Back to top

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A hatalmas vizák eredeti preparátumok
A hatalmas vizák eredeti preparátumok
Fotó: Czifrik Kati
Az 1850-es években kezdett nagy folyamszabályozásig időszakosan hatalmas vízfelületek borították az ország területét, ennek következtében azonban jelentős mértékben felszámolták az ártereket, mocsarakat, lápokat, csak a Tiszán 111 kanyarodást vágtak le. Gyorsabb vízfolyások, magasabb partok jöttek létre, megszűntek a vízzel elöntött területek, de ezzel együtt az ívóhelyek is.

Az 1860-as-70-es évekre már halhiány alakult ki az országban.

Herman Ottó volt az első, aki felismerte, hogy nemcsak a korábbi hal- és fajbőség, hanem egy ősi foglalkozás is feledésbe merülhet a folyamszabályozással. Ezért kezdte el gyűjteni a hagyományos, szabad vízi halászat eszközeit és módszereit, amely alapján létrejött az eredeti, első halászati kiállítás.

Zuger-üveges mesterséges halszaporító berendezés
Zuger-üveges mesterséges halszaporító berendezés
Fotó: Czifrik Kati
A vízgazdálkodás változásával szinte egy időben kezdődött el a mesterséges halszaporítás, a hazai halgazdaságok története, amelyek eredményei a mai napig világhírűek. Ilyen volt például Woynárovich Elek szabadalma az 1950-es évek végén, amely a ponty mesterséges szaporítását tette lehetővé. A hidrobiológust 1990-ben a Világ Akvakultúra Egyesület tiszteletbeli örökös tagjává választották, és a Svéd Fejlesztési Szövetség első halászati díjazottja volt.
Herman Ottó vejszemodelljei
Herman Ottó vejszemodelljei
Fotó: Czifrik Kati

A hónap elején megnyitott új állandó kiállításban sok olyan eredeti eszköz látható, amelyeket még Herman Ottó gyűjtött, és számos általa készített maketten csodálhatjuk meg az egykori halászok leleményességét.

Erre utalnak a nádból, vesszőből készült vejszék is, a rekesztő halászat vízi „labirintusai”, vagy a „nyargaló hajók”, amelyekkel a zsákmányt vontatták maguk után.

"Nagyon jól kellett ismerniük a hal tulajdonságait ahhoz, hogy csapdába tudják ejteni” – mondta Balpataki Katalin, aki a kiállítás előkészítése során felfigyelt rá, hogy sok más népi mesterséggel ellentétben a halászathoz kevéssé kapcsolódnak népművészeti alkotások, míves eszközök, dísztárgyak, mondák, mesék. Szerinte azért, mert olyan foglalkozás volt, amely folyamatosan munkát adott a művelőinek.

Balpataki Katalin: "A horgászok az elsők, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket."
Balpataki Katalin: "A horgászok az elsők, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket."
Fotó: Czifrik Kati
Azért akad néhány halászathoz köthető kultúrtörténeti érdekesség. Például az, hogy a tanya szavunk eredetileg azt a helyet jelölte, ahová egy halászati szakaszon kihúzták a zsákmányt. De ilyen a pákászok feledésbe merült, titokzatos világa is. Sokan tudják róluk, hogy a halászat speciális ágát képviselték, de azt talán kevesebben, hogy többnyire olyan emberek voltak, akik a törvény vagy a háború elől bújtak a lápvidékre, távol a társadalomtól. Mivel mindent a saját természetes környezetükből nyertek és készítettek, gyakorlatilag nem hagytak ökológiai lábnyomot. Csíkot fogtak, tojást, piócát, gyógynövényt gyűjtöttek. Különleges életmódjukról kiállított tárgyaik – kagylókanalak, tökhéjúszók, süllyedést akadályozó pákászbocskorok – mesélnek.
Lebegő kiállítás a gótikus épületbelsőben
Lebegő kiállítás a gótikus épületbelsőben

Az újrafelhasználás és a természet adta lehetőségek még a legújabb eszközökben is jelen vannak a halászatban – emelte ki a szakember.

A 2013-as halászati és vízgazdálkodási törvény megszüntette a szabadvízi nagyhalászatot, és szabályozta a horgászatot, valamint kishalászatot, elsődlegesen azzal a céllal, hogy minél inkább kiszoruljanak a természetes vizekből az invazív fajok, és minél teljesebb diverzitás alakuljon ki a Kárpát-medencei őshonos halfajok tekintetében. Nem véletlen, hogy a védett fajok többsége lápvidéki, jelentős részük csík, amire elsősorban a pákászok halásztak annak idején.

Pákászbocskorok
Pákászbocskorok
Fotó: Czifrik Kati
Miközben a sport- és hobbihorgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység lett az országban, ki gondolta volna, hogy az első összefoglaló szakkönyvet egy angol apátnő írta róla?

A horgászok és halászok a mai napig olyan emberek, akik elmerült figyelemmel fordulnak a természet felé.

Ők azok, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket és a nyomukban járó katasztrófákat. Kár, hogy sokszor hónapok telnek el a valós intézkedések megkezdéséig – jegyzi meg a muzeológus szakember -, de szerencse, hogy a vizeink mindig képesek a megújulásra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Új, halálos vírust fedeztek fel az óceánokban

Egy eddig ismeretlen vírust azonosítottak a Hawaii Egyetem Egészségügyi és Partravetődési Laboratóriumában (Health and Stranding Lab), mely halálos a bálnákra és delfinekre nézve. Először egy 2010-ben partra vetődött Longman-féle csőröscetből mutatták ki, ám mostanra 10 különböző tengeri emlősfajnál is megtalálták.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Mire érdemes költeni pénzt és figyelmet?

Az AGROmashEXPO egyik nyitórendezvénye kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. tizenharmadik Agrármarketing és -médianapja volt. A január 25-ei konferencián telt ház előtt ismertették a legfrissebb médiafogyasztási trendeket a piac elismert szakértői.