Back to top

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Erdő szélén jó a kedv, ott lakik a barna medv: így egy másik mondás szerint pedig az a szelíd medve, amelyik a kezedből eszik… az a lábadból is fog!

Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Fotó: Nagy Zita Réka

Néhány érdekesség

A barnamedve Európa legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója. Táplálkozását tekintve egyáltalán nem válogatós, elfogyaszt szinte bármit a gombáktól a fűfélékig, de ha szükséges gyökereket ás ki, erdei gyümölcsöket fogyaszt, sőt a rovaroktól kezdve a halakon át, akár a kisemlősöket is elkapja, de a szarvas méretű zsákmány sem fog ki vele. Na és itt a gond, amiért az emberre is veszélyes lehet, főleg ha egy anyamedve boccsal érkezik. Tehát részben helyes csak az a kép, hogy a maci a málnásban eszeget… Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Testhossza 1–2,8 méter, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.

Erdélyben több alfaja is megtalálható, például az örvös barnamedve, melyet a nyakán lévő vastag fehér örvről lehet megkülönböztetni.

A túlvadászat miatt a legtöbb európai országban kihalt. Oroszország északi területeit leszámítva legnagyobb állománya a Kárpátokban maradt fenn.

Fotó: Nagy Zita Réka

Az utak szélén kéregetnek

Erdélyben igen nagy populációjuk él, így turistalátványosságnak vonzók, de az ott élők annyira nem kedvelik a medvéket... Nem hivatalos medve-szafari park a Szent Anna-tó környéke, ahol nemigen lehet eltölteni egy napot, hogy az ember ne találkozna medvével. Az utak szélén várakoznak és az arra járó autókból igen sokan etetik őket. Ennek a káros hatásaira számtalan helyen felhívják a figyelmet, hiszen a medvének a vadonban kellene élni még akkor is ha a könnyebb élelemszerzés kapcsán rájöttek, hogy ha az út szélén ülnek és aranyosan néznek, akkor előbb-utóbb jól laknak. Olyan szinten jól képzettek a medvék, hogy a megálló buszoknál egyből az ajtóhoz mennek, tehát tudják, hol nyílik az ajtó, honnan számíthatnak élelemre. A Szent-Anna tó körüli túrákat vezetők nagy méretű gázspray-vel és szúrós végű bottal vannak „felfegyverkezve”, a biztonság kedvéért.

De nem csak az erdős részeken találkozhatnak az érdeklődők (és a nem érdeklődők is) medvékkel, városi megfigyelési helynek például Tusnádfürdő ajánlott, ahol az utcákon is rendszeresen járkálhatnak.

Fotó: Nagy Zita Réka
A medvék rendszeres látogatói a kempingező helyeknek, magányos szállodáknak, menedékházaknak is.

Medvék hidegben, melegben

A medvefélék rendkívül jól alkalmazkodtak a nagyon változatos élőhelyekhez, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. A testfelépítésük, méretük és viselkedésük egyaránt jelentősen különbözik annak megfelelően, milyen környezetben élnek.

A barnamedvék téli nyugalmi időszaka a tél elején kezdődik, és az időjárási viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy fák gyökerei közé odút ás, majd bealmol magának. Nem ritka, hogy több, egymást követő évben ugyanazt az odút használják.

A nyugalmi időszakban gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint például a rágcsálóknál, vagy a hüllőknél. Télen testsúlyuk akár a negyedével is csökkenhet, ezért tavasszal igyekeznek minél gyorsabban regenerálódni.

Medvekonzerv

Fotó: wikipedia
A barnamedvék a természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik. Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege. A középkorban volt kifejezetten elterjedt a medvehús fogyasztása, főleg a medvecsülöké. Erdély területén népszerű fogás volt a medvepörkölt, illetve az eszkimók is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát.

A jegesmedve máját viszont sosem eszik meg, ennek oka az olyan magas A-vitamin tartalma, amely ekkora dózisban már károsíthatja a vesét és a májat is.

Nagyon fontos volt, hogy a medvehúst alaposan meg kellett főzni, vagy sütni, mert egy Trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű fertőzést okozhat az emberi szervezetben. Egyes országokban ahol nem védett konzerv formában is beszerezhető…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

A fa a 21. század építőanyaga

Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak című két napos eseményen június elején a faalapú gazdaság, az erdészet, a fa- és az építőipar szereplői és irányítói körüljárják a fa, mint megújuló nyers- és építőanyag alkalmazási lehetőségeinek kérdéseit.

Egyszerű módszer, hogy ne a rigók szüreteljék le a szamócát

Hobbikertészként csak egészen apró területen van lehetőségem pár tő szamócát termeszteni. Azonban néhány éve nem sokat ettünk belőle, mivel a rigók minden hajnalban leszüretelték az éppen megérett szemeket. Eleinte hálóval próbáltam védeni őket, ami ugyan sikeres volt, de borzasztó macerás, és nem is túl esztétikus...

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.