A szőlőbogyók felhasadnak és a magvak kilógnak belőlük − ez a „sérves bogyó” tünet.

Az ilyen bogyók elrothadnak vagy teljesen kiszáradnak, ehetetlenné válnak. A sűrű lombozatú szőlőtőkék különösen veszélyeztetettek. A jellegzetes tünetek mindig a betegségre legérzékenyebb fajtákon (pl. Hárslevelű, Olasz rizling, Sárga muskotály, Kékoportó) figyelhetők meg először.

A jobb hatékonyságuk miatt a finoman formázott, tökéletes szuszpenziót képző készítményeket részesítsük előnyben (pl. Thiovit Jet, Microthiol Special, Kumulus S, Sulfolac 80 WG).

Ha esős a nyár, a kórokozó ellen a leghatásosabbak a felszívódó vagy a kombinált (felszívódó+kontakt) készítmények (pl. Lieto). Szárazabb időjárás esetén a kontakt hatóanyagú szerek is (pl. Delan 700 WG, Polyram DF) megfelelő védelmet adnak a nyári fertőzések ellen.
Az újabb hatóanyagcsoportok közül a strobilurinok szőlőperonoszpóra elleni készítményei (pl. Quadris, Cabrio Top) kiváló hatásúak, emellett a lisztharmat és a szürkerothadás ellen is megfelelő védelmet adnak. A hónap második felétől, amikor a permetezések száma csökken, a hosszú hatásuk miatt a réztartalmú készítményeket (pl. Astra Rézoxiklorid, Kocide 2000, Champion 2 FL, Nordox 75 WG) használjuk a kórokozó ellen.

A szürkerothadás kórokozója a szőlőben is a termést károsítja legnagyobb mértékben, de fertőződhet már a virágzó vagy a bimbós fürt is. Olyankor az egyes fürtrészek barnulnak, elhalnak.
Levélen a foltok gyakran a levélszélen kezdődnek, befelé haladva nagyobbodnak, színük világosbarna. A zöld bogyók fertőződésének következménye zöld vagy savanyú rothadás, ami az egész fürt barnulását, pusztulását okozhatja, gyakran felületükön penészkivirágzással. Ez a fertőzés belülről (a kocsánykorona felől) kifelé terjed, emiatt a betegség sokszor észrevétlen marad.

A zöld szőlőbogyók leginkább bogyósérülések (pl. szőlőmoly vagy jégeső) nyomán fertőződnek.
A következő kártételi időszak a zsendülés-érés.
A fertőzött bogyók szürkésbarnák, penészkivirágzással a felszínükön. A megbetegedés következménye minőségi és mennyiségi termésveszteség.
A meleg, csapadékos időjárás, a sűrű, zárt lombozat, a nitrogén-túltrágyázás és a terület mély fekvése is elősegíti a fertőzés kialakulását, a rothadás akár az egész fürtre is kiterjedhet. Szakszerű metszéssel elősegíthetjük a szőlőnövények gyors száradását, és így a gombabetegségek nem tudnak olyan gyorsan terjedni.
A szürkerothadás elleni hatásos védekezés alapja, hogy megvédjük a bogyókat a sérülésektől, sebzésektől, rágásoktól. Ennek érdekében a nyár közepétől még gondosabban kell permetezni a kártevők ellen.

A szőlőorbánc kórokozója a lehullott levelekben telel. Tavasszal ott alakulnak ki ivaros termőtestei, amelyekben folyamatosan aszkospórák fejlődnek. Az aszkospórás fertőzések következtében kialakulnak a leveleken az erek által határolt, szögletes foltok, amit a levelek hullása követ. A június-júliusban lehullott, fertőzött leveleken azonban csapadékos nyárvégeken újból kialakulhatnak az ivaros szaporítóképletek, és a kirajzó aszkospórák augusztus-szeptemberben újból fertőznek. Nyáron a szőlőorbánc ellen külön nem szükséges védekezni, amennyiben a veszélyeztetett helyeken a peronoszpóra ellen olyan szert használunk, amely az orbánc ellen is hatásos (pl. Dynali, Champion 2L)

A tarka szőlőmoly harmadik hernyónemzedéke már az érőfélben lévő szemekkel táplálkozik.
A károsított bogyók ráncosodnak, barnulnak, száraz időben lepotyognak, nedves időben a rajtuk megtelepedő szürkepenész miatt elrothadnak.
A lepkék rajzásának figyelembevételével, a lárvakelés idején elvégzett kezelések hatékony védelmet adnak a szőlőmolyok ellen. A fény- és feromoncsapdák működtetésével nemcsak a lepkék rajzásmenetét követhetjük nyomon, de az egyedszámuk is gyéríthető. A fás részekre kihelyezett (pl. Bioplant) csíkcsapdába pedig a bábozódni vonuló hernyók gyűjthetők össze. A kezelések hatékonyságát az időben és szakszerűen elvégzett zöldmunkák jelentősen javítják.
Meleg, száraz nyarakon a szőlőleveleken szívogató atkák (levél- és takácsatkák) ellen is külön kell védekezni, amire lehetőleg a ragadozó atkákat és más hasznos szervezeteket kímélő atkaölő szereket használjunk (pl. Ortus 5 SC).
A tenyészidőben a lisztharmat ellen használt kéntartalmú szerek atkaölő mellékhatással rendelkeznek, azonban a ragadozó atkákat nem kímélik.
Az időjárás figyelembevételével nyáron folytatjuk a szőlő védelmét a gombabetegségek és a kártevők fertőzései, kártétele ellen. A száraz és meleg nyári időjárás inkább a lisztharmatnak, a csapadékos viszont a peronoszpórának és a szürkerothadásnak kedvez. Július második felétől a szőlőmolyok nyári nemzedékei ellen is ajánlatos a védekezés, mivel a fertőzött fürtök gyorsan elkezdenek rothadni.
