A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány leírja, hogy a bélmikrobák fajai hogyan használják tápanyagként a növényi N-glikánokat, egyfajta összetett szénhidrátot. A kutatást a Birminghami Egyetem és a Newcastle-i Egyetem kutatói vezették, akik genomikai adatok segítségével azonosították a bélbaktériumok által a komplex szénhidrátstruktúrák lebontására termelt specifikus enzimeket.
Ezeknek az enzimeknek biotechnológiai alkalmazásai is vannak, például az élelmiszerekre és egyes gyógyszerekre adott allergiás reakciók csökkentésére. Mivel a növényi cukrok, amelyekkel a bélmikrobák táplálkoznak, összefüggésbe hozhatók a pollenekből és növényi eredetű élelmiszerekből származó egyes allergiákkal, a szerzők szerint az enzimek felhasználhatók lennének arra, hogy egyes élelmiszerek és gyógyszerek kevésbé allergiás reakciókat váltsanak ki.
Dr. Lucy Crouch, a tanulmány vezető szerzője a Birminghami Egyetem Mikrobiológiai és Infekciós Intézetéből elmondta: „A bélmikrobiom hihetetlenül fontos az emberi egészség szempontjából, és ez a felfedezés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a mikrobiomot. Azonosítva azokat a bizonyos enzimeket, amelyeket ezek a mikrobák a táplálék megemésztéséhez használnak, mérlegelhetjük, hogyan lehet a jövőben olyan étrendeket kialakítani, amelyek elősegítik az egészséges bélrendszer kialakulását, és ennek eredményeként javítják az általános egészségi állapotunkat.
Egy olyan jövőbeli forgatókönyvben, amelyben egyre inkább az alternatív fehérjeforrásokra, például a rovarokra támaszkodunk, ez a munka betekintést nyújt abba, hogy a rovarfehérjék hogyan biztosíthatnak tápanyagokat bélmikrobáink számára is.”
Dr. David Bolam, a Newcastle-i Egyetemről származó tanulmány társszerzője elmondta: „Még mindig nem ismerjük a bélrendszerünk általános egészségünkben betöltött szerepét, ezért létfontosságú annak megismerése, hogy a bélrendszerünkben élő mikrobák hogyan képesek felhasználni a növényi N-glikánokat. Ez fejlesztette ismereteinket mind annak megértése szempontjából, hogy miként bontja le ezeket a cukrokat a mikrobióta, mind pedig új enzimek felfedezése szempontjából, amelyek felhasználhatók az N-glikánok szerkezetének megváltoztatására és elemzésére orvosi és ipari alkalmazások céljából.”