Back to top

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Erdő szélén jó a kedv, ott lakik a barna medv: így egy másik mondás szerint pedig az a szelíd medve, amelyik a kezedből eszik… az a lábadból is fog!

Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Fotó: Nagy Zita Réka

Néhány érdekesség

A barnamedve Európa legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója. Táplálkozását tekintve egyáltalán nem válogatós, elfogyaszt szinte bármit a gombáktól a fűfélékig, de ha szükséges gyökereket ás ki, erdei gyümölcsöket fogyaszt, sőt a rovaroktól kezdve a halakon át, akár a kisemlősöket is elkapja, de a szarvas méretű zsákmány sem fog ki vele. Na és itt a gond, amiért az emberre is veszélyes lehet, főleg ha egy anyamedve boccsal érkezik. Tehát részben helyes csak az a kép, hogy a maci a málnásban eszeget… Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Testhossza 1–2,8 méter, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.

Erdélyben több alfaja is megtalálható, például az örvös barnamedve, melyet a nyakán lévő vastag fehér örvről lehet megkülönböztetni.

A túlvadászat miatt a legtöbb európai országban kihalt. Oroszország északi területeit leszámítva legnagyobb állománya a Kárpátokban maradt fenn.

Fotó: Nagy Zita Réka

Az utak szélén kéregetnek

Erdélyben igen nagy populációjuk él, így turistalátványosságnak vonzók, de az ott élők annyira nem kedvelik a medvéket... Nem hivatalos medve-szafari park a Szent Anna-tó környéke, ahol nemigen lehet eltölteni egy napot, hogy az ember ne találkozna medvével. Az utak szélén várakoznak és az arra járó autókból igen sokan etetik őket. Ennek a káros hatásaira számtalan helyen felhívják a figyelmet, hiszen a medvének a vadonban kellene élni még akkor is ha a könnyebb élelemszerzés kapcsán rájöttek, hogy ha az út szélén ülnek és aranyosan néznek, akkor előbb-utóbb jól laknak. Olyan szinten jól képzettek a medvék, hogy a megálló buszoknál egyből az ajtóhoz mennek, tehát tudják, hol nyílik az ajtó, honnan számíthatnak élelemre. A Szent-Anna tó körüli túrákat vezetők nagy méretű gázspray-vel és szúrós végű bottal vannak „felfegyverkezve”, a biztonság kedvéért.

De nem csak az erdős részeken találkozhatnak az érdeklődők (és a nem érdeklődők is) medvékkel, városi megfigyelési helynek például Tusnádfürdő ajánlott, ahol az utcákon is rendszeresen járkálhatnak.

Fotó: Nagy Zita Réka
A medvék rendszeres látogatói a kempingező helyeknek, magányos szállodáknak, menedékházaknak is.

Medvék hidegben, melegben

A medvefélék rendkívül jól alkalmazkodtak a nagyon változatos élőhelyekhez, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. A testfelépítésük, méretük és viselkedésük egyaránt jelentősen különbözik annak megfelelően, milyen környezetben élnek.

A barnamedvék téli nyugalmi időszaka a tél elején kezdődik, és az időjárási viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy fák gyökerei közé odút ás, majd bealmol magának. Nem ritka, hogy több, egymást követő évben ugyanazt az odút használják.

A nyugalmi időszakban gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint például a rágcsálóknál, vagy a hüllőknél. Télen testsúlyuk akár a negyedével is csökkenhet, ezért tavasszal igyekeznek minél gyorsabban regenerálódni.

Medvekonzerv

Fotó: wikipedia
A barnamedvék a természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik. Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege. A középkorban volt kifejezetten elterjedt a medvehús fogyasztása, főleg a medvecsülöké. Erdély területén népszerű fogás volt a medvepörkölt, illetve az eszkimók is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát.

A jegesmedve máját viszont sosem eszik meg, ennek oka az olyan magas A-vitamin tartalma, amely ekkora dózisban már károsíthatja a vesét és a májat is.

Nagyon fontos volt, hogy a medvehúst alaposan meg kellett főzni, vagy sütni, mert egy Trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű fertőzést okozhat az emberi szervezetben. Egyes országokban ahol nem védett konzerv formában is beszerezhető…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meggyilkolt brit újságíróról és brazil őslakos-szakértőről neveztek el két új élesztőgombafajt

Az Amazonas őserdejében tavaly meggyilkolt két férfiról, Dom Phillips brit újságíróról és Bruno Pereira brazil őslakos-szakértőről neveztek el egy-egy új élesztőgombafajt - számolt be róla a brit The Guardian online kiadása.

Aligátor "kopogott be" a házba, majd belekóstolt az ajtót nyitó férfiba

Aligátor "kopogtatott" be egy floridai férfi házába, akit az ajtónyitást követően meg is harapott - írta vasárnap a The Guardian című brit napilap.

Többmillió hal pusztult el egy ausztráliai folyóban

Az egyre hevesebb hőhullámok miatt többmillió hal pusztult el az ausztráliai Darling folyóban, Új-Dél-Wales államban - számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálján szombaton.

Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az MTI-hez hétvégén eljuttatott közleményében azt írta, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével hozták meg a döntést.

Várnak Vas vármegye csodálatos erdői

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az elmúlt öt évben csaknem 14 millió csemetét és több mint 135 ezer kilogramm makkot és fenyőmagot ültetett el erdeinek felújítása és az erdősítések érdekében, illetve 54 hektáron telepített új erdőt. Nevezetességei közé tartoznak a 300 éves korukban leroskadt vén tölgyfák, a banyafák, amelyek tövében - a hiedelem szerint - szombatonként találkoztak a seprűnyélen ideérkező boszorkányok.

A távol-keletieknek gigantikus heréjét gyúró szent állat, nálunk vadászható vadfaj

Február végén tartotta utolsó társas apróvadvadászatát a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Alattyáni Úttörő Vadásztársaság. A vadászat egyik körhajtása közben a sűrűből kiváltó vad egy hazánkban idegenhonos ragadozófaj (emiatt egész évben vadászható), mégpedig egy nyestkutya volt, ami a 84 éves vadász, Mosonyi Sándor felé somfordált. Az élemedett vadász jól irányzott lövésétől a vad tűzbe rogyott.

Tűzből született hegyvidék

A Börzsöny. Egyszerűen, csak így röviden, de sokak számára erős szívdobbanással kimondott szó. Aki járt már túraútjain, tökéletesen érti ezt. Bár besorolás szerint hazánk csupán harmadik legmagasabb és viszonylag kis alapterületű hegysége, természeti csodái megszámlálhatatlanok: meredek bércek, hosszan elnyúló gerincek és szűk völgyek világa.

Kezdődnek az élményprogramok a Fővárosi Állatkertben

Hétvégente tavaszköszöntő élményprogramokkal: látványetetésekkel, állatbemutatókkal, állattréningekkel, merüléses cápatréninggel és egyéb eseményekkel indítja a tavaszi szezont a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely már megnyitotta a Margitszigeti Kisállatkertet is.

Meglepetés várhat a lombhalom alatt, óvatosságra int az MME

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét.

Bárki részt vehet a gólyák monitorozásában

Telefonos applikációval bővült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gólyafészek adatbázisa, amely így még egyszerűbbé teszi a lakosság számára a megfigyelésen alapuló adatszolgáltatást.