A műtrágyahiányt elsősorban az orosz-ukrán háborús konfliktusnak tulajdonítják. Ez a két ország együttesen a nitrogén- és foszforalapú műtrágya közel 30 százalékát exportálják világszerte – emlékeztet a modernfarmer.com.
A szerves trágya előállítása azonban egyszerű folyamat a kukacok segítségével. A nyüveket – a fekete katonalégy lárváit – erjesztett élelmiszerhulladékkal teli óriási üstökbe vagy kádakba helyezik (az erjedési folyamat során megpuhul a hulladék, így a rovarok könnyebben hasznosítják). A kukacok munkához látnak, és körülbelül egy hét alatt elfogyasztják az élelmiszerhulladékot. Emésztés közben enzimek segítségével bontják le azt, és így ürülékük jól hasznosuló trágyává alakul.
Uganda fő terményei a gyapot, a tea, a dohány és a kávé – ez utóbbi hozza a legnagyobb bevételt a régióban. Mivel azonban a szintetikus műtrágya hiánycikk, a termésnövelő inputok ára kétszeresre, esetenként akár háromszorosára is drágult.
Ugandában ezért a légylárvákkal teli tartályok gyorsan népszerű árucikké váltak. Az ország mezőgazdasági tisztviselői ingyen osztogatják ezeket. Azok a gazdák akik érdeklődnek a módszer iránt, egy listára kerülnek, ami alapján később megkapják a trágya termeléséhez szükséges rovarokat.
Az ugandai mezőgazdasági körzetben a lárvákat alkalmazó gazdák száma 2021. januárjától mindössze két gazdáról mára több mint 1300 résztvevő gazdára nőtt. A programot a Marula Proteen hulladékkezelő vállalat és az Enimiro mezőgazdasági exportőr segíti és koordinálja.
Az programnak köszönhetően a gazdák nem csak tápanyagot kapnak a terményeikhez. Amint a termelők megkapják a dézsákat, az AP hírügynökség beszámolója szerint „háromszoros készpénzes nyereséget” garantálnak nekik, miután 14 napig nevelik a lárvákat az élelmiszerhulladékon.
A rovartenyésztő programok nem egyedülállóak Ugandában. Elsősorban a folyamatos aszályokkal sújtott régiókban léteznek, köztük Nigériában és Kenyában.