Back to top

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A hatalmas vizák eredeti preparátumok
A hatalmas vizák eredeti preparátumok
Fotó: Czifrik Kati
Az 1850-es években kezdett nagy folyamszabályozásig időszakosan hatalmas vízfelületek borították az ország területét, ennek következtében azonban jelentős mértékben felszámolták az ártereket, mocsarakat, lápokat, csak a Tiszán 111 kanyarodást vágtak le. Gyorsabb vízfolyások, magasabb partok jöttek létre, megszűntek a vízzel elöntött területek, de ezzel együtt az ívóhelyek is.

Az 1860-as-70-es évekre már halhiány alakult ki az országban.

Herman Ottó volt az első, aki felismerte, hogy nemcsak a korábbi hal- és fajbőség, hanem egy ősi foglalkozás is feledésbe merülhet a folyamszabályozással. Ezért kezdte el gyűjteni a hagyományos, szabad vízi halászat eszközeit és módszereit, amely alapján létrejött az eredeti, első halászati kiállítás.

Zuger-üveges mesterséges halszaporító berendezés
Zuger-üveges mesterséges halszaporító berendezés
Fotó: Czifrik Kati
A vízgazdálkodás változásával szinte egy időben kezdődött el a mesterséges halszaporítás, a hazai halgazdaságok története, amelyek eredményei a mai napig világhírűek. Ilyen volt például Woynárovich Elek szabadalma az 1950-es évek végén, amely a ponty mesterséges szaporítását tette lehetővé. A hidrobiológust 1990-ben a Világ Akvakultúra Egyesület tiszteletbeli örökös tagjává választották, és a Svéd Fejlesztési Szövetség első halászati díjazottja volt.
Herman Ottó vejszemodelljei
Herman Ottó vejszemodelljei
Fotó: Czifrik Kati

A hónap elején megnyitott új állandó kiállításban sok olyan eredeti eszköz látható, amelyeket még Herman Ottó gyűjtött, és számos általa készített maketten csodálhatjuk meg az egykori halászok leleményességét.

Erre utalnak a nádból, vesszőből készült vejszék is, a rekesztő halászat vízi „labirintusai”, vagy a „nyargaló hajók”, amelyekkel a zsákmányt vontatták maguk után.

"Nagyon jól kellett ismerniük a hal tulajdonságait ahhoz, hogy csapdába tudják ejteni” – mondta Balpataki Katalin, aki a kiállítás előkészítése során felfigyelt rá, hogy sok más népi mesterséggel ellentétben a halászathoz kevéssé kapcsolódnak népművészeti alkotások, míves eszközök, dísztárgyak, mondák, mesék. Szerinte azért, mert olyan foglalkozás volt, amely folyamatosan munkát adott a művelőinek.

Balpataki Katalin: "A horgászok az elsők, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket."
Balpataki Katalin: "A horgászok az elsők, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket."
Fotó: Czifrik Kati
Azért akad néhány halászathoz köthető kultúrtörténeti érdekesség. Például az, hogy a tanya szavunk eredetileg azt a helyet jelölte, ahová egy halászati szakaszon kihúzták a zsákmányt. De ilyen a pákászok feledésbe merült, titokzatos világa is. Sokan tudják róluk, hogy a halászat speciális ágát képviselték, de azt talán kevesebben, hogy többnyire olyan emberek voltak, akik a törvény vagy a háború elől bújtak a lápvidékre, távol a társadalomtól. Mivel mindent a saját természetes környezetükből nyertek és készítettek, gyakorlatilag nem hagytak ökológiai lábnyomot. Csíkot fogtak, tojást, piócát, gyógynövényt gyűjtöttek. Különleges életmódjukról kiállított tárgyaik – kagylókanalak, tökhéjúszók, süllyedést akadályozó pákászbocskorok – mesélnek.
Lebegő kiállítás a gótikus épületbelsőben
Lebegő kiállítás a gótikus épületbelsőben

Az újrafelhasználás és a természet adta lehetőségek még a legújabb eszközökben is jelen vannak a halászatban – emelte ki a szakember.

A 2013-as halászati és vízgazdálkodási törvény megszüntette a szabadvízi nagyhalászatot, és szabályozta a horgászatot, valamint kishalászatot, elsődlegesen azzal a céllal, hogy minél inkább kiszoruljanak a természetes vizekből az invazív fajok, és minél teljesebb diverzitás alakuljon ki a Kárpát-medencei őshonos halfajok tekintetében. Nem véletlen, hogy a védett fajok többsége lápvidéki, jelentős részük csík, amire elsősorban a pákászok halásztak annak idején.

Pákászbocskorok
Pákászbocskorok
Fotó: Czifrik Kati
Miközben a sport- és hobbihorgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység lett az országban, ki gondolta volna, hogy az első összefoglaló szakkönyvet egy angol apátnő írta róla?

A horgászok és halászok a mai napig olyan emberek, akik elmerült figyelemmel fordulnak a természet felé.

Ők azok, akik észreveszik és jelentik a vegyi szennyezéseket és a nyomukban járó katasztrófákat. Kár, hogy sokszor hónapok telnek el a valós intézkedések megkezdéséig – jegyzi meg a muzeológus szakember -, de szerencse, hogy a vizeink mindig képesek a megújulásra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megváltozott az ólomsörét vadászati használata

Hazánkban vizes élőhelyeken ólomsörétet 2005-óta nem lehet használni. Azonban, mint ahogy Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke az idei FeHoVa megnyitóján megemlítette, február 15-től a vizes élőhelyeken nemcsak az ólomsörét használata, de már a hordozása is tilos az Európai Parlament és a Tanács rendelet-módosítása értelmében.

Mit tartogat a jövő?

A dél-tiroli szakiskolákban gyümölcs- és szőlőtermesztés szakirányon végzettek „öregdiák-egyesülete”, az A.L.S több szervezettel, intézménnyel és a helyi agrárvállalkozókkal közösen kétévente technológiai napot szervez. A rendezvényen azokat az innovatív, gyümölcs- és szőlőtermesztésben használható gépeket, eszközöket mutatják be üzem közben is, amelyek a jövőben fontos szerepet kaphatnak a gazdálkodásban.

Egy év után újra halat telepítenek a Velencei-tóba

Nyilvános esemény keretében mintegy 120 mázsa ponty telepítése valósulhat meg március 9-én a Velencei-tónál, ahol egy éve volt utoljára telepítés. A háromnyaras, zömében horgászható méretű pontyok tóba helyezése nyilvános, bárki megtekintheti.

A hungarikumok adják a nemzet, a haza, az otthon érzését

Közös küldetésünk, hogy a hungarikumok, a nemzeti értékek segítségével megőrizzük hagyományainkat, identitásunkat és a kultúránkat átadjuk a következő generációknak. A Magyar Fesztivál Szövetség munkájának szerves része, hogy összekössön minket egymással, és ebben jó példával jár elől, mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Fesztivál Szövetség konferenciáján.

Közel 300 hordó 170 éves whisky várja, hogy a felszínre kerülhessen

Több, mint 280 hordó 170 éves whiskyt rejt a The Westmoreland nevű hajóroncs, amely 1854-ben süllyedt el a Michigan-tónál. Becslések szerint a rakomány értéke meghaladhatja a 800 millió dollárt.

Még korábban ülhettek nyeregbe az első lovasok, mint azt eddig gondolták

Nagyjából 5300 évvel ezelőtt a sztyeppi népek a mai Oroszország és Ukrajna területéről nagyon gyorsan meghódították Eurázsiát. Pár évtized alatt a Jamnaja-kultúra tagjai Közép-Európától a Kaszpi-tengerig mindenütt otthagyták genetikai lenyomatukat. A régészek "keleti cowboyoknak" is nevezik őket nomád, állattartó életmódjuk miatt.

Élménygazdag, egyben modern vadászmúzeum Hatvanban

A hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum a Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és mindezt a legmodernebb interaktív eszközökkel mutatja be.

A hagyományostól a fehér kolbászig

Nem kérdéses, hogy a kolbász nemzeti eledelünk. A fehér kolbász kevésbé, azt inkább a bajorokhoz kötjük. Ennek ellenére szeretjük, persze, hiszen gusztusos és finom. Rendszeresen fogyasztjuk, főzés-sütés alapanyagaként is használjuk. Egyre többen készítik is, hangzott el egy rendezvényen, ahol nemcsak a fehér, hanem a magyaros kolbász előállítása is napirendre került.

Barlangoljunk márciusban, a barlangok hónapjában

Egyedülálló programokkal és kedvezményes ajánlatokkal várja aktív kikapcsolódásra vágyó látogatóit hazánk számos nemzeti parkja országszerte egész márciusban a 'Barlangoljunk! - március a barlangok hónapja' programsorozat keretében, amelynek célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása és népszerűsítése.

A 11 legjobb élelmiszer a szívbetegség kockázatának csökkentésére

Azt szokták mondani, hogy napi egy alma távol tartja az orvost, de ha a kardiológus látogatásának elkerüléséről van szó, akkor nem csak az alma segíthet. Bár számos élelmiszer hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához és egészségügyi problémához vezethet, az egészségesebb étel alternatívák választása bizonyítottan csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.