0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A mobil sajtáros fejőgép és az utófürösztő használata kisgazdaságban

Háztáji kisgazdaságként mobil sajtáros fejőgépet használunk. Egy kiépített fejőberendezés jóval költségesebb lett volna, illetve az istálló kialakítása sem tette teljes egészében lehetővé. Kicsivel kevesebb, mint két évvel ezelőtt – az első tehenem ellése előtt két nappal – vásároltuk meg a mobil sajtáros fejőgépet, mely azóta is remek szolgálatot tesz.

Egy kisebb gazdaság számára teljesen praktikus a sajtáros fejőgép – a sajtár megfelelő méretű és könnyen mozgatható. Fejés előtt fogom a fejőgépet, és mint egy kiskocsit, lehúzom az istállóba, a fejés végén pedig a tejjel teli sajtárt sem kell cipelnem, hiszen csak húznom kell a kerekeken guruló szerkezetet. Az állatokat egyáltalán nem zavarja, nem ijednek meg tőle, mikor melléjük állítom.

A fejőgépem egyidejűleg egy egyed fejésére alkalmas – jelenleg három üszőt fejek.

Miután megmosom a tehenek tőgyét, kifejem az első tejsugarakat, majd elfordítom a fejőgép kapcsolóját, ami pár másodperc múlva ütemesen kattogni kezd. A kollektor szelepének segítségével bekapcsolom a vákuumot és felhelyezem a fejőkelyheket a tőgybimbókra. A vákuumszint folyamatos ellenőrzésére külön vákuummérő óra áll rendelkezésre – különböző színekkel jelezve, mennyire megfelelő az adott vákuumszint az állat számára –, illetve szükség esetén változtatni is tudom azt. Az átlátszó műanyag kollektorfedélen át jól látható, ha például az egyik tőgynegyed hamarabb kifogy, mint a többi.

Hasonlóképp előnyös az átlátszó mű­anyag sajtárfedél is, melyen keresztül figyelemmel követhető, mikor telik meg a sajtár tejjel. Ez különösen hasznos, amennyiben egymás után több tehenet fejünk.

Nem gondolom ugyanis, hogy háztáji gazdaságban a harminc literes sajtárt egyetlen tehén egy fejés alkalmával csordultig teletölti tejjel.

Két típusú sajtár kapható az általam használt fejőgéphez: az egyik rozsdamentes acélból készült – nekem jelenleg ilyen van használatban –, a másik pedig műanyagból, átlátszó mérőskálával ellátva, ami több tehén fejése esetén az egyedi tejtermelési mennyiségek követésére alkalmas – ez rendkívül hasznos lehet például az állatok egyedi abrak­adagjának megállapítására.

A villanymotorra szerelt vákuumszivattyún zajcsillapító is van, így sem az állatokat, sem az állatok körül dolgozókat nem zavarja a fejéssel járó zaj. Több szakmabelitől hallottam már, hogy a pulzátor hajlamos hamarabb elromlani, de ilyesmit még nem tapasztaltam az elmúlt két év során. Azt viszont javaslom azoknak, akik ilyen vagy ehhez hasonló szerkezettel szeretnének dolgozni, hogy a megfelelő működés érde­kében, a pulzátort időnként szereljék szét és fújassák ki belőle a lerakódott port. Hasonló gyakorlati tapasztalatból származó észrevételem/tanácsom a vákuumtartály rendszeres szellőztetése is, hogy megelőzzük a páralecsapódást, mely idővel a vákuumtartály belső részének korróziójához vezethet.

Mivel ez valójában egy L-alakú cső, melyet a két végén gumidugó zár le, ezek eltávolításával könnyedén szellőztethető.

A fejőgép tisztítása sem okoz különösebb gondot, hiszen az átlátszó gumicsövek és a fejőkehelygumik speciális tisztítókefével könnyedén és alaposan tisztíthatók, mint ahogyan a sajtár, a kollektor és a fejőgép összes tartozéka is egyszerűen tisztán tartható. Könnyedén szétszedhetjük alkotóelemeire a kollektort is, így egyszerűen makulátlanná varázsolhatjuk, a takarítást követően pedig az összeszerelés sem okoz gondot.

A kollektor összeszerelése során mindenképp figyelni kell a tömítés megfelelő behelye­zésére!

Ha ezt nem tesszük meg, nem zár jól, így a fejés során fals levegőt szívhat a rendszer, mely hátráltatja a fejési folyamatot.

Az utófürösztésről

Egyetemista koromban számos kutatást végeztem tejtermelő tehenészetekben, és bizton állíthatom, van jelentősége az utófürösztő rendszeres használatának. A fejési protokollban azért lényeges, mert fejés után lezárja a tőgybimbócsatorna nyílását, ezzel megakadályozza, hogy két fejés közt a kórokozók feljussanak a tőgybe és tőgygyulladást okozzanak.

Ezek a készítmények többnyire kannás kiszerelésben kaphatók, mely a néhány tehénnel rendelkező gazdák számára túl nagy mennyiség, a szavatossági ideje is jócskán lejárna ezeknek a szereknek, mire felhasználnák – ezek a szerek sem használhatók korlátlan ideig. Épp ezért azt a megoldást találtam, hogy por állagú, kis kiszerelésű fejés utáni tőgyfertőtlenítőszer-koncentrátumot vásároltam.

Ebből kimértem egy kisebb, számomra elegendő mennyiséget, összekevertem vízzel, majd fél napra állni hagytam. Ezután már alkalmazható is. A bekevert készítmény harminc napig használható fel, így a tehénlétszámtól függően kisebb mennyiség bekeverése is elegendő egyszerre, ezáltal nem kell pocsékolnunk, ami anyagilag és egészségügyileg is praktikus.

Érdemes beszerezni egy speciális tőgyfertőtlenítő poharat. A bekevert szert a pohárba kell tölteni, így a fejés befejeztével könnyedén bemárthatók a tőgybimbók. Ezzel megelőzhetjük a tőgygyulladást, ami az állatnak és nekünk is jó, hisz’ nem esik ki a termelésből.

Úgy gondolom, számos előnyét felvázoltam az általam használt – jól bevált – fejési rendszernek. Mobil kialakítása valóban rendkívül praktikus egy háztáji gazdaság számára, illetve nem igényel jelentős anyagi és technológiai beruházást.

A közel kétéves használat alatt nálam jól vizsgázott.

Eddig maximum hét tehenet fejtem vele egyszerre, ám ez sem okozott különösebb gondot. Ugyan más-más gazdaságokban különbözőek az igények, ám a mobil sajtáros fejőgép használatát nyugodt szívvel ajánlom a kisgazdaságban dolgozók számára.

Szilágyi Szabina

Forrás: Kistermelők Lapja