Back to top

A gyomnövények hasznáról

Van ám élet a „Megyek gyomlálni, mert megszólnak a szomszédok, ha gyomos a kertem” és az „Áthatolhatatlan parlagfű-dzsungel borít mindent” között is. Az a bizonyos arany középút! Ebben az írásban azt nézzük végig, hogy miért érdemes némi könyörületet tanúsítanunk a gyomokkal szemben.

Először is, ha nem próbálunk tökéletes gyommentességet elérni magunk körül, akkor lehet, hogy kevésbé szakadunk bele a munkába, vagy kevesebb vegyi anyaggal terheljük a környezetet. Emellett a gyomnövények kedvező tulajdonságainak felismerése egyfajta bizalommal, szabadságérzettel tölthet el minket. Hogy lehet ez?

Ha belegondolunk, hogy ezek a fránya gyomok mindenhol ott vannak, az ezek után elégedettséggel tölthet el: a természet − és benne a gyomok is − helyettünk dolgoznak.

Nagyon fontos funkciókat látnak el a kertünkben, és mindezt teljesen ingyen. Az egyetlen dolgunk, hogy ne akadályozzuk őket ebben, illetve csak annyira, hogy ne vehessék át az uralmat a kertünk felett.

A fekete nadálytő remek társnövénye a gyümölcsfáknak. Mélyre hatoló gyökere káliumot gyűjt, szőrös, ezáltal harmatgyűjtő, nagy tápanyagtartalmú leveleivel takarható a talaj
A fekete nadálytő remek társnövénye a gyümölcsfáknak. Mélyre hatoló gyökere káliumot gyűjt, szőrös, ezáltal harmatgyűjtő, nagy tápanyagtartalmú leveleivel takarható a talaj

Az ígért lista kezdődjön azzal, hogy milyen fontos a talaj élő növénnyel borítása amennyire és amikor csak lehetséges. Ez a zöld növényréteg puha, rugalmas paplanként borítja a talaj felszínét, megvédve azt a vízcseppek becsapódásakor tapasztalható ütéstől. Egy-egy hevesebb eső során a vízcseppek akár 100 km/h sebességet is elérhetnek, mire a talajfelszínre érkeznek. Talajmorzsa legyen a talpán, amelyik ezt kibírja anélkül, hogy kisebb darabokra esne szét, utat engedve ezzel az eróziónak vagy a talaj tömörödésének. A növények felületére érkező és azon végigfolyó víz ráadásul lassabban éri el a talajfelszínt, több időt adva ezzel a víznek a beszivárgásra. Sőt, a növények talajba hatoló gyökere mentén könnyebben és mélyebbre szivárog a víz.

Velem bizony már előfordult, hogy a betakarított növények után csupasz maradt a kertem talaja egy időre.

Szerencsére sok gyommag lapul ugrásra készen a talajban – túlélve ott akár több évtizedet is – , hogy a megfelelő pillanatban életre keljen és ellássa többek között ezt a talajvédelmi funkciót is, amíg nem vetek valamit ez előző, felszámolt kultúra helyére.

Ráadásul az élő növények gyökerei számos, a talaj egészsége szempontjából fontos élőlényt is táplálnak. Egy tudományos kísérlet szerint, ha élő búzagyökerek voltak a talajban, akkor körülöttük 6,5-szer több, a növények egészségéhez és a kellemes földillathoz is hozzájáruló sugárgomba volt megtalálható, mint a gyökerektől mentes talajban. A nagyon fontos baktériumok esetében ez 22-szeres értéket ért el. Mivel tudjuk, hogy minden növényfajnak van saját, rá jellemző életközössége a gyökerei közvetlen közelében, így elképzelhetjük, hogy ha nemcsak búza vagy paprika gyökerezik a talajunkban, hanem a gyomnövények több faja is, akkor a segítségükkel milyen változatossá tudjuk varázsolni a talaj életközösségét. Ez pedig, tekintve az egészséges talaj élőlényei közötti még mindig csak egészen kis részben feltérképezett hasznos kapcsolatok tömegét, mindenképpen a rendszer nagyobb stabilitásához vezet.

Pipacs színesíti a rozstáblát
Pipacs színesíti a rozstáblát

A másik tagadhatatlan ingyen szolgáltatás a felbukkanó és esetleg kifejezetten rossz körülmények között is növekvő gyomnövények részéről az, hogy szerves anyagot állítanak elő.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy egészséges, élő talajon nőnek csak egészséges és tápláló növények. Ehhez viszont az kell, hogy a talajlakó szervezeteknek legyen mit enniük. Ez pedig a szerves anyag. Miközben a gyomnövények felveszik a vizet és a tápanyagokat a talajból, szerves anyagot, a saját élő szöveteiket alkotják meg, melyek a növény pusztulásával a talajlakók táplálékává válnak. Emellett stabilabb talajszerkezetet, ezzel jobb vízbefogadó és vízmegtartó képességet is biztosítanak.

Erejük a változatosság

Biztosan tapasztalták már, hogy mindig a gyomok nyernek. Akárhogy is pátyolgatjuk a kultúrnövényeket és irtjuk a gyomokat, az utóbbiak mindig visszatérnek, mindig jobban nőnek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy nem nemesítette őket senki, nem válogatta ki és szaporította tovább csak a nagy termésűeket vagy piros virágúakat közülük, így megmaradt a rendkívüli fajon belüli változatosságuk. Emiatt mindig lesz egy pár egyed, amelyik ugyanabból a fajból jobban bírja a szárazságot, vagy éppen a kapálást, mint a többi fajtársa. Így életben marad és nő tovább, sőt szaporodik. Egyszóval, maga a faj könnyebben tovább él, mert képes rugalmasan reagálni a változásokra. Ezt nevezzük manapság divatossá vált szóval rezilienciának.

Ha kertünk gyomflórája változatos, az számos előnnyel járhat. A különböző fajok különböző mélységben gyökereznek, sőt, általában a gyomnövény egy kultúrnövény — gyökerezési erősségi versenyből is a gyomok kerülnének ki nyertesként. Vigasztaljon minket a tudat, hogy ez azt jelenti, a gyomnövények erős gyökerei képesek áthatolni a mélyebben húzódó tömörödött talajrétegeken is, utat nyitva ezzel a víznek és a kultúrnövények gyökereinek. Minél mélyebbre tud szivárogni a víz a talajban, annál több raktározódik el belőle, csökkentve ezzel az öntözési költségeinket.

A libatopot támadják meg először a tetvek, amik odavonzzák a katicákat is
A libatopot támadják meg először a tetvek, amik odavonzzák a katicákat is

Ha már az öntözésnél tartunk, részben jogos a vád, a gyomnövények valóban vizet használnak el a talajból.

Azonban gondoljunk csak bele kicsit jobban: e közben árnyékolják is azt, tehát a talajfelszín kevésbé melegszik fel, kevesebbet párologtat. Párologtatnak viszont a gyomnövények, ami az árnyékoló hatásukkal együtt igencsak kedvező a nyári forróságban. Mondhatjuk úgy is, hogy a gyomok segítenek megfelelő mikroklímát teremteni az általában kényesebb kultúrnövények számára. Magunk is megtapasztalhatjuk, hogy amikor végre kiszabadítjuk a kiültetett paradicsompalántáinkat a gyomtengerből, az addig viruló palánták már nem is virulnak olyan nagyon, és elég sok idő elteltével térnek csak újra magukhoz. Próbáljuk meg egyszer-egyszer elnyomni a bennünk berzenkedő, tökéletességre törekvő kertészt, és hagyjunk meg egy-két gyomot a kultúrnövények között azok támogatására, de ne hagyjuk őket terjedni, magot érlelni. Ki tudja, hátha megszeretjük a gyomnövénytermesztést!

Némelyik gyom gyönyörű, amikor virágzik, ami nemcsak az esztétikai érzékünket elégíti ki, de ezeknek a virágoknak óriási szerepe lehet a beporzó rovarok túlélésében.

A piros árvacsalán kora tavasszal nyújt táplálékot a méheknek
A piros árvacsalán kora tavasszal nyújt táplálékot a méheknek
A piros árvacsalán például olyan korán virágzik tavasszal, amikor még az egyéb, nagy mennyiségű nektárt és pollent szolgáltató fajoknak túl hideg van. Ha egy korán, a napsütés hatására felébredő és a kaptárból kilátogató méh helyébe képzeljük magunkat, akkor máris rájövünk, hogy mekkora segítség lehet egy-egy meghagyott, virágzó árvacsalánfolt, amiből a hazaúthoz elegendő üzemanyagot lehet gyűjteni.

Igaz, hogy a gyomok önmagukban is növényvédelmi gondot jelentnek, de emellett még segíthetnek is a kártevők vagy kórokozók terjedésében, áttelelésében. Ugyanakkor ezt megvizsgálhatjuk más szemszögből is, és rájöhetünk, hogy mint oly sok más esetben, a probléma ismét magában rejti a megoldást. Ha kertünk egy igazi, változatos, élettől lüktető, egészséges közösség, akkor a gyomok ezen kártevők, kórokozók természetes ellenséginek is otthont adnak. Próbáljunk meghagyni például egy-két libatopot a zöldbab mellett.

A fekete bablevéltetvek mindennél jobban szeretik a libatopot, azt fogják először ellepni.

Velük együtt szaporodnak viszont a levéltetű-fogyasztó katicák is, és amikorra a levéltetű ráfanyalodna a babunkra, addigra már a katicasereg is készen áll, hogy megakadályozza ebben. Ha nem látunk katicákat a tetvek mellett, akkor pedig húzzuk ki a libatopokat, és tetvekkel együtt forgassuk be a komposztba.

Gál Izóra

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.