Back to top

Lombkártevők az almafákon

A sodró- és az aknázómolyok az alma fontos kártevői. A sodrómolyok áttelelt hernyói kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később a fiatal hajtásokat sodorják össze. Az aknázómolyok nem minden évben károsítanak, azonban megfelelő védekezés hiányában és különösen a száraz, meleg években képesek veszélyes mértékben elszaporodni.

Tömeges jelenlétük a széles hatásspektrumú, nem szelektív rovarölő szerek használatával is összefügg.

Gala Buckeye
Gala Buckeye
Fotó: Horváth Csilla
Almafáinkat számos sodrómolyfaj hernyója károsíthatja. Közülük az egynemzedékes fajok, a kis vörös rügysodró és a feketeszemölcsös rügysodró csak a lombot és a virágokat károsítja. A többnemzedékű fajok (pl. almailonca, zöld rügysodró, májszínű rügysodró és barna rügysodró) ezen kívül a gyümölcsben is kárt tesznek. Ezek a fajok az almán kívül kisebb-nagyobb mértékben valamennyi gyümölcsfajon károsítanak.

Az egy- és a többnemzedékű sodrómolyok tavaszi kártétele megegyezik. Az áttelelt fiatal hernyók kora tavasszal megtámadják a fakadó rügyeket és kirágják azok belsejét.

Később megrágják a leveleket is, valamint szövedékkel összeszövik a hajtásvégeket. Virágzás idején kirágják a gyümölcsfák virágait, sokszor átrágják a kocsányt. Főleg a bimbókat és a virágokat, de gyakran a már kötődött termést pusztítják el.

Az almalevél-aknázómoly a levél fonákán készíti erekkel határolt aknáját
Az almalevél-aknázómoly a levél fonákán készíti erekkel határolt aknáját

A nyár folyamán a hernyók a gyümölcsön (többnyire egy odaszőtt levél védelmében) nagy kiterjedésű, szabálytalan folton hámozgatnak.

A hernyók május végére, június elejére fejezik be fejlődésüket, és az összeszőtt levelek, virágrészek között bábbá, majd lepkévé alakulnak. Tojásaikat a rügyek közelében vagy a levelekre rakják le a nőstény lepkék. Az egynemzedékű fajok kikelő kis hernyói július-augusztusban a leveleket hámozgatják, ezt követően a rügypikkelyek tövéhez, kéregrepedésekbe húzódva, szövedék védelmében áttelelnek.

A kis vörös rügysodró a lombot és a virágokat károsítja
A kis vörös rügysodró a lombot és a virágokat károsítja

A többnemzedékű fajok nyáron fejlődő kis hernyói a gyümölcsöt károsítják: két gyümölcs érintkezésénél vagy egy rászőtt levél védelmében rágják a felszínét.

Kifejlődésük után bebábozódnak, és a következő nemzedék lepkéi ismét lerakják tojásaikat. A zöld, a májszínű és a barna rügysodró második nemzedékének kis hernyói telelnek át a rügyek tövében, a kéregrepedésekben szövedék védelmében.

Mivel az egynemzedékű fajok csak tavasszal károsítanak, ellenük elegendő közvetlenül a rügyfakadás előtt, márciusban védekeznünk. A többnemzedékű fajok áttelelő hernyóinak károsítását szintén rügyfakadás előtt, míg a többi faj nemzedékeinek károsítását a nyár folyamán kell megakadályoznunk. Az időben elvégzett permetezéssel megelőzhetők a korai károk. A nyári nemzedékek ellen főként azért kell védekezni, mert ezek a hernyók a gyümölcsöket károsítják. A lepkék rajzását fénycsapdával és szexferomoncsapdával követhetjük. Ha a feromoncsapdákban heti átlagban 10-15 hím lepke található, védekeznünk kell a gyümölcskártétel ellen. A kezeléseknél tavasszal a méhek megkímélésére, nyáron a növényvédő szerek egészségügyi várakozási idejének betartására kell odafigyelnünk.

A sodrómolyok hernyói a gyümölcs felszínét rágják meg
A sodrómolyok hernyói a gyümölcs felszínét rágják meg

Az almamoly elleni rendszeres permetezés esetén, a sodrómolyok nyári nemzedékei ellen nem kell külön permeteznünk. Agrotechnikai módszerekkel is megakadályozhatjuk a nagyobb kártételt, pl. a metszés alkalmával az áttelelő hernyók egy része eltávolítható.

A sodrómolyok elleni védelemben nagyon fontos a természetes ellenségeik védelme és támogatása a gyümölcsösökben.

Az aknázómolyok nagyon apró termetű molylepkék, a hernyóik kifejlődve is mindössze néhány milliméteresek. A kártételükre jellemző, hogy a levél bőrszövete alatt jellegzetes aknában fejlődnek ki a hernyók. Már 4-5 levélakna a levél lehullását eredményezheti, de az enyhébb fertőzés is számottevően csökkenti a levél asszimilációs felületét. Évenként és helyenként más-más fajok károsíthatnak. Tömeges elszaporodásuk esetén korai – július-augusztusi – lombhullást okoznak.

Az aknázómolyok többnemzedékes fajok.

A hernyóik a tápnövény levelének belsejében élnek, a bőrszövetet sértetlenül hagyják, s a belső rétegeivel táplálkozva készítik az úgynevezett aknát.

Az esetek többségében az egyes aknák nagysága és alakja a fajra jellemző. A környezetbarát készítmények közül jó hatásfokkal alkalmazható ellenük a Bacillus thuringiensis tartalmú Dipel DF biológiai készítmény. A fiatal hernyók elleni kezelések mutatják a legnagyobb hatékonyságot.

Hazánkban négy faj okoz komolyabb kártételt az almásokban.

Az almalevél-sátorosmoly hernyója a felbontott aknában
Az almalevél-sátorosmoly hernyója a felbontott aknában

Az almalevél-aknázómoly elsődleges tápnövénye az alma, de szinte valamennyi almatermésű növényt károsítja.

Aknája változó nagyságú, többnyire erek határolják, jellegzetes, 2-3 cm hosszú és alig 1 cm széles levélfonáki akna. Az aknák a levél fonákán ráncoltak, de a levél színén az akna helye enyhén kidomborodik, mozaikszerű kinézetű. Bábállapotban a lehullott levelek aknáiban telel. Erős fertőzés esetén a leveleken számos akna is előfordulhat. A megtámadott levelek elsárgulnak és lehullanak. Évente három nemzedéke fejlődik. A lepkék elhúzódó rajzása tavasszal kezdődik. A levelek fonákjára helyezett tojásból 8-12 nap múlva kelnek ki a hernyók, amelyek azonnal berágják magukat a levélbe. A kifejlett hernyó az aknában bábozódik. A lepke kelésekor a bőrszöveten keresztül kitolja a bábot az aknából. Előrejelzésre alapozott kémiai védekezéssel megakadályozhatjuk az elszaporodását. A mechanikai védekezést szolgálja ősszel a lehullott lomb összegyűjtése.

Az almalevél-sátorosmoly az almán kívül a körtén és a birsen is előfordul. A hernyók változó alakú, tipikus foltaknái a levelek színén képződnek, felületük ezüstösen csillogó.

A kifejlett hernyó intenzív rágása következtében az akna középső része megnyúlik és a felszíne ráncos lesz. A deformálódott, elbarnult levelek lehullanak. A kártevőnek évente 2 vagy 3 nemzedéke van, zömmel bábállapotban telel át a lehullott levél aknájában. A lepkék rajzása szexferomoncsapdával követhető nyomon.

Jellegzetes alakú, kiszélesedő aknát készít az almalevéltörpemoly
Jellegzetes alakú, kiszélesedő aknát készít az almalevéltörpemoly

Az almalevél-törpemoly főleg az alma kártevője, de a birsen is megél. Tömeges elszaporodásakor hernyói a leveleken sok aknát rágva az almafa korai, nagymérvű lombhullását okozzák. Aknája egy viszonylag rövid, vékony járattal kezdődik, ami rövidesen megvastagszik, majd hirtelen foltszerűvé szélesedik. A hernyó ürüléke vékony vörösesbarna vonalként húzódik a járat közepén. A kártevőnek 3-4 nemzedéke fejlődhet évente, bábállapotban a talajban vagy ritkábban a lehullott levelek között telel. Az áttelelt nemzedék lepkéi már március-áprilisban repülnek. A nőstények egyesével rakják le tojásaikat a levelek fonákára az erek mellé.

A lárva mindvégig az aknában él. Teljes kifejlődése után patkó alakú nyíláson át a földre dobja magát, és az avarréteg alatt vagy a talajban sárga gubóban bábozódik. A talaj művelése megtizedeli a bábokat.

A lombosfa-fehérmoly kör alakú aknája és közeli képe
A lombosfa-fehérmoly kör alakú aknája és közeli képe

A lombosfa-fehérmoly hernyója az almán, körtén és a csonthéjas fákon él. A súlyos fertőzés a levelek tömeges korai hullásához vezet, s ez a gyümölcsök kényszerérését okozza. Aknája 1-2 cm nagyságú, kör alakú, a középponttól induló, körkörösen futó, a hernyó fejlődésével arányosan vastagodó járatból áll. Itthon 2 nemzedéke fejlődik. A kifejlett hernyó elhagyja az aknát és a fás részekre húzódik bábozódni.

Mechanikai védekezésre a téli törzstisztogatás és a téli olajos lemosó permetezés nyújt lehetőséget.

Az aknázómolyok túlszaporodása esetén szükségessé válik a kémiai védekezés. Ha a levelenkénti aknaszám eléri a 3-4-et, vagy a szexferomoncsapdák nagy számban (50-100 db hím lepke egy hét alatt) fogják a kártevőket, ajánlott védekezni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.