító rendszerekről, a külső-belső energiaernyőkről, és a sötétítő ernyőkről is. Mindezekre lapunk későbbi számaiban részletesen visszatérünk.

Forrás: Kertészet és Szőlészet