Először is, ha nem próbálunk tökéletes gyommentességet elérni magunk körül, akkor lehet, hogy kevésbé szakadunk bele a munkába, vagy kevesebb vegyi anyaggal terheljük a környezetet. Emellett a gyomnövények kedvező tulajdonságainak felismerése egyfajta bizalommal, szabadságérzettel tölthet el minket. Hogy lehet ez?
Nagyon fontos funkciókat látnak el a kertünkben, és mindezt teljesen ingyen. Az egyetlen dolgunk, hogy ne akadályozzuk őket ebben, illetve csak annyira, hogy ne vehessék át az uralmat a kertünk felett.
Az ígért lista kezdődjön azzal, hogy milyen fontos a talaj élő növénnyel borítása amennyire és amikor csak lehetséges. Ez a zöld növényréteg puha, rugalmas paplanként borítja a talaj felszínét, megvédve azt a vízcseppek becsapódásakor tapasztalható ütéstől. Egy-egy hevesebb eső során a vízcseppek akár 100 km/h sebességet is elérhetnek, mire a talajfelszínre érkeznek. Talajmorzsa legyen a talpán, amelyik ezt kibírja anélkül, hogy kisebb darabokra esne szét, utat engedve ezzel az eróziónak vagy a talaj tömörödésének. A növények felületére érkező és azon végigfolyó víz ráadásul lassabban éri el a talajfelszínt, több időt adva ezzel a víznek a beszivárgásra. Sőt, a növények talajba hatoló gyökere mentén könnyebben és mélyebbre szivárog a víz.
Szerencsére sok gyommag lapul ugrásra készen a talajban – túlélve ott akár több évtizedet is – , hogy a megfelelő pillanatban életre keljen és ellássa többek között ezt a talajvédelmi funkciót is, amíg nem vetek valamit ez előző, felszámolt kultúra helyére.
Ráadásul az élő növények gyökerei számos, a talaj egészsége szempontjából fontos élőlényt is táplálnak. Egy tudományos kísérlet szerint, ha élő búzagyökerek voltak a talajban, akkor körülöttük 6,5-szer több, a növények egészségéhez és a kellemes földillathoz is hozzájáruló sugárgomba volt megtalálható, mint a gyökerektől mentes talajban. A nagyon fontos baktériumok esetében ez 22-szeres értéket ért el. Mivel tudjuk, hogy minden növényfajnak van saját, rá jellemző életközössége a gyökerei közvetlen közelében, így elképzelhetjük, hogy ha nemcsak búza vagy paprika gyökerezik a talajunkban, hanem a gyomnövények több faja is, akkor a segítségükkel milyen változatossá tudjuk varázsolni a talaj életközösségét. Ez pedig, tekintve az egészséges talaj élőlényei közötti még mindig csak egészen kis részben feltérképezett hasznos kapcsolatok tömegét, mindenképpen a rendszer nagyobb stabilitásához vezet.
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy egészséges, élő talajon nőnek csak egészséges és tápláló növények. Ehhez viszont az kell, hogy a talajlakó szervezeteknek legyen mit enniük. Ez pedig a szerves anyag. Miközben a gyomnövények felveszik a vizet és a tápanyagokat a talajból, szerves anyagot, a saját élő szöveteiket alkotják meg, melyek a növény pusztulásával a talajlakók táplálékává válnak. Emellett stabilabb talajszerkezetet, ezzel jobb vízbefogadó és vízmegtartó képességet is biztosítanak.
Erejük a változatosságBiztosan tapasztalták már, hogy mindig a gyomok nyernek. Akárhogy is pátyolgatjuk a kultúrnövényeket és irtjuk a gyomokat, az utóbbiak mindig visszatérnek, mindig jobban nőnek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy nem nemesítette őket senki, nem válogatta ki és szaporította tovább csak a nagy termésűeket vagy piros virágúakat közülük, így megmaradt a rendkívüli fajon belüli változatosságuk. Emiatt mindig lesz egy pár egyed, amelyik ugyanabból a fajból jobban bírja a szárazságot, vagy éppen a kapálást, mint a többi fajtársa. Így életben marad és nő tovább, sőt szaporodik. Egyszóval, maga a faj könnyebben tovább él, mert képes rugalmasan reagálni a változásokra. Ezt nevezzük manapság divatossá vált szóval rezilienciának. |
Ha kertünk gyomflórája változatos, az számos előnnyel járhat. A különböző fajok különböző mélységben gyökereznek, sőt, általában a gyomnövény egy kultúrnövény — gyökerezési erősségi versenyből is a gyomok kerülnének ki nyertesként. Vigasztaljon minket a tudat, hogy ez azt jelenti, a gyomnövények erős gyökerei képesek áthatolni a mélyebben húzódó tömörödött talajrétegeken is, utat nyitva ezzel a víznek és a kultúrnövények gyökereinek. Minél mélyebbre tud szivárogni a víz a talajban, annál több raktározódik el belőle, csökkentve ezzel az öntözési költségeinket.
Azonban gondoljunk csak bele kicsit jobban: e közben árnyékolják is azt, tehát a talajfelszín kevésbé melegszik fel, kevesebbet párologtat. Párologtatnak viszont a gyomnövények, ami az árnyékoló hatásukkal együtt igencsak kedvező a nyári forróságban. Mondhatjuk úgy is, hogy a gyomok segítenek megfelelő mikroklímát teremteni az általában kényesebb kultúrnövények számára. Magunk is megtapasztalhatjuk, hogy amikor végre kiszabadítjuk a kiültetett paradicsompalántáinkat a gyomtengerből, az addig viruló palánták már nem is virulnak olyan nagyon, és elég sok idő elteltével térnek csak újra magukhoz. Próbáljuk meg egyszer-egyszer elnyomni a bennünk berzenkedő, tökéletességre törekvő kertészt, és hagyjunk meg egy-két gyomot a kultúrnövények között azok támogatására, de ne hagyjuk őket terjedni, magot érlelni. Ki tudja, hátha megszeretjük a gyomnövénytermesztést!
A piros árvacsalán például olyan korán virágzik tavasszal, amikor még az egyéb, nagy mennyiségű nektárt és pollent szolgáltató fajoknak túl hideg van. Ha egy korán, a napsütés hatására felébredő és a kaptárból kilátogató méh helyébe képzeljük magunkat, akkor máris rájövünk, hogy mekkora segítség lehet egy-egy meghagyott, virágzó árvacsalánfolt, amiből a hazaúthoz elegendő üzemanyagot lehet gyűjteni.
Igaz, hogy a gyomok önmagukban is növényvédelmi gondot jelentnek, de emellett még segíthetnek is a kártevők vagy kórokozók terjedésében, áttelelésében. Ugyanakkor ezt megvizsgálhatjuk más szemszögből is, és rájöhetünk, hogy mint oly sok más esetben, a probléma ismét magában rejti a megoldást. Ha kertünk egy igazi, változatos, élettől lüktető, egészséges közösség, akkor a gyomok ezen kártevők, kórokozók természetes ellenséginek is otthont adnak. Próbáljunk meghagyni például egy-két libatopot a zöldbab mellett.
Velük együtt szaporodnak viszont a levéltetű-fogyasztó katicák is, és amikorra a levéltetű ráfanyalodna a babunkra, addigra már a katicasereg is készen áll, hogy megakadályozza ebben. Ha nem látunk katicákat a tetvek mellett, akkor pedig húzzuk ki a libatopokat, és tetvekkel együtt forgassuk be a komposztba.
Gál Izóra