Back to top

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Erdő szélén jó a kedv, ott lakik a barna medv: így egy másik mondás szerint pedig az a szelíd medve, amelyik a kezedből eszik… az a lábadból is fog!

Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Fotó: Nagy Zita Réka

Néhány érdekesség

A barnamedve Európa legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója. Táplálkozását tekintve egyáltalán nem válogatós, elfogyaszt szinte bármit a gombáktól a fűfélékig, de ha szükséges gyökereket ás ki, erdei gyümölcsöket fogyaszt, sőt a rovaroktól kezdve a halakon át, akár a kisemlősöket is elkapja, de a szarvas méretű zsákmány sem fog ki vele. Na és itt a gond, amiért az emberre is veszélyes lehet, főleg ha egy anyamedve boccsal érkezik. Tehát részben helyes csak az a kép, hogy a maci a málnásban eszeget… Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Testhossza 1–2,8 méter, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.

Erdélyben több alfaja is megtalálható, például az örvös barnamedve, melyet a nyakán lévő vastag fehér örvről lehet megkülönböztetni.

A túlvadászat miatt a legtöbb európai országban kihalt. Oroszország északi területeit leszámítva legnagyobb állománya a Kárpátokban maradt fenn.

Fotó: Nagy Zita Réka

Az utak szélén kéregetnek

Erdélyben igen nagy populációjuk él, így turistalátványosságnak vonzók, de az ott élők annyira nem kedvelik a medvéket... Nem hivatalos medve-szafari park a Szent Anna-tó környéke, ahol nemigen lehet eltölteni egy napot, hogy az ember ne találkozna medvével. Az utak szélén várakoznak és az arra járó autókból igen sokan etetik őket. Ennek a káros hatásaira számtalan helyen felhívják a figyelmet, hiszen a medvének a vadonban kellene élni még akkor is ha a könnyebb élelemszerzés kapcsán rájöttek, hogy ha az út szélén ülnek és aranyosan néznek, akkor előbb-utóbb jól laknak. Olyan szinten jól képzettek a medvék, hogy a megálló buszoknál egyből az ajtóhoz mennek, tehát tudják, hol nyílik az ajtó, honnan számíthatnak élelemre. A Szent-Anna tó körüli túrákat vezetők nagy méretű gázspray-vel és szúrós végű bottal vannak „felfegyverkezve”, a biztonság kedvéért.

De nem csak az erdős részeken találkozhatnak az érdeklődők (és a nem érdeklődők is) medvékkel, városi megfigyelési helynek például Tusnádfürdő ajánlott, ahol az utcákon is rendszeresen járkálhatnak.

Fotó: Nagy Zita Réka
A medvék rendszeres látogatói a kempingező helyeknek, magányos szállodáknak, menedékházaknak is.

Medvék hidegben, melegben

A medvefélék rendkívül jól alkalmazkodtak a nagyon változatos élőhelyekhez, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. A testfelépítésük, méretük és viselkedésük egyaránt jelentősen különbözik annak megfelelően, milyen környezetben élnek.

A barnamedvék téli nyugalmi időszaka a tél elején kezdődik, és az időjárási viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy fák gyökerei közé odút ás, majd bealmol magának. Nem ritka, hogy több, egymást követő évben ugyanazt az odút használják.

A nyugalmi időszakban gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint például a rágcsálóknál, vagy a hüllőknél. Télen testsúlyuk akár a negyedével is csökkenhet, ezért tavasszal igyekeznek minél gyorsabban regenerálódni.

Medvekonzerv

Fotó: wikipedia
A barnamedvék a természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik. Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege. A középkorban volt kifejezetten elterjedt a medvehús fogyasztása, főleg a medvecsülöké. Erdély területén népszerű fogás volt a medvepörkölt, illetve az eszkimók is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát.

A jegesmedve máját viszont sosem eszik meg, ennek oka az olyan magas A-vitamin tartalma, amely ekkora dózisban már károsíthatja a vesét és a májat is.

Nagyon fontos volt, hogy a medvehúst alaposan meg kellett főzni, vagy sütni, mert egy Trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű fertőzést okozhat az emberi szervezetben. Egyes országokban ahol nem védett konzerv formában is beszerezhető…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.