A gondos szervezésnek és a tartalmas programoknak köszönhetően pedig méltó helyre került a kiállítások nemzetközi térképén is.
A szakemberek információcseréjére, a hazai és nemzetközi piac újdonságainak megismerésére mindig nagy szükség van, különösen igaz ez az utóbbi években, amikor újabb és újabb kihívásokkal szembesültünk. A koronavírus-járvány a faiskolai ágazat számára egyszerre jelentett veszélyt és lehetőséget, és utólag a zöldágazat nem remélt sikert könyvelhetett el, a termelők és kereskedők nagy örömére. Az idei történelmi mértékű aszálykár, háborús konfliktus és energiaválság megint próbatétel elé állítja a kertésztársadalmat, amelyek leküzdésében a szakmai összefogásnak ismét nagy szerepe lesz, mondta el lapunknak Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke.
A tavalyi rendezvény a lezárásokat követően mindenekelőtt a viszontlátás öröméről szólt, másrészt fontos tapasztalatokkal is szolgált, amelyekre alapozva idén más területekre is hangsúlyt fektettek a szervezők.
A partneregyesületeken, nemzetközi cégeken és az egyesületi tagokon keresztül sikerült közvetlenül is hírét vinni a rendezvénynek, részben ennek is köszönhető, hogy idén már tizenegy ország képviseltette magát. Német, belga, holland, dán, cseh, horvát, lengyel, olasz, szlovák és osztrák kiállítókat is köszönthettek a hazai cégek mellett, így 88 standon ismerkedhettek a látogatók az újdonságokkal, emlékeztetett az egyesület elnöke. Ám azt is hozzátette, hogy a dísznövénypiacon tapasztalható nemzetközi átrendeződés – egyebek mellett az oroszországi embargó miatt – szintén elősegítette, hogy az európai cégek szeretnék jobban felmérni az eddigi kiaknázatlan lehetőségeket.
Kiemelte az elnök azt is, hogy a termesztőket napjainkban foglalkoztató gondokra, így például az energiaválságra, aszályra is sürgetően megoldásokat kell találni, éppen ezért a jövőben a szakmai tájékoztatásban különösen fontos szerepük lesz a háttéripari cégeknek. A kertészeti ágazat váltási igényére reagálva az idei rendezvényen már megjelent az alternatív fűtési alapanyagokat, például faaprítékot, briketteket gyártó Jákófa Kft., az alternatív fűtési megoldásokat kínáló Schmid energy solutions GmbH, valamint a vízmenedzsmenttel foglalkozó és víztározó berendezéseket forgalmazó Grünwald is.
így a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesülete, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége, és a Magyar Faápolók Egyesülete, hozzájuk is fordulhattak kérdéseikkel az érdeklődők a kiállítás két napja alatt.
A látogatók és kiállítók visszajelzései alapján a vendéglátás terén is előrelépést könyvelhettek el, ehhez egy profi kávés céget és egy hazai borászatot, a tavalyi Highlights of Hungary-díjas A’ Capella pincészetet hívták segítségül. Az egyesület kóstolójegyeket adott a kiállítók részére az ábrahámhegyi borászat nedűinek megismerésére.
Jó az irány
A Hungarogreen kiállítás tavaly is egyértelmű sikerrel zárult, idén pedig beérett a hazai és nemzetközi ismertség növelése érdekében végzett marketingtevékenység. A visszajelzések alapján kiderült, hogy jóval elégedettebbek voltak a kiállítók az esemény látogatottságával és az érdeklődők összetételével, tehát a Hungarogreen valódi szakmai platformmá vált: szolgálja a teljes ágazat szakmai eszmecseréjét, üzletkötési lehetőséget nyújt, mindezt a fő felvevőpiac közelében.
Ennek érdekében az egyesület új titkára, Mester Károlyné célirányosan alakítja ki a kapcsolatrendszert egyebek között a hazai kertbarát egyesületekkel, emellett az esseni IPM-en is szeretné népszerűsíteni a kiállítást az egyesület. Az elnök elkötelezett az iránt, hogy a fiatalságot jobban megszólítsák, és részletesebben bemutathassák a vonzó és biztos megélhetést jelentő díszkertész szakmát. Jó példaként említette, hogy a kert- és parképítőképzés minden szakiskolában nagy sikerrel és túljelentkezéssel indul, köszönhetően az Euroskills versenyek hírének és az ott elért eredményeknek is. A kiállítás ideje alatt idén is bemutatkozási lehetőséget kaptak a tehetséges parképítőtanulók.
A korábbi években jellemző árualaphiány megszűnni látszik, mondta az elnök, a termelők elegendő árukészlettel rendelkeznek és jelen pillanatban a piacon még nem csökkent számottevően a kereslet, a termelők azonban erre számítanak.
Rónai Gergely szerint azonban még korai lenne a termelést visszafogni, hiszen azzal magunk teljesítenénk be a borúlátó jóslatokat. Néhány kiemelkedően sikeres év után bátrabb és előremutatóbb tartani például az előző évi termelést, mint csökkenteni, hiszen akik a közelmúltban jól csinálták a dolgaikat, azoknak most érdemes valamivel több kockázatot vállalni és nem pánikdöntést hozni. A termelésnek mindig van kockázata, az egyesület saját tudása és piaci ismeretei alapján igyekszik tanáccsal, iránymutatással ellátni a termelőket, de a döntést mindenki maga hozza meg.
A dísznövény nem luxus
Az eseményhez kapcsolódóan, a tavalyi évhez hasonlóan a kiállítás első napján Több zöld várost Európának címmel tartottak akkreditált tanácskozást, neves előadók taglalták a zöldfelület-gazdálkodást.
A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke, Orlóci László ezen gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát, amely a Green Cities Europe uniós kampányhoz kapcsolódott, szervezője pedig a szakmai szervezet volt.
A kertészet és azon belül a díszkertészet energiaigényes tevékenység, és bár gépesíthető, sok kézi munkaerőt foglalkoztat, és odafigyelést igénylő precíz munkát kíván a folyamatos gépesítés mellett is. A szervezet elnöke szerint a rendezvény segít abban, hogy az érdeklődők bővítsék ismereteiket, megosszák tapasztalataikat az új technológiákról, a precíziós és ökologikus gondolkodásról. Fontos, hogy a szakmagyakorlók tudjanak tanulni egymástól és meg tudják mutatni kifelé is, hogy ez a szakma nem statikus, hanem szeretne dinamikusan fejlődni. Orlóci László mindenkit arra buzdított és kért, ha bármilyen problémát tapasztal, azt jelezze a szakmai szervezet számára, mert csak így lehet az érdekeket a leghatékonyabban képviselni.
Láthatók a kihívások, a hazai és a nemzetközi igények. A Covid-időszak rámutatott arra, hogy milyen nagy az igény a dísznövényekre. A díszkertészet közreműködik a lakosság mentális és fizikai egészségének megőrzésében is, ennélfogva közegészségügyi kérdésekhez kapcsolódik. Óriási a felelősségünk, hangsúlyozta Orlóci László, hiszen ezen társadalmi érdekek, szükségletek egyre hangsúlyossá válnak, a dísznövény tehát nem luxustermék. Meg kell határozni, hogy a magyar díszkertészek hogyan segíthetnek a közös zöld jövő létrehozásában. Optimistának kell lenni, az ágazatra mindig szükség lesz. Az ágazat jövője szempontjából az is fontos, hogy a fiatalok folytassák a szakmát, ezt szolgálja az átalakuló szakképzési rendszer is. Az átalakulás azonban mindig nehéz, türelemre és sok egyeztetésre van még szükség. A szakmai szervezet részt vett az új szakképzési rendszer kidolgozásában, a jogszabályok előkészítésében és a működtetésben is. Az alapok rendkívül jók, hiszen az előkészítési munkákban gyakorló szakemberek működtek közre.
Ötévi munkával sikerült elérni, hogy az agrárminiszter rendeletben szakmaközi szervezetté nyilvánította a Magyar Díszkertészek Szövetségét. A következő nagy lépés, amikor nemcsak jogilag, hanem gazdasági értelemben is működőképes lesz a szervezet a kiterjesztési jogkör megszerzése révén. Ennek előkészítése megtörtént. Ez fontos, mert a szakmaközi szervezet a piacszervezési intézkedések kiterjesztése révén tudja leginkább képviselni az ágazat érdekeit, létrejön a közös felelősség és a közös áldozatvállalás. (A kiterjesztési joggal fölruházott intézkedés kötelezően betartandó az országban működő, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők számára is.)
A klímaváltozás lehetőség is
Az Agrárminisztérium agrárpiacokért felelős helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás a konferencia megnyitóbeszédében szintén az ágazat előtt álló nehézségeket emelte ki. Mint mondta, a nehéz gazdasági körülményeken kívül meg kell küzdeni az aszály következményeivel is.
A zöldfelület-gazdálkodásban, a tájgazdálkodásban, a növénytermesztésben – beleértve a dísznövénytermesztést is – meg kell találni azokat a fajtákat, technológiákat, megoldásokat, melyekkel a megváltozott körülmények között is előre tud haladni az ágazat, ez volt a konferencia célja is. Szakmapolitikai oldalról a vidékfejlesztéssel, az öntözés és az öntözési közösségek támogatásával tudnak ehhez hozzájárulni, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A 45 milliárd forint keretösszegű pályázat év végéig elérhető az öntözésfejlesztés és az öntözési közösségek támogatására. Ha valahol lehetőség van öntözésre, és ez több szereplő együttműködésével eredményesebben, hatékonyabban, olcsóbban, egyszerűbben valósítható meg, mint egyesével, akkor az öntözési közösség létrejöttét és a beruházásokat is tudják támogatni. Eddig 118 öntözési közösség alakult, úgy tűnik, népszerű ez a lehetőség, hívta fel a figyelmet az előadó.
Minden tagállamnak el kellett készítenie a stratégiai tervét, melyben bemutatja, hogy 2023–2027 között hogyan kívánja felhasználni a forrásokat a közös agrárpolitikában. Hazánk stratégiai tervének elfogadása folyamatban van. Tervezzük az öntözéses beruházások további támogatását 70 milliárd forinttal, mert nagyon fontos, hogy növekedjen az öntözött területek aránya. A minisztérium olyan intézkedéseket is tervez, melyek kifejezetten a díszkertész kis- és mikrovállalkozások számára, azok fejlesztéséhez, tevékenységéhez nyújthatnak támogatást. Létrejött az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs, a kormány igyekszik a gazdálkodók likviditását segíteni. A hiteltörlesztési moratórium 2023 végégig lesz érvényben, a rendkívüli vízkivételi igényekkel kapcsolatos szabályokat is rugalmasabbá tették. Tarpataki Tamás megköszönte a szakma munkáját és kiemelte, hogy gazdasági, közegészségügyi szempontból egyaránt nagy szükség van arra, hogy sikeres legyen az ágazat.
Energiagazdálkodás felsőfokon
A kiállítás második napján Energiagazdálkodás a termesztésben címmel tartottak szemináriumot elsősorban a zárt termesztőberendezésben dolgozó kertészetek számára, hogy segítsék őket az energiahatékonysági döntéseik meghozatalában.
hangsúlyozta a szervező Flora Hungaria nagybani piac szakmai igazgatója, Treer András a program felvezetésében. Érdemes körülnézni, mely területen lehet a legújabb, korszerű megoldásokkal előrébb jutni. A kertészeti termesztés működtetéséhez egyre több innováció áll rendelkezésre. Úgy vélte, akiket sújt az aktuális energiahelyzet, azoknak különösen érdemes megismerni a tevékenységük hatékonyságát meghatározó összefüggéseket, amikre esetleg eddig nem is gondoltak, vagy amikről nem tudtak. A növényházak energiahatékonysági kérdéseivel kapcsolatban több szakmai napot terveznek tartani még az idén.
A program tartalmi összeállításában nagy szerepet vállalt Gyuris Attila, a Gyuris Virág Kft. vezetője, aki szerint a természet változásai – erős napfény, hőség, alacsony páratartalom – szinte minden kultúrnövényt zárt vagy nyitott termesztőberendezésbe kényszerítenek. Nálunk melegebb klímájú országokban (Olaszország, Izrael, Jordánia) már a gyümölcsültetvényeknél is egyre elterjedtebb a háló alatti termesztés, hogy megvédjék az állományokat az erős napsugárzástól és a páratartalom nagymértékű csökkenésétől.
Gyuris Attila szerint a növényházi dísznövénykultúrák termesztéséhez 15-16 °C-os éjszakai és 25-28 °C-os nappali hőmérséklet, illetve 50-60% közötti páratartalom lenne ideális. Ha mindez kellő erősségű és mennyiségű fénnyel is párosul, az egyszerűvé teszi az öntözést, a tápoldatozást, a vegyszeres és a biológiai növényvédelmet is. Magyarországon ezzel szemben a tél hideg, borús és párás, a nyár pedig nagyon meleg. A hőmérséklet az év során mínusz 20 és plusz 40 °C között ingadozik. A növényházakban a páratartalom télen 90, nyáron 20-30% körüli, így a télit csökkenteni, a nyárit növelni kell, hogy megfeleljen a növények igényeinek. Nyáron a magas napi átlaghőmérséklet okoz stresszt a növényeknek. Magyarország fényben gazdag, a napfény „ingyen” erőforrásként áll rendelkezésre. Azt is megjegyezte a szakember, hogy a növényházi dísznövénytermesztés energiaigényes tevékenység, hiszen a fűtés, hűtés, öntözés, párásítás, légcsere egyaránt energiát igényel, ahogyan a műtrágyák gyártásához is sok energia kell. A hazai klimatikus helyzetet megfelelő technológiával lehet kezelni, mondta.
Gyuris Attila szemléltető ábrán mutatta be, milyen sok tényezőt kell figyelembe venniük a termesztőknek, és azokat milyen összefüggésben kell vizsgálniuk. Ha ismerjük az adott kultúra környezeti igényeit (mikor mennyi fényre, szén-dioxidra, páratartalomra, hőmérsékletre van szüksége), és azt, hogy mikor milyen tápanyagot kíván, akkor meg kell tervezni, hogy azt milyen eszközökkel és berendezésekkel lehet kielégíteni, majd ki kell számolni a megtérülést is. A cél az, hogy a kertészet a rendelkezésre álló energiával, költséghatékony megoldásokkal több és jobb minőségű árut termesszen ugyanazon a felületen.
A szemináriumsorozat korábban tartott első része a fűtéssel foglalkozott (erről szóló írásunk a Kertészet és Szőlészet 2022/30. számában A válság lehetőség is egyben címmel olvasható), a Hungarogreen 2022 keretében megrendezett második rész a fényt helyezte a középpontba. Olyan kérdésekkel foglalkozott, hogy mennyi és milyen összetételű fényt engedjünk be a növényházba, milyen fóliát, megvilágítást használjunk, miként lehet a napfényt a termesztés szolgálatába állítani, a természetes fényt energiaként használni, és a fénnyel energiát megtakarítani. Szó volt a hőmérséklethez kapcsolódó más energiamegtakarító rendszerekről, a külső-belső energiaernyőkről, és a sötétítő ernyőkről is. Mindezekre lapunk későbbi számaiban részletesen visszatérünk.