Back to top

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Erdő szélén jó a kedv, ott lakik a barna medv: így egy másik mondás szerint pedig az a szelíd medve, amelyik a kezedből eszik… az a lábadból is fog!

Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Erdély, Szent Anna tóhoz vezető út
Fotó: Nagy Zita Réka

Néhány érdekesség

A barnamedve Európa legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója. Táplálkozását tekintve egyáltalán nem válogatós, elfogyaszt szinte bármit a gombáktól a fűfélékig, de ha szükséges gyökereket ás ki, erdei gyümölcsöket fogyaszt, sőt a rovaroktól kezdve a halakon át, akár a kisemlősöket is elkapja, de a szarvas méretű zsákmány sem fog ki vele. Na és itt a gond, amiért az emberre is veszélyes lehet, főleg ha egy anyamedve boccsal érkezik. Tehát részben helyes csak az a kép, hogy a maci a málnásban eszeget… Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Testhossza 1–2,8 méter, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.

Erdélyben több alfaja is megtalálható, például az örvös barnamedve, melyet a nyakán lévő vastag fehér örvről lehet megkülönböztetni.

A túlvadászat miatt a legtöbb európai országban kihalt. Oroszország északi területeit leszámítva legnagyobb állománya a Kárpátokban maradt fenn.

Fotó: Nagy Zita Réka

Az utak szélén kéregetnek

Erdélyben igen nagy populációjuk él, így turistalátványosságnak vonzók, de az ott élők annyira nem kedvelik a medvéket... Nem hivatalos medve-szafari park a Szent Anna-tó környéke, ahol nemigen lehet eltölteni egy napot, hogy az ember ne találkozna medvével. Az utak szélén várakoznak és az arra járó autókból igen sokan etetik őket. Ennek a káros hatásaira számtalan helyen felhívják a figyelmet, hiszen a medvének a vadonban kellene élni még akkor is ha a könnyebb élelemszerzés kapcsán rájöttek, hogy ha az út szélén ülnek és aranyosan néznek, akkor előbb-utóbb jól laknak. Olyan szinten jól képzettek a medvék, hogy a megálló buszoknál egyből az ajtóhoz mennek, tehát tudják, hol nyílik az ajtó, honnan számíthatnak élelemre. A Szent-Anna tó körüli túrákat vezetők nagy méretű gázspray-vel és szúrós végű bottal vannak „felfegyverkezve”, a biztonság kedvéért.

De nem csak az erdős részeken találkozhatnak az érdeklődők (és a nem érdeklődők is) medvékkel, városi megfigyelési helynek például Tusnádfürdő ajánlott, ahol az utcákon is rendszeresen járkálhatnak.

Fotó: Nagy Zita Réka
A medvék rendszeres látogatói a kempingező helyeknek, magányos szállodáknak, menedékházaknak is.

Medvék hidegben, melegben

A medvefélék rendkívül jól alkalmazkodtak a nagyon változatos élőhelyekhez, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. A testfelépítésük, méretük és viselkedésük egyaránt jelentősen különbözik annak megfelelően, milyen környezetben élnek.

A barnamedvék téli nyugalmi időszaka a tél elején kezdődik, és az időjárási viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy fák gyökerei közé odút ás, majd bealmol magának. Nem ritka, hogy több, egymást követő évben ugyanazt az odút használják.

A nyugalmi időszakban gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint például a rágcsálóknál, vagy a hüllőknél. Télen testsúlyuk akár a negyedével is csökkenhet, ezért tavasszal igyekeznek minél gyorsabban regenerálódni.

Medvekonzerv

Fotó: wikipedia
A barnamedvék a természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik. Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege. A középkorban volt kifejezetten elterjedt a medvehús fogyasztása, főleg a medvecsülöké. Erdély területén népszerű fogás volt a medvepörkölt, illetve az eszkimók is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát.

A jegesmedve máját viszont sosem eszik meg, ennek oka az olyan magas A-vitamin tartalma, amely ekkora dózisban már károsíthatja a vesét és a májat is.

Nagyon fontos volt, hogy a medvehúst alaposan meg kellett főzni, vagy sütni, mert egy Trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű fertőzést okozhat az emberi szervezetben. Egyes országokban ahol nem védett konzerv formában is beszerezhető…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatkerti elefántok kedvelik a látogatókat

Az állatkertekről általában véve megoszlik az emberek véleménye. Egyesek szerint börtön az állatok számára, azonban azt is látnunk kell, hogy a természetes élőhelyek visszaszorulásával néhány fajnak ez az egyetlen esélye a túlélésre. Most a tudósok azt vizsgálták, hogy a különböző jószágok viselkedésére vajon milyen hatással vannak a látogatók.

Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert

Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők - közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója az MTI-vel.

Hasznot húzni a haszontalanból

A világon szinte mindenhol találhatunk már inváziós fajokat. Ezek olyan élőlények, melyek eredeti élőhelyüktől távol számukra megfelelő körülmények közé kerültek, és a helyi ökológiai rendszereket tönkre téve korlátlanul képesek terjedni. Azonban ezekből a fajokból is hasznot lehet húzni.

Inspiráló tehetségnap a vadgazdálkodási és természetvédelmi hallgatók számára

Hogyan segíthet a TDK a munkaerőpiacon? Milyen sikerek és nehézségek adódnak a tudományos kutatás és a publikálás különböző szakaszaiban? Miért érdemes már az egyetemi képzés első évében vagy akár már középiskolában csatlakozni egy tudományos kutatóműhelyhez?

Természeti és kulturális értékeket őriznek a Bakonyi és Balaton-felvidéki erdők

A Bakonyerdő Zrt. természeti értékek tekintetében hazánk egyik legváltozatosabb és legértékesebb területén, három vármegyében, mintegy 63 000 hektáron végzi gazdálkodási tevékenységét a Bakony, a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység vonulatain. Az elmúlt 5 évben végzett erdőtelepítésekkel több, mint 150 hektár területtel növelték az ország erdővel borított területét.

A biológiai sokféleség nemzetközi napja

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése, éppen ezért tavaly a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal közösen elindította az "Év tájfajtája és haszonállata" szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára - hívta fel a figyelmet a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából kiadott közleményében az Agrárminisztérium.

Élesen bírálják a tervezetet

Forró téma a zöldség-gyümölcsök csomagolása az utóbbi időben. A fogyasztói igényekre hivatkozva és környezetvédelmi megfontolásból sokan támadják különösen a műanyag csomagolóanyagokat, az EU pedig szigorú szabályozást tervez a hulladék csökkentése érdekében.

Csodálatos tollazatú nyírfajd

A XIX. század elején még a Nyírségben gyakori fajról emlékeztek meg róla. Egészen a XX. századig költőfaja volt a magyar madárfaunának, még az 1920-as években is költött Magyarországon. A feljegyzések szerint 1966-ból származik az utolsó adat hazai természetes előfordulásáról, Jávorkút környékén láttak utoljára nyírfajdot felrebbenni Magyarországon.

Értéktartó gazdálkodás

A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.

Enyhe tél, békagomba ide vagy oda, gond nélkül áttelelnek erdei békáink

A klímaváltozás és egy bizonyos gombás fertőzés, a kitridiomikózis hatásait vizsgálták kétéltűeknél az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói, amely során kiderült, az erdei békák áttelelésének túlélési esélyeit sem a közeljövőben várható enyhébb tél, sem a kitridiomikózissal való fertőzöttség nem csökkentik.