Back to top

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A Washingtoni Állami Egyetemhez (WSO) tartozó Paul G. Allen Globális Egészségügyi Iskola kutatócsoportja olyan tüskefehérjét talált a Khosta-2-nek elnevezett, denevérekből kimutatott vírusban, mely képes az emberi sejteket megfertőzni, és rezisztens mind a monoklonális antitestekre, mind a COVID-19 ellen oltott személyektől származó szérumra. A Khosta-2 és a SARS-CoV-2 is a Sarbecovírus alnemzetségbe tartozik a koronavírusokon belül - írja a ScienceDaily.

Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Fotó: Wikimedia Commons/Archeo
„A kutatásunk megerősíti, hogy további Sarbecovírusok köröznek a vadvilágban Ázsián kívül is – még olyan helyeken is, mint Nyugat-Oroszország, ahol a Khosta-2 vírust megtalálták – amik szintén veszélyt jelentenek a globális egészségügyre és a folyamatban lévő SARS-COV-2 elleni oltási kampányra” – mondta Michael Letko, a WSO virológusa, és a tanulmány társszerzője, mely a PLoS Pathogens című szaklapban jelent meg.

Letko elmondta, hogy

a Khosta-2 megerősíti egy univerzális vakcina létrehozásának szükségességét, mely az összes Sarbecovírus ellen védelmet képes nyújtani, nem csak a SARS-CoV-2 variánsai ellen.

Letko elmondása szerint már több csoport is dolgozik azon, hogy létrehozzanak egy ilyen univerzális vakcinát. „Sajnos sok jelenlegi vakcinánk csak bizonyos vírusokra van tervezve, melyekről tudjuk hogy képesek megfertőzni az emberi sejteket, vagy amelyikről úgy gondoljuk, nagyobb az esélye hogy megfertőz minket. De ez egy olyan lista, amelyik folyamatosan változik. Ki kell szélesítenünk ezeknek a vakcináknak a tervezését, hogy védjenek a Sarbecovírusok ellen is.”

Miközben több száz Sarbecovírust fedeztek fel az elmúlt években, főként ázsiai denevérekben, a többségük nem képes emberi sejteket megfertőzni. A Khosta-1 és Khosta-2 olyan vírusok, melyeket 2020 vége felé írtak le oroszországi denevérekből, és először úgy tűnt, nem jelentenek veszélyt az emberekre.

Letko elmondása szerint

a két vírusra eleinte nem igen figyeltek fel, mivel nem hasonlítottak a SARS-COV-2-re. Azonban később felfedezték, hogy képesek emberi sejteket fertőzni, ami aggodalomra adott okot.

Letko a WSU két oktatójával, a tanulmány első szerzőjével, Stephanie Seifert vírusökológussal és Bonnie Gunn vírusimmunológussal együttműködve tanulmányozta a két újonnan felfedezett kórokozót. Megállapították, hogy a Khosta-1 alacsony kockázatot jelent az emberre, de a Khosta-2 esetében felfigyeltek néhány aggasztó tulajdonságra. Arra jutottak, hogy a SARS-CoV-2-höz hasonlóan a Khosta-2 is képes az emberi sejtek felszínén található receptor fehérjéhez, az 2-es angiotenzin konvertáló enzimhez kötődni (ACE2), ezzel megfertőzve a sejteket.

Ezután azt vizsgálták, hogy a jelenlegi oltások képesek-e védelmet nyújtani az új vírus ellen. A COVID-19 ellen beoltott emberekből származó szérumot használva a kutatócsoport azt látta, hogy a Khosta-2-t a jelenlegi vakcinák nem semlegesítik. Olyan emberek szérumát is tesztelték, akik az omikron variánssal fertőződtek, de az antitestek szintén hatástalanok voltak.

Letko szerint

az új vírusból szerencsére hiányzik néhány olyan gén, amelyről úgy vélik, hogy hozzájárulnak az emberi megbetegedésekhez.

Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a Khosta-2 rekombinálódik egy másik, a SARS-CoV-2-höz hasonló vírussal.

Letko rámutatott arra, hogy a COVID-19 betegséget okozó vírus képes visszaszivárogni a vadon élő állatokba (erről korábban itt, itt és itt írtunk). Márpedig ha ezekben az állatokban már ott vannak más vírusok, mint például a Khosta-2, amelyek potenciálisan veszélyes tulajdonságokkal bírnak, akkor csak idő kérdése, hogy mikor jön létre egy olyan új mutáns kórokozó ezek kombinációjából, mely még veszélyesebb az eddigieknél.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sebeket gyógyító és testápoló cukor

A cukornak is lehetnek jó tulajdonságai? Talán csak nagyon titkolja? A cukornak tényleg van néhány különös erénye, de egyik sem a fogyasztásával kapcsolatos. A cukor legjobb tulajdonságait a sebgyógyírásban és a házi kozmetikában hasznosíthatjuk.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Közlekedési balesetek: sokszor a vétlen (is) rosszul jár

Az AGROmash expón igen tanulságos, sokszor megrázó képekkel illusztrált előadást hallgathattak az érdeklődők, a közlekedési balesetek leggyakoribb okairól… A tanulság: figyelmesen, óvatosan, a mindennapi problémákat nem más közlekedőkön levezetve. És akinek telik autóra, az áldozzon egy KRESZ könyvre is...

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.