A biztosítások döntő többsége, mintegy kilencven százaléka a növénykultúrákra vonatkozik. Különösen népszerű a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítás. 2012 óta a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzi az állam.
Az „A” típusú, úgynevezett csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnemre együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény- és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.
A díjtámogatás rendszerének hatása az újonnan biztosítást kötők körének bővülését, illetve a termelők összetettebb („A” csomagbiztosítás) biztosítási módozatok felé történő nyitásán érezhető.
Többen kötnek-e biztosítást az egyre szélsőségesebbé váló időjárás hatására? – kérdeztük a szakértőt, aki úgy vélekedett: nem lehet eldönteni, hogy ennek, vagy a biztosítási díjak támogatásának van nagyobb hatása a biztosítási állomány növekedésében.
A tíz éve megújult agrárkárenyhítés és növénybiztosítási díjtámogatás mellett 2018 óta üzemel az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklés, a tavalyi évtől pedig elérhető a mezőgazdasági krízisbiztosítás is. Ez a rendszer a biztosítók által értékesített termékektől függetlenül működik és a tárca értékelése szerint nem helyettesíti, hanem kiegészíti a piaci biztosítók által forgalmazott, a minisztériummal közösen kifejlesztett díjtámogatott növénybiztosításokat. A mezőgazdasági krízisbiztosítás a termelők bármilyen okból – például piacvesztés, inputanyag költségnövekedése, állatleölés, kedvezőtlen időjárás, új koronavírus miatti gazdasági nehézségek – bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelem-kieséseit kompenzálja.
Ezek mellett létezik még a tisztán piaci alapú növény-, illetve állatbiztosítás. A díjtámogatott növénybiztosítások esetében pedig a gazdálkodók az ebbe a körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként kaphatják vissza.
Az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek.
Azok a termelők, akik agrárbiztosítást szeretnének kötni, három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak.
A MABISZ szakemberétől azt is megkérdeztük: miért nem ismerik el a hazai biztosítók a jégkármérséklő rendszer hatását a jégkárbiztosítás díjaiban?
Mint mondta, árazással, díjazásokkal kapcsolatos ügyekben társasága nem tud nyilatkozni, nincs és nem is lehet rálátása tagjai üzletpolitikájára. Az viszont az adatokból következő tény, hogy a biztosító társaságok tavaly október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra, döntően a jégverések miatt.
A MABISZ nyilvános évkönyvéből az is kiderül, hogy 2020-ban jelentősen nőttek a mezőgazdasági biztosítások díjbevételei, összegük közel 2,4 milliárd forinttal volt magasabb a megelőző évhez képest.
A mezőgazdasági ágazat gerincét alkotó növénybiztosítások díjbevétele is jelentősen, közel 16,7 százalékkal emelkedett, a 16 milliárd forintból a díjtámogatottak díjbevétele 13,1 forint volt.
A növénybiztosításokon belül a díjtámogatott szerződések aránya tovább nőtt (2019. évben még csak 11,6 milliárd forintot tett ki). A díjtámogatott növénybiztosítás keretösszege 5-ről 7 milliárd forintra nőtt, de ennek ellenére ismét túligénylés jelentkezett. Emiatt a növénybiztosítási módozatok támogatási intenzitásai a maximálisan adható 70 százalékhoz képest az „A” csomagban 64, a „B” és „C” csomagban pedig 40 százalékot ért el. 2020-ban többszöri tavaszi fagy csökkentette jelentősen az ültetvények termésátlagait, majd ezt a sokéves átlagtól hidegebb május követte jelentős csapadékkal. A károk döntő többsége továbbra is a jégesőkből származott, de a vihar és felhőszakadás is jelentős károkat okozott. Összességében a kifizetett kárösszeg szempontjából kedvezőbb volt 2020. az előző évhez képest, hiszen 11 százalékkal kevesebb kár került kifizetésre, összesen 5,9 milliárd forint.
Az állatbiztosítások díjbevétele 2020-ra közel 19,5 százalékot nőtt a korábbi évekhez képest, 646 millió forint volt az előző évi 533 millióhoz képest, amelyhez 159 millió forint kárkifizetés társult, ami 36 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben.
Az állatbiztosítási módozatok közül jellemzően 2020-ban is az alapnak mondható természeti és elemikár-biztosítást kötötték a gazdák. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások díjbevétele 2020-ban közel 23 százalékos növekedéssel 1,808 milliárd forint volt, amelyhez 605 millió forint kárkifizetés társult.