Tömeges jelenlétük a széles hatásspektrumú, nem szelektív rovarölő szerek használatával is összefügg.
Később megrágják a leveleket is, valamint szövedékkel összeszövik a hajtásvégeket. Virágzás idején kirágják a gyümölcsfák virágait, sokszor átrágják a kocsányt. Főleg a bimbókat és a virágokat, de gyakran a már kötődött termést pusztítják el.
A nyár folyamán a hernyók a gyümölcsön (többnyire egy odaszőtt levél védelmében) nagy kiterjedésű, szabálytalan folton hámozgatnak.
A hernyók május végére, június elejére fejezik be fejlődésüket, és az összeszőtt levelek, virágrészek között bábbá, majd lepkévé alakulnak. Tojásaikat a rügyek közelében vagy a levelekre rakják le a nőstény lepkék. Az egynemzedékű fajok kikelő kis hernyói július-augusztusban a leveleket hámozgatják, ezt követően a rügypikkelyek tövéhez, kéregrepedésekbe húzódva, szövedék védelmében áttelelnek.
A többnemzedékű fajok nyáron fejlődő kis hernyói a gyümölcsöt károsítják: két gyümölcs érintkezésénél vagy egy rászőtt levél védelmében rágják a felszínét.
Kifejlődésük után bebábozódnak, és a következő nemzedék lepkéi ismét lerakják tojásaikat. A zöld, a májszínű és a barna rügysodró második nemzedékének kis hernyói telelnek át a rügyek tövében, a kéregrepedésekben szövedék védelmében.
Mivel az egynemzedékű fajok csak tavasszal károsítanak, ellenük elegendő közvetlenül a rügyfakadás előtt, márciusban védekeznünk. A többnemzedékű fajok áttelelő hernyóinak károsítását szintén rügyfakadás előtt, míg a többi faj nemzedékeinek károsítását a nyár folyamán kell megakadályoznunk. Az időben elvégzett permetezéssel megelőzhetők a korai károk. A nyári nemzedékek ellen főként azért kell védekezni, mert ezek a hernyók a gyümölcsöket károsítják. A lepkék rajzását fénycsapdával és szexferomoncsapdával követhetjük. Ha a feromoncsapdákban heti átlagban 10-15 hím lepke található, védekeznünk kell a gyümölcskártétel ellen. A kezeléseknél tavasszal a méhek megkímélésére, nyáron a növényvédő szerek egészségügyi várakozási idejének betartására kell odafigyelnünk.
A sodrómolyok elleni védelemben nagyon fontos a természetes ellenségeik védelme és támogatása a gyümölcsösökben.
Az aknázómolyok nagyon apró termetű molylepkék, a hernyóik kifejlődve is mindössze néhány milliméteresek. A kártételükre jellemző, hogy a levél bőrszövete alatt jellegzetes aknában fejlődnek ki a hernyók. Már 4-5 levélakna a levél lehullását eredményezheti, de az enyhébb fertőzés is számottevően csökkenti a levél asszimilációs felületét. Évenként és helyenként más-más fajok károsíthatnak. Tömeges elszaporodásuk esetén korai – július-augusztusi – lombhullást okoznak.
Az aknázómolyok többnemzedékes fajok.
A hernyóik a tápnövény levelének belsejében élnek, a bőrszövetet sértetlenül hagyják, s a belső rétegeivel táplálkozva készítik az úgynevezett aknát.
Az esetek többségében az egyes aknák nagysága és alakja a fajra jellemző. A környezetbarát készítmények közül jó hatásfokkal alkalmazható ellenük a Bacillus thuringiensis tartalmú Dipel DF biológiai készítmény. A fiatal hernyók elleni kezelések mutatják a legnagyobb hatékonyságot.
Hazánkban négy faj okoz komolyabb kártételt az almásokban.
Aknája változó nagyságú, többnyire erek határolják, jellegzetes, 2-3 cm hosszú és alig 1 cm széles levélfonáki akna. Az aknák a levél fonákán ráncoltak, de a levél színén az akna helye enyhén kidomborodik, mozaikszerű kinézetű. Bábállapotban a lehullott levelek aknáiban telel. Erős fertőzés esetén a leveleken számos akna is előfordulhat. A megtámadott levelek elsárgulnak és lehullanak. Évente három nemzedéke fejlődik. A lepkék elhúzódó rajzása tavasszal kezdődik. A levelek fonákjára helyezett tojásból 8-12 nap múlva kelnek ki a hernyók, amelyek azonnal berágják magukat a levélbe. A kifejlett hernyó az aknában bábozódik. A lepke kelésekor a bőrszöveten keresztül kitolja a bábot az aknából. Előrejelzésre alapozott kémiai védekezéssel megakadályozhatjuk az elszaporodását. A mechanikai védekezést szolgálja ősszel a lehullott lomb összegyűjtése.
Az almalevél-sátorosmoly az almán kívül a körtén és a birsen is előfordul. A hernyók változó alakú, tipikus foltaknái a levelek színén képződnek, felületük ezüstösen csillogó.
A kifejlett hernyó intenzív rágása következtében az akna középső része megnyúlik és a felszíne ráncos lesz. A deformálódott, elbarnult levelek lehullanak. A kártevőnek évente 2 vagy 3 nemzedéke van, zömmel bábállapotban telel át a lehullott levél aknájában. A lepkék rajzása szexferomoncsapdával követhető nyomon.
Az almalevél-törpemoly főleg az alma kártevője, de a birsen is megél. Tömeges elszaporodásakor hernyói a leveleken sok aknát rágva az almafa korai, nagymérvű lombhullását okozzák. Aknája egy viszonylag rövid, vékony járattal kezdődik, ami rövidesen megvastagszik, majd hirtelen foltszerűvé szélesedik. A hernyó ürüléke vékony vörösesbarna vonalként húzódik a járat közepén. A kártevőnek 3-4 nemzedéke fejlődhet évente, bábállapotban a talajban vagy ritkábban a lehullott levelek között telel. Az áttelelt nemzedék lepkéi már március-áprilisban repülnek. A nőstények egyesével rakják le tojásaikat a levelek fonákára az erek mellé.
A lombosfa-fehérmoly hernyója az almán, körtén és a csonthéjas fákon él. A súlyos fertőzés a levelek tömeges korai hullásához vezet, s ez a gyümölcsök kényszerérését okozza. Aknája 1-2 cm nagyságú, kör alakú, a középponttól induló, körkörösen futó, a hernyó fejlődésével arányosan vastagodó járatból áll. Itthon 2 nemzedéke fejlődik. A kifejlett hernyó elhagyja az aknát és a fás részekre húzódik bábozódni.
Mechanikai védekezésre a téli törzstisztogatás és a téli olajos lemosó permetezés nyújt lehetőséget.
Az aknázómolyok túlszaporodása esetén szükségessé válik a kémiai védekezés. Ha a levelenkénti aknaszám eléri a 3-4-et, vagy a szexferomoncsapdák nagy számban (50-100 db hím lepke egy hét alatt) fogják a kártevőket, ajánlott védekezni.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
