Erdő szélén jó a kedv, ott lakik a barna medv: így egy másik mondás szerint pedig az a szelíd medve, amelyik a kezedből eszik… az a lábadból is fog!

Néhány érdekesség
A barnamedve Európa legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója. Táplálkozását tekintve egyáltalán nem válogatós, elfogyaszt szinte bármit a gombáktól a fűfélékig, de ha szükséges gyökereket ás ki, erdei gyümölcsöket fogyaszt, sőt a rovaroktól kezdve a halakon át, akár a kisemlősöket is elkapja, de a szarvas méretű zsákmány sem fog ki vele. Na és itt a gond, amiért az emberre is veszélyes lehet, főleg ha egy anyamedve boccsal érkezik. Tehát részben helyes csak az a kép, hogy a maci a málnásban eszeget… Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Testhossza 1–2,8 méter, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.
Erdélyben több alfaja is megtalálható, például az örvös barnamedve, melyet a nyakán lévő vastag fehér örvről lehet megkülönböztetni.
A túlvadászat miatt a legtöbb európai országban kihalt. Oroszország északi területeit leszámítva legnagyobb állománya a Kárpátokban maradt fenn.

Az utak szélén kéregetnek
Erdélyben igen nagy populációjuk él, így turistalátványosságnak vonzók, de az ott élők annyira nem kedvelik a medvéket... Nem hivatalos medve-szafari park a Szent Anna-tó környéke, ahol nemigen lehet eltölteni egy napot, hogy az ember ne találkozna medvével. Az utak szélén várakoznak és az arra járó autókból igen sokan etetik őket. Ennek a káros hatásaira számtalan helyen felhívják a figyelmet, hiszen a medvének a vadonban kellene élni még akkor is ha a könnyebb élelemszerzés kapcsán rájöttek, hogy ha az út szélén ülnek és aranyosan néznek, akkor előbb-utóbb jól laknak. Olyan szinten jól képzettek a medvék, hogy a megálló buszoknál egyből az ajtóhoz mennek, tehát tudják, hol nyílik az ajtó, honnan számíthatnak élelemre. A Szent-Anna tó körüli túrákat vezetők nagy méretű gázspray-vel és szúrós végű bottal vannak „felfegyverkezve”, a biztonság kedvéért.

Medvék hidegben, melegben
A medvefélék rendkívül jól alkalmazkodtak a nagyon változatos élőhelyekhez, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. A testfelépítésük, méretük és viselkedésük egyaránt jelentősen különbözik annak megfelelően, milyen környezetben élnek.
A barnamedvék téli nyugalmi időszaka a tél elején kezdődik, és az időjárási viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy fák gyökerei közé odút ás, majd bealmol magának. Nem ritka, hogy több, egymást követő évben ugyanazt az odút használják.
A nyugalmi időszakban gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint például a rágcsálóknál, vagy a hüllőknél. Télen testsúlyuk akár a negyedével is csökkenhet, ezért tavasszal igyekeznek minél gyorsabban regenerálódni.
Medvekonzerv

Nagyon fontos volt, hogy a medvehúst alaposan meg kellett főzni, vagy sütni, mert egy Trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű fertőzést okozhat az emberi szervezetben. Egyes országokban ahol nem védett konzerv formában is beszerezhető…