Arra buzdítják a francia növénytermesztőket, hogy növeljék a mustármag-termelésüket, miután az ország szupermarketjei kifogytak belőle – adta hírül az euronews.com.
Az aszály következtében Kanadában – amely a magvak egyik fő szállítója – körülbelül felére csökkent a tavalyi termés. Ez pedig azt eredményezte, hogy a mustár szerelmesei nehezen találnak egy üveget a francia szupermarketek polcain.
Fabrice Genin, a Burgundi Mustármag-termelők Szövetségének (APGMB) elnöke szerint a kanadai problémák újjáélesztették az ágazat jelentőségét a francia régióban.
A szervezet júniusban felhívást tett közzé a helyi termelők számára, hogy a vetőmagok termesztésére szánt
területet a 2022-es 4000 hektárról jövőre 10 000-re növeljék, és tonnánként 2000 eurót ajánlottak számukra 2023-ra a tavalyi 900 euróval szemben.
"A hiány keresletnövekedést és áremelkedést is generált, ami lehetővé tette számunkra, hogy motiváljunk néhány gazdát ennek a vetőmagnak a vetésére, mert ez nem könnyű" - mondta Luc Vandermaesen, a burgundi mustárszövetség ügyvezető igazgatója. A mustármagot nehéz termeszteni, és néha nagy kitartást igényel, voltak rossz éveink."
Botanikailag a magjukért termesztett mustárfajok két növénynemzetségbe tartoznak, a Sinapis és a Brassica nemzetségekbe. Mindkét nemzetség a káposztafélék, vagy más néven Brassicaceae családjába tartozik. A Sinapis nemzetségből a fehér (más néven angol mustárt) (Sinapis alba), a Brassica nemzetségből a fekete (más néven francia mustárt) (Brassica nigra) és a szareptai mustárt (Brassica x juncea) termesztik.
A fehér mustár magjait már a sumérok is használták. Európában, így hazánkban is a rómaiak terjesztették el.
A magját házigyógyszerként, sokféle betegség (például érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma) kúrálására is használják. A fekete mustárt lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja.
Az itthoni klíma tökéletesen megfelel a növény termesztésének. Magyarországon az 1990-es évekig 35 000 hektáron termeltek mustárt, ami mostanra 3-5 000 hektárra csökkent, az egykori 15 000 tonnás éves export pedig jelenleg mindössze 3 000 tonna. Még mindig jelentős vetőmagmennyiséget szállítunk zöldtrágyázási célra, főként Németországba, Franciaországba, Belgiumba és Hollandiába.
A hazai területcsökkenés hátterében a legfőbb ok a mustár piacának időszakos túltelítettsége.
A változó termésátlagok, a jelentős áringadozások ciklikusan térnek vissza, hol túltermelésbe, hol relatív piaci hiányba tolva a növényt. A piaci viszonyokat és értékesítési árakat alapvetően a kanadai termésmennyiség határozza meg.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
