0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

Euróban tervezik az elszámolást

A szántóföldi zöldségtermesztés jövedelmezősége gépesítéssel, a hatékonyság fokozásával javítható. Emellett azonban fel kell készülni a szélsőségekre, legyen az az időjárást érintő vagy a forint árfolyamára vonatkozó. A csapadékhiányt víztározó építésével, az öntözőrendszer bővítésével, az árfolyammozgást euróban történő elszámolással tervezik orvosolni a Dombegyházi EURO Tész Kft.-nél.

A dombegyházi DMBH cégcsoport meghatározó tevékenysége az állattartás – tejelő szarvasmarhával és sertéssel foglalkoznak –, emellett nagy felületen termesztenek hibridkukorica-vetőmagot, ezt egészíti ki az állatok takarmányozását is ellátó gabonater­mesztés, melynek vetésforgójába jól beilleszthetők a szabadföldi zöldségek. Az Agrosztár Kft. termelési szerkezete az utóbbi tíz évben átalakult, idén 70 hektáron termesztenek görögdinnyét, 60 hektáron vöröshagymát, 50 hektáron fokhagymát, 300 hektáron zöldborsót, és 150 hektáron zöldbabot, magyarázta Dorcsinecz Balázs ügyvezető, aki nyaranta még az egyetemi évei alatt kezdett édesapjánál dolgozni, majd végzés után pályakezdő és egyből pályaelhagyó villamosmérnökként teljes erőbedobással folytatta a munkát.

A megtermelt zöldségek közül főként a görögdinnyét a Dombegyházi EURO Tész Kft. értékesíti, melyhez több mint negyven környékbeli termelő csatlakozott, és amelynek szintén Dorcsinecz Balázs az ügyvezető igazgatója. Elsősorban hazai áruházaknak és exportra értékesítenek.

A tagoknak igyekeznek közvetíteni, hogy várhatóan mikor mire lesz igény, a tervezést persze nehezíti, és a bevételt is csökkenti, ha vásárlóik nem a megnövekedett keresletre, hanem időszakos akcióikhoz kérnek nagyobb mennyiséget, mondta az ügyvezető.

Az árakat pedig nem is rögzítik előre, azokat mindig a kereslet-kínálat alakítja. Görögországban is körülbelül ugyanannyiba kerül megtermelni a görögdinnyét, mint nálunk, a görögök előnye azonban, hogy ott hosszabb a szezon, hamarabb tudnak indulni és később fejezik be. A hazai, jó esetben kéthónapos idény ott fél év is lehet, és minél hosszabb egy szezon, annál valószínűbb, hogy vannak benne jövedelmezőbb időszakok, hiszen a dinnye fogyása nagyon időjárásfüggő, magyarázta az ügyvezető igazgató.

Hiányzik a munkaerő

A görögdinnye hazai termőterülete az elmúlt években csökkent, a Dombegyházi EURO Tész Kft. tagjainál ugyanakkor némileg növekedett. Az idei nem számított rossz idénynek, de az elmúlt három évben voltak jövedelmezőségi gondok. A görögdinnye termesztésének nem tett jót, hogy jóval nagyobb ráfordítással, gondoskodással kevesebb jövedelmet adott, mint a takarmánykukorica. A munkaerőhiány pedig olyan méreteket öltött, ami már korlátozza a görögdinnye-termesztés fejlődését. Főként a kisebb termelők vannak bajban, akik egy-két főt sem tudnak folyamatosan alkalmazni, csak a munkacsúcsokkor lenne szükségük dolgozókra. Dorcsinecz Balázs szerint a hiány oka, hogy rengetegen vállalnak külföldön munkát, miközben más ágazatok felvevőképessége is megnőtt. A munkaerő minősége is romlott az utóbbi években – tisztelet a kivételnek –, a költsége pedig nőtt. Ebből a gépesítés lehet a kiút ott, ahol erre mód van, véli a szakember.

Több vörös- és fokhagyma

A fokhagyma termesztése zsugorodik hazánkban, akik nem gépesítettek, kezdenek lemaradni a piaci versenyben, mert a megugrott munkabérek annyira növelik az önköltséget, hogy az már veszélyezteti a jövedelmezőséget. A fokhagymatermelés országos szintű csökkenésének a másik oka, hogy az idősebb termelői rétegnek nincs utánpótlása.

A tészen belül szeretnék elérni, hogy pár éven belül mintegy 100 hektárra növeljék a fokhagyma termőterületét.

A fokhagyma termesztésében, amit lehet, gépesítettek, de az áruvá készítés sok kézi munkát igényel, mert a magyar piac elvárja, hogy tisztított fokhagyma kerüljön az üzletekbe.

A spanyoloknál, görögöknél a munkaerőpiaci helyzet miatt a kínálat már átalakult és a fogyasztók mára megszokták, hogy nem szép fehér fokhagymafejeket látnak a polcokon. Az áru egy részét zöld fokhagymaként értékesítik, főként lengyel megrendelésre, hazánkban erre még kicsi a kereslet.

A vöröshagymában is a növekedés a cél, jól gépesíthető kultúra lévén ennek nincs is akadálya. A Magyarországon megtermelt vöröshagyma egy-két nagyobb termelő áruját leszámítva decemberre elfogy. Jelenleg az Agrosztár Kft. is csak februárig tudja ellátni a piacot. Építettek egy tárolót néhány éve, de ezen sokat kell fejleszteni ahhoz, hogy alkalmas legyen a partnerek egész éves kiszolgálására. Amikorra a tároló fejlesztései ezt majd lehetővé teszik, akkorra hozzá kell igazítani a termőterület nagyságát is.

Árfolyamtól függően

A zöldborsót ipari felhasználásra ter­mesztik, szárítóknak, konzervgyáraknak, hűtőházaknak értékesítik. A borsóter­mesztés előnye, hogy már a vetés előtt lehet tudni, milyen áron veszik majd meg a termést a feldolgozók. Az idén januárban szerződésbe foglalt vonzó ár azonban a betakarítás végére már veszített a vonzerejéből, hiszen időközben több lépcsőben drágultak az inputanyagok és a gázolaj is. A történetnek azért nem lett rossz vége, mert jó hozamokat takarítottak be. A jövő évre azonban új költségkalkulációt kell csinálni, hangsúlyozta Dorcsinecz Balázs.

A megállapodásokat pedig a továbbiakban próbálják majd euróban megkötni, hiszen a vetőmagok, a műtrágyák és a termesztéshez szükséges többi anyag ára is változott, leginkább emelkedett az euró-forint árfolyam függvényében.

Azt még nem tudni, hogy a hazai feldolgozók mennyire lesznek nyitottak az euróban történő elszámolásra, de a kertészek nem akarnak veszteséget termelni, márpedig egy növénykultúra termelési eredménye könnyen veszteségbe fordulhat csak attól, hogy a forint-euró árfolyam kedvezőtlenül alakul.

A zöldbabot másodkultúraként a zöldborsó után vetik. Jobb lenne a csemegekukorica-zöldbab párosítás, ám náluk az nem megoldható a hibridkukorica-vetőmag termesztése miatt, amelynél az izolációs távolságokat szigorúan tartani kell, mondta az ügyvezető.

Kihúzzák a szezont

Az Agrosztár Kft. főként spanyol és francia fokhagymafajtákat termeszt. Az öntözésnek nagy jelentősége volt ennél a kultúránál, mert ősszel és tavasszal sem jutott elég csapadék a földekre. A termés minősége jó, a hozamok pedig közepesek. A termés már a hűtőben várja az értékesítést.

Szeptemberi–októberi ültetés előtt a szaporítóanyagot melegítőhelyiségbe teszik, mert nagyobb hőmérsékleten összehúzódik a gerezd, lazul a héja, könnyebben szétroppanthatók a fejek. A csírázássegítővel csávázott gerezdeket nyolcsoros kanalas géppel ültetik 50 centiméter sor- és 8 centiméter tőtávolságra. A növények általában már késő őszre kisorolnak. Júniustól kezdik a betakarítást, és mivel több fajtával dolgoznak, néhány hét különbséggel szedik fel a teljes területet.

A fokhagymát mínusz 3 °C-on tárolják, ezen a hőmérsékleten ugyanis a fej a benne lévő olajoknak köszönhetően még nem fagy meg, a csíra fejlődése azonban gátolt.

A fokhagymának igen nagy a száradási vesztesége, a hektáronként betakarított 10-16 tonna termés értékesítéskor már csak 6-10 tonna.

A fokozatos kitárolással párhuzamosan tisztítják a fokhagymát kézzel. Tavaly egészen januárig tudtak a tárolóból szállítani a partnereiknek, jövőre szeretnék kihúzni még tovább, ezért is növelik a területét.

Átgondolják az öntözést

A vízellátás ott is kritikus része volt a termesztésnek a dél-békési térségben, ahol van öntözőrendszer. A szántóföldi zöldségkultúrákat már mindenki öntözéssel termeszti, ám ezek a rendszerek eddig zömmel arra szolgáltak, hogy egyes időszakokban pótolják a hiányzó csapadékot, míg idén gyakorlatilag a növények teljes vízigényét öntözéssel kellett kielégíteni. A dinnyénél a bakhátakat takaró fólia miatt erre felkészültek, de a hagymatáblák csak annyi vizet kaptak, amennyi jutott a területre, ezért az öntözési hatékonyságot tovább kell fejleszteni, vonta le a tanulságot Dorcsinecz Balázs.

Elképzelhető, hogy új kutakra is szükség lesz a biztonságosabb termesztéshez, hogy száraz nyarakon tartani tudják az öntözési fordulókat akkor is, ha egyáltalán nem esik az eső. Néhánynapos késlekedés a vízpótlásban ugyanis komoly mennyiségi és minőségi gondokat okozhat.

Az ilyen időszakos vízhiányból adódóan például csak 4-5 centiméteres lesz a hagyma átmérője, noha a fajtajellegéből adódóan 6-7 centiméter is lehetne, ez pedig nemcsak a bevételt csökkenti, hanem a profitot is, hiszen a termelési költség nem változik, szemléltette a problémát Dorcsinecz Balázs.

A nem az adott körülményekre méretezett öntözőrendszer is gondot okozhat. Remélhetően nem lesz még egy ideihez hasonló év, ám készülni kell rá. A lineáros öntözők szórófejeit nagyobb kapacitásúakra cseréltetik, hiszen a száraz időszakban a kis mennyiségben kijuttatott víz jelentős része elpárolog. Ezt elkerülendő mélyebben kell átnedvesíteni a talajt, a jelenleg használt szórófejekkel viszont ez csak úgy oldható meg, hogy lassabban járatják az öntözőt, így viszont több idő alatt végeznek egy öntözési szakasszal.

Sok a nyitott kérdés

Dorcsinecz Balázs szerint az inputanyag-árak növekedését a termelői árak gyorsan követni fogják, különben nagyon hamar csökken a termelési kedv. A zöldségkultúrák rövidek, ha valamivel nem éri meg foglalkozni, azt jövőre nem termelik. Ha valakinek nem jön be a dinnye, a csepegtetőszalagot a kukoricába is be tudja húzni, mert az utóbbi időben volt példa arra, hogy szántóföldi növények jövedelmezősége meghaladta a kertészeti kultúrákét. Most is sokan váltanak szántóföldi kertészetből gabonatermesztésre, és ha nem követi a kertészeti termékek termelői ára a költségeket, akkor ez fokozódni fog.

Az árak emelkedése biztosan takarékoskodást és fogyasztáscsökkenést eredményez majd a vásárlóknál. Lassan egy családi ebéd annyiba kerül, mint néhány éve egy éttermi. Az emberek meg fogják venni a zöldségeket, a kérdés, hogy mennyit. Ha csak annyival vásárolnak majd kevesebbet, amennyi élelmiszert eddig kidobtak, elpazaroltak, az is érezhető lesz a kertészeti ágazat eredményén. Ebből lehetnek zavarok, egyes termékek ára akár alacsonyabb is lehet jövőre, mint a termesztési költség, de akkor azokból 2024-ben várhatóan hiány lesz, mondta Dorcsinecz Balázs.

Jövedelmezőségi esélyek

A szakember szerint a hatóanyag-kivonások is a drágulást és az inflációt táplálják, hiszen ennek eredményeképp kevesebb termés takarítható be adott területről, mint amennyire lehetőség lenne. Ezt a piacnak magasabb árral kellene ellensúlyoznia.

Ráadásul az EU-ban nem mindenütt ugyanazok a szerek engedélyezettek, ami piaci egyenlőtlenségekhez vezet. Az Agrosztárnál a dinnyében szezononként két-három szerrel eseti engedéllyel dolgoznak, és a babnál is van esetiengedély-kérelmük.

Nem lenne a szerkivonásokkal alapvetően probléma, mert elfogadható, hogy Európában magasabb minőségű élelmiszer előállítása a cél, ezt szeretné a fogyasztó, és ezért hajlandó többet fizetni.

Jelenleg azonban nem tartunk itt, sőt ameddig a harmadik országokból bejöhetnek olyan zöldségtételek, melyeket az EU-ban nem is engedélyezett szerekkel kezeltek, és ezzel magasabb termésátlagot érnek el az ottani gazdák, addig különösen nagy a gond.

A kertészetekben folyamatos a fejlesztési kényszer. Ha egy tevékenység bizonyos ideig nem termel nyereséget, azt még el lehet fogadni, amíg lehet javítani a jövedelmezőségén. Például, ha hagyományosan, sok kézi munkaerővel termeszt valaki hagymát és a drága munkabér miatt ez nem jövedelmező, a helyzet gépesítéssel megváltoztatható. Ám amikor a termelő már mindent megtett a jövedelmezőség érdekében, lecsökkentette a költségeket, amennyire lehet és emellett maximalizálta a termés­átlagot, de a piaci helyzet miatt hosszú távon úgy sem jövedelmező a munkája, akkor váltani kell, mondta Dorcsinecz Balázs.

Forrás: Kertészet és Szőlészet