Back to top

Itt az ideje, hogy éljen az energiahatékonysági adókedvezménnyel

A mostani piaci környezetben a családok mellett a vállalatok életében is fokozottan előtérbe kerül az energiahatékonyság. Az alapvető termelési, működési költségek akár a többszörösére is növekedhetnek, ami sok cég esetében végzetes lehet, ha nem tudják a költségeket racionalizálni.

Éppen ezért különösen aktuális a kérdés, hogy az energiahatékonyságra tekintettel milyen adókedvezményekkel lehet élni. A Mazars szakértői az érintett vállalatok részére összegyűjtötték a legfontosabb információkat.

„A körülöttünk lévő energiaválság nem csak magánszemélyként érint bennünket, a vállalatok életébe is begyűrűzik. 2022 őszére mindennapi életünk része lett, hogy szorosan nyomon követjük a rezsiköltségeink alakulását. Mára már fokozottan fontossá vált, hogy az érintett társaságok tisztában legyenek az adózási kedvezmények lehetőségeivel” – hívja fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Milyen adónemben vehető igénybe a kedvezmény?

A társasági adó rendszerében érvényesíthető adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások után. A jogszabály a 2017-es bevezetés óta ugyan többször módosult, de a kialakult energiaügyi környezetben különösen érdemes megfontolni az energiahatékonysági célú beruházások megvalósítását. Hosszú távon a vállalat energiafelhasználása ezáltal csökkenthető, míg a beruházást az adókedvezményen keresztül az állam is támogatja.

Mikor vehető igénybe és milyen mértékben?

Az adókedvezmény először a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy a társaság döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. A kedvezmény egy adóéven belül a számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig vehető igénybe.

Az adókedvezmény összege a beruházás elszámolható költségének 45 százaléka, Budapesten 30 százaléka, de maximum 15 millió eurónak megfelelő összeg.

Az elszámolható költség a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének egésze is lehet. Amennyiben viszont nem erről van szó, mert nem kizárólag energiahatékonysági célokat szolgál a beruházás, felújítás (ilyen például egy elektromos haszongépjármű beszerzése), akkor az ún. különbözeti módszert kell használni. Ennek értelmében az elszámolható költség az a többletköltség, amely egy alternatív, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz képest merül fel.

„Vannak az adókedvezmény szempontjából kizárt beruházások, így első feladat annak meghatározása, hogy a tervezett beruházásra alkalmazható-e adókedvezmény. Az adókedvezmény igénybevételéhez energetikai auditor igazolására is szükség van, illetve számos egyéb feltételnek is meg kell felelni”

– figyelmeztet dr. H. Nagy Dániel.

Mivel az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi, így kellő körültekintéssel kell eljárni már a beruházás tervezési szakaszában a műszaki és energetikai szempontokon túl amiatt is, hogy a beruházás megfeleljen az adókedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeknek, és az előírt dokumentáció rendelkezésre álljon.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Zöld Hét nem hivatalos kísérőrendezvénye – Ismét tízezren tüntettek Berlinben

A Nemzetközi Zöld Hétnek több mint egy évtizede klasszikus, nem hivatalos kísérőrendezvényei a tüntetések. Idén is tízezrek vonultak az agrárminisztérium és a Bundestag elé traktorokkal, transzparensekkel, és követelték a fair agrárpolitikát.

Agrár-csúcstalálkozó Berlinben

A hétvégén tartották a berlini Zöld Hét keretében az agrár-élelmezési világfórumot, melyet sokan azonosítanak annak csúcsrendezvényével, az utolsó napi agrárminiszter-találkozóval. Az idén az élelmiszerláncok szükségszerű átalakítása köré szerveződött a fórum.

Negyedével kevesebb répa

A száraz nyár és a csapadékhiány kedvezőtlenül hatott a sárgarépa- termesztésre Európa-szerte, így Németországban is.

Spanyol agrártámogatás műtrágya- és gázolajvásárlásra

A spanyol kormány újabb támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek a drámai költségnövekedés enyhítésére. A spanyol mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint 300 millió eurós, azaz 120 milliárd forintos keretet hoznak létre műtrágyavásárlásra.

Kidobott karácsonyfákból állítanak elő hőenergiát a pécsi erőműben

Akár 40 tonnányi, a karácsonyi ünnepek után kidobott fenyőfát is elégethetnek a következő időszakban a két biomassza-tüzelésű blokkal működő pécsi hőerőműben - tájékoztatta a tulajdonos Veolia Energia Magyarország Zrt. az MTI-t.

Elkerülheti a recessziót az eurózóna, Magyarországon a növekedés egy százalék lehet

Az eurózónában kisebb lett az esélye a recesszió bekövetkeztének a korábban várthoz képest, a gazdaság 0,5 és 1 százalék között növekedhet idén; Magyarországon 2023-ban 1 százalékos bővülés várható - közölték a Raiffeisen Bank elemzői online tartott sajtótájékoztatójukon.

Izland lehet Európa éléskamrája?

Meglepő kijelentés lehet, hogy egy nem kifejezetten mezőgazdaságáról híres ország mégis fontos élelmiszertermelővé léphet elő. Ez persze egyelőre csak elmélet, ám a Reichman Egyetem egyik kutatója szerint akár 40 millió európai ember élelmiszerbiztonságáról gondoskodhat a szigetország.

Az agráregyetemek önköltséges képzéseinek az ára alig változott

Sajtóértesülések szerint 10-12 százalékos, átlagosan 40-50 ezer forintos áremelkedéssel kell számolnia mind Budapesten, mind vidéken az egyetemek önköltséges képzéseire idén jelentkező hallgatóknak. Ez a BSc-képzések esetében 280-350 ezer forintos plusz anyagi terhet jelent a diploma megszerzéséig.

Nemzetközi verseny a fiatal szakképzett szakemberekért

Napjaink gazdasági helyzetében még inkább felértékelődik a képzett szakemberek jelentősége. A különféle szakmákban való kiteljesedéshez remek lehetőséget nyújtanak a kétévente induló Euroskills és a Wordskills nemzetközi versenyek megmérettetései, amik nemcsak szakmai elismerést és sikert hozhatnak, de egy életre szóló élményt is nyújtanak a résztvevőknek.

Kedvezőtlen tendencia a kiskereskedelem nyitása az import élelmiszerekre

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet.