Back to top

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Nem veszélytelen állat

A növényevő orrszarvúk nagy méretűek, a homlokuk közepén fejlődő egy, vagy két kisebb-nagyobb szaruképződmény a fő jellegzetességük – amiről nevüket is kapták. Bőrük kemény, kiváló hallásukkal és szaglásukkal azonban gyenge látás párosul. Elsősorban ez utóbbi tulajdonságuk az oka agresszív viselkedésüknek. Az indiai orrszarvúk például több emberrel végeznek évente Nepál és India környékén, mint a tigrisek, vagy leopárdok.

Hallása és szaglása jó, látása kevésbé
Hallása és szaglása jó, látása kevésbé
Fotó: wikipedia

Az orrszarvúk nem túl szapora állatok, vemhességi idejük több, mint egy év és egyszerre csak egy borjat hoznak a világra.

A nevük egy tévedés eredménye

Összesen öt orrszarvú faj él a Földön, közülük a két afrikai rinocérosz faj nevei, a széles szájú orrszarvú és a keskeny szájú orrszarvú vagy fehér és fekete orrszarvú egy nyelvi tévedésen alapulnak. Külső megjelenésük igen hasonló: szürkés, néha vöröses barnás kültakarót viselnek. Táplálkozásuk is csak csupán abban tér el hogy a széles szájú inkább a füvet legeli míg a keskenyszájú főleg a bokrokról szedi össze táplálékát.

A nyelvi tévedés oka hogy, a holland telepesek a „széles” kifejezést „wijd”-nek mondták, amit az angol telepesek „white”-nak, vagyis fehérnek fordítottak.

Majd ezek után úgy döntöttek hogy, a keskeny szájú orrszarvút a másik ellentétének fogják hívni, így lett fekete orrszarvú belőle,.

Méretük miatt dobogós helyezettek

Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állatok a széles szájú orrszarvúk. Egy kifejlett fehér orrszarvú nőstény hossza 340–365 centiméter egy hím ennél valamivel nagyobb, 370–400 centiméter körüli. Tömegük átlagosan 1700-2300 kilogramm, de az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 3600 kilogrammot. Az állatok két hatalmas orrszarva közül az első akár 1,5 méteresre is megnőhet.

Nagy darab, de az orvvadászokkal szemben védtelen
Nagy darab, de az orvvadászokkal szemben védtelen
Fotó: wikipedia

A kihalás szélén, vagy már azon is túl…

A széles szájú orrszarvúk már pár éve sajnos a kihalás szélén állnak. 2018-ban pusztult el az utolsó 45 éves hím egyed, Sudan akinek állapota a szakértők szerint utolsó éveiben sokat romlott: nem csak öreg volt, de több fertőzés is megviselte a szervezetét, így muszáj volt elaltattatni. Halála után már csak két nőstény: Najin és Fatu maradtak fent az alfajból. Ezután 2021 októberében bejelentették hogy nyugdíjazni kell a 32 éves Najint is. Decemberben viszont kiderült, hogy egy nemzetközi kutatócsoport a kihalás szélén álló északi széles szájú orrszarvú újabb két embrióját hozta létre. A petesejteket a kenyai Ol Pejeta rezervátumban gyűjtötték be az élő két utolsó nősténytől. Azokat a cremonai Avantea laboratóriumba szállították, ahol megtermékenyítették őket a két utolsó hím, az elpusztult Sudan és Suni lefagyasztott spermájával.

Így öt életképes, lefagyasztott embrióval rendelkeztek a kutatók, azonban az alfaj megmentéséhez embriók tucatjaira volna szükség.

Az embriókat a legközelebbi rokon alfaj, a déli szélesszájú orrszarvú fiatal nőstényeibe fogják beültetni, ezek lesznek a béranyák.

Budapesti az első lombik-orrszarvú bébi

A budapesti Fővárosi Növény- és Állatkertben a 2007-es év elején született meg Layla a nőstény borjú, ő az első, mesterséges megtermékenyítéssel létrejött orrszarvú-borjú a világon. Mivel szülei már több mint húsz éve együtt éltek, de párzás sosem történt közöttük, ezért döntöttek az állatkert szakemberei a mesterséges megtermékenyítés mellett. Laylát az anyja, Lulu nem gondozta, ezért az állatkert munkatársai nevelték fel.

Ezért vadászták

Bár ma már szigorúan védettek az orrszarvúk, az orvvadászokat ez néha kevéssé érdekli, sőt ez az árukat növeli.

A keleti orvoslásban csodatevő, rákellenes illetve potencianövelő hatást tulajdonítanak az orrszarvú tülkének, emiatt vadászták őket egy időben ami a számukat jelentősen lecsökkentette.

Hiába a felvilágosító kampányok, hogy az orrszarvú tülöknek nincs gyógyhatása, ez annyira beivódott a köztudatba, hogy a tülökből készült porért vannak akik vagyonokat kifizetnek. A populációik megtizedelődése az egész élőhelyi ökoszisztémára rossz hatással van, mert óriási területeket képesek bejárni, és a növényzet „karbantartásában” is részt vesznek táplálkozásuk során.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.