Back to top

Álmok nélkül nincsen siker! – Kelemen Zénó

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a galoppsport irányába tekintettünk, és Kelemen Zénó zsokéjelölttel beszélgettünk, aki 2017-ben került a zsokéiskolába, most Soltész András istállójában dolgozik. Azt vallja, hogy megpróbáltatások nélkül a sikernek nem is volna ennyire édes az íze, és minden eddigi győzelmének úgy örült, mintha az első lett volna.

A lovas ágak közül miért a galoppsportot választottad?

Fotó: Zámbó László

Mindig is vonzódtam az extrém sportokhoz. Lovagolni viszonylag későn kezdtem el, díjlovaglásban és díjugratásban is kipróbáltam magam, de nem éreztem magaménak. Akkor éreztem magam igazán jól, ha a szabadban, korlátok nélkül vágtázhattam akkori tanárommal és barátaimmal. Talán ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy kipróbálnám magam a galoppsportban.

Korábban milyen előismereteid voltak a sporttal kapcsolatban? Erdélyben mennyit hallottál a galopp­ról és a Kincsem Parkról?

Rengeteget kutakodtam a sport iránt, még a zsokéiskolába jelentkezésem előtt. Nagyon sok külföldi versenyt néztem, valamint követtem az angol, francia és az amerikai nagyversenyeket is.

A magyarországi galoppsportról először Varga Mátyás és szülei meséltek, ő előttem járt egy vagy két évvel korábban Dunakeszi-Alagra telivéreket lovagolni. Ekkor határoztam el, hogy én is szeretnék a Kincsem Parkban versenyezni. 

Hogy és mikor kerültél a fővárosba?

2015 végén határoztam el, hogy ha végzek az általános iskolai tanulmányaimmal, akkor a gimnáziumi éveimet a zsokéiskolában szeretném elkezdeni. Szüleim beleegyezésével, támogatásával és nagyon sok segítségével ez sikerült is. 2017 szeptemberében, 15 évesen, már a zsokéiskola és a Kovács Pál Baptista Gimnázium tanulójaként kezdtem meg a tanévet.

Fotó: Zámbó László

Milyen képzésen vettél részt?

Nagyon jó szakmai alapot kaptam, a jelenlegi legeredményesebb és legtapasztaltabb hazai versenylovas, ifj. Kozma István tanította meg az alapokat.

Kiváló erőnléti edzéseket tartott az elektromos és a mechanikus műlovon is, ahol természetesen folyamatosan jobbnál jobb tanácsokat és instrukciókat adott a siker érdekében.

A gyakorlati képzés előbb a tanistállóban, majd már élesben a versenyistállóban történt, igazi telivéreken már.

Mit tartasz nehéznek a galopplovaglásban és a sportban?

Szerintem sokunk mumusa és egyben a sportunk nehézsége is a versenysúly állandó tartása. Nagyon sok zsoké küzd súlyproblémával, ne feledjük, az ideális zsokétestsúly 53-56 kg között van. Nagyon emberpróbáló dolog hétről hétre, hónapról hónapra tartani az adott súlyt. Ez egy ilyen sport évszázadok óta. Úgy gondolom, ha nem volna ez a megpróbáltatás, akkor a sikernek nem is volna ennyire édes az íze.

Hogyan tartod a súlyodat, okoz-e nehézséget?

2017 decemberében 1-es típusú cukorbeteg lettem, így a diéta már megszokott volt és nem okozott gondot az esetleges koplalás sem már a kezdetektől.

Szerencsére elég jól és könnyen tartom a súlyomat rendszeres diétával és testmozgással. De nem mondom, hogy soha nem okoz nehézséget a legkisebb vállalt súly tartása.

Mennyi idő telt el az első versenyedig? Kit lovagoltál és milyen eredménnyel? Hogyan emlékszel vissza?

Viszonylag sok idő telt el, mire lehetőséget kaptam, hogy versenyben is lovagolhassak, körülbelül bő másfél évet kellett várnom a bemutatkozásra. Úgy látom, hogy megérte várni és dolgozni tovább, hiszen olyan életre szóló élmény volt már az első verseny, hogy azt szavakkal szinte nem is lehet kifejezni. Első versenyemben La Mer volt hű a társam. Tisztességesen tette a dolgát és a 11. helyen értünk célba.

Fotó: Zámbó László

Az első győzelem mindig különös jelentőséggel bír, kivel nyerted meg az elsőt? Van kedvenc győzelmed?

Életem első versenyét Medicával nyertem, ami a mai napig meghatározó győzelem számomra, akárcsak a többi.

Kedvenc győzelmet nem tudok kiemelni, mert mindnek megvan a maga varázsa, ráadásul minden eddigi győzelmemnek úgy örültem, mintha csak az elsőt nyertem volna.

Kinél dolgozol a hétköznapokban, hogy telik egy heted?

Jelenleg Soltész András istállójában dolgozom a hétköznapokban. Ő egy nagyon tapasztalt, komoly, világlátott szakember. Általában a verseny utáni hétfőn reggel kora délutánig dolgozunk, után az időt pihenéssel töltöm és igyekszem kipihenni a vasárnapi versenyek fáradalmait. Ekkor igyekszem feltöltődni a hét többi napjára. A többi napon lovaglással töltöm a délelőttöket, kedden és pénteken megyünk gyorsmunkákat. A délutáni órákban erőnléti és kardioedzésekkel próbálom magam fejleszteni.

Mik a céljaid? Kik segítik a mun­kádat?

Hosszú a lista, amit inkább álmoknak neveznék, de nagyon bízom benne, hogy ha merek álmodni, akkor azt el is tudom érni. Szépen haladok lépésről lépésre, megvolt az első győzelem, aztán a megfelelő győzelmi szám, hogy ostorral lovagoljak.

Céljaim közt mindenképp szerepel, hogy kiemelt versenyekben is lehetőséget kapjak és sikereket is érjek el, valamint az is, hogy évről évre minél jobb, tapasztaltabb, ügyesebb és sikeresebb legyek.

Fotó: Zámbó László
Munkámat a mindennapokban a jó munkatársak, a családom és a szeretteim segítik. Jó úton vagyok, ezt onnan látom és érzem, hogy egyre több istállótól kapok lehetőséget a versenynapokon. A 2022-es szezontól a Jockey Palace nevű rangos német cég a támogatóm. Nagyon büszke vagyok erre az együttműködésre, a professzionális felszereléseim finanszírozásában sokat segítenek.

Itthon kiktől tanultál a legtöbbet, kik a szakmai példaképeid?

Sok szakembert kell megneveznem. Ifj. Kozma Istvántól, Fézer Róberttől és a rutinos Derby-nyerő lovastól, Noska Józseftől tanultam nagyon sokat, az ő kezük alatt tanultam meg az alapokat, ők indítottak el ezen az úton. Szakmai példaképeimnek ifj. Kozma Istvánt, Nagy Tamást, Kovács Sándort és Stanislav Georgievet tartom. Mindannyiuk lovaglásában van olyan dolog, amit el szeretnék sajátítani.

Kiknek javasolnád ezt a szép, de nehéz sportot?

Azoknak a fiataloknak ajánlom ezt a sportot, akik alkatilag ideálisak, kitartóak, elszántak és eléggé bátrak ahhoz, hogy egy akár 65 km/h-val száguldó telivérrel jó partneri viszonyt tudjanak viszonylag rövid idő alatt kialakítani.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2022/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Akvarisztika szívvel-lélekkel

A haltartás, vagyis az akvarisztika hagyományai az ókorba nyúlnak vissza. Először étkezési céllal tartottak halakat mesterséges tavakban, de hamar elkezdődött a halak szín vagy forma szerinti tenyésztése is. A halak mint díszállatok sikere azóta is töretlen, főleg mióta beköltöztek a lakásokba, és az akváriumok a lakás díszei lettek.

Útlevél nélkül utaztatott macskákat koboztak el az M1-esen

Öt állatútlevél nélküli macskát találtak az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán egy román buszban - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.

Csúcsgenetikai képességek továbbörökítését segíti a MATE új állatállomása

Speciális állatállomással bővült a MATE Kaposvári Campusán működő Embrió-átültető Központ. A fejlesztés a napi kezeléshez és az embrió-átültetés előkészítéséhez biztosít nagy biztonságú, stresszmentes, elkülönített környezetet. Mindez nélkülözhetetlen az ott tartott magas genetikai értékű donorállatok csúcsgenetikai képességeinek továbbörökítéséhez.

A mobil sajtáros fejőgép és az utófürösztő használata kisgazdaságban

Háztáji kisgazdaságként mobil sajtáros fejőgépet használunk. Egy kiépített fejőberendezés jóval költségesebb lett volna, illetve az istálló kialakítása sem tette teljes egészében lehetővé. Kicsivel kevesebb, mint két évvel ezelőtt – az első tehenem ellése előtt két nappal – vásároltuk meg a mobil sajtáros fejőgépet, mely azóta is remek szolgálatot tesz.

Indokolt a húsmarhatartás

Augusztus végén tartották Nyitrán a hagyományos Agrokomplex mezőgazdasági kiállítást, amire Pomichal István és a lajosmizsei Charolais Kft. közösen vittek húsmarha bikákat és üszőket. A bemutatott charolais-állomány megkapta a kiállítás fődíját, az Arany Sarlót. Pomichal István agrármérnökkel, állatminősítő bíróval beszélgettünk, aki jelenleg egy Pozsony melletti falu, Fél polgármestere.

A legkiválóbbakat díjazták

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kezdeményezte a Több zöld várost Európának hároméves népszerűsítő programot, melyhez hazánk 2021-ben kapcsolódott. Ezzel több európai ország között Magyarország is lehetőséget kapott arra, hogy együttműködjön és támogassa a szakmán belüli párbeszédet a zöldfelület szerepének fontosságáról. A program hazai felvállalója a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete lett.

Szállítási támogatás, előlegkifizetés, kárenyhítés

A tervek szerint október 3-9. között lehet majd benyújtani a kérelmeket a tömegtakarmányok szállítási költségeinek támogatására. Az aszálykárok enyhítését szolgáló intézkedés részleteiről a Magyar Államkincstár tájékoztatott.

Az olimpiai szereplés a hosszútávú célja a magyar díjugratóknak

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a közmédiának kijelentette: a díjugratóknál be kellett fejezniük az önámítást, hogy a válogatottnak legyen esélye kijutni a 2024-es párizsi olimpiára.

XVI. Bükkösd Kupa

Augusztus első hétvégéjén zajlott a XVI. Bükkösd Kupa. A versenyzői létszám a megszokotthoz képest kicsi volt, a nagy hőségben sokan nem vállalták a versenyzést, ennek ellenére jó hangulatú volt a két nap, befutóval megemelve a verseny érzetét.