
Hozzuk ki belőle a legtöbbet
A napfény az egyetlen ingyen energia, érdemes belőle a legtöbbet kihozni, ez is ösztönzi a korszerű fóliák felhasználását a modern kertészeti üzemekben. A Franciaországban 1965-ben alapított Agripolyane volt a világ első vállalkozása, amely mezőgazdasági felhasználásra kezdett fóliákat gyártani, mondta Thomas Thizy, a vállalat kereskedelmi vezetője. Kutatás-fejlesztési tevékenységük legújabb iránya, hogy termékeiket kultúrához vagy földrajzi régióhoz, és a megváltozott klimatikus viszonyokhoz igazítják. Arra is rámutatott a szakember, hogy

A diffúz tulajdonsággal felruházott fóliák nem változtatják meg a berendezésbe jutó fény mennyiségét, hanem azt szétszórják. Az ilyen burkolattal ellátott berendezésekben kevesebb az árnyék, egyenletesebb a fényellátás, ennek köszönhetően a kultúrák fejlődése jobb.
A fóliákat igény szerint hővisszaverő tulajdonsággal is el tudják látni. Napközben a növényházba bejutó napfény infravörös fénytartománya felmelegít mindent, ami az útjába kerül, így a talajt is. Este az infravörös hullámok a talajból visszaáramlanak, a hővisszatartó réteg viszont megakadályozza a kiáramlásukat a növényházból, így kevesebb energiára van szükség a kívánt belső hőmérséklet eléréséhez és megtartásához.
A csepegésmentes belső felületek létrehozása azért fontos, mert a lehulló vízcseppek a növényen mechanikai sérülést okozhatnak, valamint növényvédelmi problémák kialakulásához vezetnek.
Egyes termékek pedig a fény bizonyos tulajdonságait változtatják meg. Ez esetben nem több, hanem megfelelő összetételű fényhez jutnak a növények, például lehetőség van arra, hogy a kék, zöld, sárga, vörös színeket ideális arányban igazítsák az adott virágzó kultúrához.

Gazdag fóliaválaszték

A növényházi fóliákkal megváltoztathatók a környezeti feltételek, hisz hatást gyakorolnak a fényre, a hőmérsékletre, a pára- és szén-dioxid-tartalomra.
Az előadó szerint a fóliák választásakor három szempontot érdemes figyelembe venni: az éghajlati zónát (Magyarországon hidegek a telek, forrók a nyarak), a termesztett növénykultúrát, valamint a termesztési szezont, az évszakot (mivel szeptembertől májusig mások a fényviszonyok, mint az év többi időszakában).
A fóliák fényáteresztő képességével kapcsolatban elmondta, a látható fény 400-700 nm közötti hullámhossz-tartományát használják a növények a fotoszintézishez. Az őszi-téli időszakban jobb átlátszó fóliát használni, de nem szabad elfelejteni, hogy alatta tavasszal és nyáron gyorsabb a hőmérsékletnövekedés, ekkor a növények számára a közvetlen fény akár komoly kockázatot is jelenthet.
A hővisszaverő fóliákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy segítségükkel a nyári nagyon magas, 36-40 °C-os hőmérséklet esetén elkerülhető a hőstressz. Kánikulában megoldás az árnyékolás és a festés is, azonban az árnyékolással nemcsak a növényház fényáteresztő képességét, hanem a bejutó hasznos fénytartományt is csökkentjük. A cél tehát, hogy a látható fénytartomány 90%-a bejusson, miközben a rövidhullámú infravörös fény mennyisége csökken. Erre szolgálnak a hűtőfóliák. Adaléktartalmuknak köszönhetően, szellőztetéssel 4-5 °C-kal tudják csökkenteni a belső hőmérsékletet, hangsúlyozta a spanyol szakember is. A hővisszaverő és a hűtőfóliák működésére vonatkozóan kiemelte, míg az előbbi a belső, talaj felől eredő hosszúhullámú infravörös fényt visszaveri, addig az utóbbi a rövid hullámhosszú infravörös fény bejutását akadályozza meg.

Több gyárukban visszagyűjtik és újrahasznosítják az elhasználódott anyagokat, körforgásos gazdálkodást alkalmaznak.
A fejlesztések során kiemelt szerepet játszik az alapanyag, az erősség, az egységes vastagság, a hajtogatás, a fényáteresztő képesség, a vegyi összetétel, valamint a mechanikai tulajdonság.
Beszélt legújabb termékükről, a csepegésmentes fóliák hasznáról is. A szakember elmondta, hogy a fóliák belső felületén felgyülemlő vízből, párából képződő cseppek csökkenthetik a növényház fényáteresztő képességét, nyáron pedig a cseppek nagyítóként működnek és égést okozhatnak. A külső és belső hőmérséklet különbsége miatt kialakuló cseppekből a napfelkelte és a naplemente időszakában egyfajta köd képződik, így párával telített környezet alakul ki a növények fölött, ami növényvédelmi szempontból veszélyes. A csepegést megakadályozó réteggel ellátott fóliáik segítségével ezek a negatív hatások elkerülhetők és 1,5-2%-kal több fény jut a termesztőházakba.