0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

A műtrágyahiányt elsősorban az orosz-ukrán háborús konfliktusnak tulajdonítják. Ez a két ország együttesen a nitrogén- és foszforalapú műtrágya közel 30 százalékát exportálják világszerte – emlékeztet a modernfarmer.com.

A szerves trágya előállítása azonban egyszerű folyamat a kukacok segítségével. A nyüveket – a fekete katonalégy lárváit – erjesztett élelmiszerhulladékkal teli óriási üstökbe vagy kádakba helyezik (az erjedési folyamat során megpuhul a hulladék, így a rovarok könnyebben hasznosítják). A kukacok munkához látnak, és körülbelül egy hét alatt elfogyasztják az élelmiszerhulladékot. Emésztés közben enzimek segítségével bontják le azt, és így ürülékük jól hasznosuló trágyává alakul.

Uganda fő terményei a gyapot, a tea, a dohány és a kávé – ez utóbbi hozza a legnagyobb bevételt a régióban. Mivel azonban a szintetikus műtrágya hiánycikk, a termésnövelő inputok ára kétszeresre, esetenként akár háromszorosára is drágult.

A Szaharától délre fekvő afrikai növénytermesztő régiókban a legtöbb gazdálkodó kis, elsősorban családi gazdaságot működtet, szűkös költségvetéssel, így a termelők nem engedhetik meg maguknak a drágább szintetikus műtrágyákat.

Ugandában ezért a légylárvákkal teli tartályok gyorsan népszerű árucikké váltak. Az ország mezőgazdasági tisztviselői ingyen osztogatják ezeket. Azok a gazdák akik érdeklődnek a módszer iránt, egy listára kerülnek, ami alapján később megkapják a trágya termeléséhez szükséges rovarokat.

Az ugandai mezőgazdasági körzetben a lárvákat alkalmazó gazdák száma 2021. januárjától mindössze két gazdáról mára több mint 1300 résztvevő gazdára nőtt. A programot a Marula Proteen hulladékkezelő vállalat és az Enimiro mezőgazdasági exportőr segíti és koordinálja.

Az programnak köszönhetően a gazdák nem csak tápanyagot kapnak a terményeikhez. Amint a termelők megkapják a dézsákat, az AP hírügynökség beszámolója szerint „háromszoros készpénzes nyereséget” garantálnak nekik, miután 14 napig nevelik a lárvákat az élelmiszerhulladékon.

A gazdák ezután megtarthatják a készpénzt és a műtrágyát, amit a kukacok termeltek, a hulladékkezelő vállalat pedig egyre növekvő rovarpopulációt kap, ami biztosítja, hogy a 2017-ben indult program tovább működhessen.

A rovartenyésztő programok nem egyedülállóak Ugandában. Elsősorban a folyamatos aszályokkal sújtott régiókban léteznek, köztük Nigériában és Kenyában.

Forrás: modernfarmer.com