Nincs más választásunk: öntözni!

A napraforgó pedig sokfelé csak öklömnyi tányért nevelt, ebben az évben attól sem igen várhat senki rekordot. Ebben a helyzetben hívott össze országos öntözési tanácskozást és bemutatót a KITE Zrt., olyat, amilyenre évek óta nem volt példa. De nem az idei aszály motiválta, mert amikor a szeptember közepén tartott összejövetelt elkezdték szervezni, akkor még másfajta szelek fújtak, akkor még javában reménykedtünk.

A nádudvari tanácskozáson megjelent és az eseménynek súlyt adott Nagy István agrárminiszter, Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős országos alelnöke. Agrárminiszterünk kemény felvetéssel kezdte mondanivalóját:

Ezért azonnali intézkedéseket kellett hozni, amikről már többször tudósítottunk. A hitelmoratórium kapcsán bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank a többi pénzintézethez fordult, hogy még véletlenül se legyenek hátrányban azok, akik kénytelenek igénybe venni. A legkisebb gazdálkodóknak pedig 15 ezer eurós gyorssegélyt folyósít a kormány, önrész és visszafizetési kötelezettség nélkül. Mindennek az a magyarázata és oka, hogy a kormányzat a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésénél.

Kiemelte, hogy hazánkban jelenleg mindössze 85 ezer hektáron öntöznek. Ez kevés, pedig biztonságos termelést a Kárpát-medencében csak ily módon lehet megvalósítani. Az öntözés közérdek. Ezt a miniszter jelentette ki, s ennek így más a súlya, jelentősége, mintha csak általában beszélnénk róla. A közérdek azt is takarja, hogy adott területen kisebbségben gazdálkodó nem akadályozhatja meg az öntözést, mert országosan nagyobb érdekünk fűződik a vízpótláshoz, mint valakinek a magántulajdonhoz való joga. Azért sem lehet támogatólag elfogadni az ellenzőket, mert menet közben heroikus küzdelmet kell folytatni ahhoz, hogy az öntözéshez legyen víz, legyen rá pénz.

Pillanatnyilag a közösségbe szervezés kapcsán annyit tudhatunk, hogy 129 együttműködő vállalkozás 59 ezer hektárra jelentett be öntözési szándékot. Még 23 közösséget vizsgálnak, hogy miként kaphatnak támogatást, és közben 53 újabb közösség jelentette be a szándékát öntözés megvalósítására.

Az öntözési pályázat év végéig nyitva van. Mostanáig 765 termelőnek 50 milliárd forint támogatást ítéltek oda, és a következő EU-s ciklusban, 2023–2027 között újabb 70 milliárd forint támogatás jut vízkijuttatásra és öntözésre. A belügyminisztérium nyolc tározót újított fel, ezek összkapacitása 5 millió köbméter.

Az öntözés nem locsolás, annál sokkal több, professzionálisabb feladat. A megszokottnál jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk az alkalmazott agrotechnikára, a vízőr-technológiára, a forgatás nélküli talajművelésre. A vízzel mindannyiunknak gazdálkodnia kell, ugyanis az öntözővíz hazánkban csak korlátos mennyiségben áll a rendelkezésünkre. Az idei aszályra jellemző, hogy a Tiszán 60 százalékkal, a Dunán pedig 40 százalékkal kevesebb volt a vízhozam. Miközben a víz számunkra kincs, ami a védelmünkre szorul, ha közben növelni kell az öntözött területet, akár a KITE Zrt.-re alapozva is. Használhatóvá kell tenni a csatornákat, erre országos program indul. Állami feladat új tározók, nagy kapacitású tavak létesítése. Ugyanakkor oda kell figyelni olyan vízügyi szakmai részletekre, hogy az aszályban a nagy folyók nem a duzzasztó, hanem az elszívó hatásukat érvényesítik, éppen ezért halaszthatatlan feladatunk, hogy a Tiszán egy újabb vízlépcsőt építsünk meg.

A kárenyhítés kapcsán a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak szabályok, amelyeket nem lehet áthágni, amelyeket meg kell tartanunk. Ilyen az, hogy

Ennek tükrében lehet arról nyilatkozni, hogy mire elég a kárenyhítésre összegyűlt összeg, de már biztosnak látszik, hogy az agrárminiszter előterjesztést fog tenni a kormány részére a történelmi mértékű aszály mérséklésére.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója az öntözési szándékukról szólt bővebben. Továbbra is fejleszteni akarják ezt a területet, és nemcsak elméleti támogatást kívánnak megosztani, hanem forrást is szükségesnek tartanak hozzárendelni. A KITE Zrt. mindig is nagy figyelmet szentelt az öntözésre: 1987-ben közel 60 ezer hektárt rendeztek be 255 Valmont lineár berendezéssel. Az azóta eltelt időszakban többször le kellett írniuk, hogyha ez akkor nem történik meg, akkor az elmúlt 35 év során Magyarországon érdemi öntözésről nem beszélhettünk volna. Az izraeli NAAN cég a kertészeti öntözéshez szükséges csepegtetőberendezések gyártását Nádudvarra helyezte, ezen a területen is nagyot lépett előre az öntözéses gazdálkodás.

A precíziós gazdálkodásról szólt a szeptember közepén tartott tanácskozás – tegyük hozzá, precíziós szervezésben. Az előadásokra szánt és engedélyezett időt mindenki pontosan megtartotta, így az egész napos, 5 órás program csúszás nélkül ért véget. Nem kis dolog ez, ha 700 vendéget kell fogadni, szállítani, majd az ebédet mindenki számára kiosztani nem több, mint 5 perc alatt. A tanácskozásnak és bemutatónak választott téma fontosságát pedig az is bizonyítja, hogy a legtöbb helyről általában az első számú vezetők jöttek el, vagy éppen magukkal hozták a specialistákat. Ám ha azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon a legégetőbb probléma került-e napirendre, akkor sajnálatos módon azt kell válaszoljuk, hogy az idő túlhaladta az aszály és a szárazság minden hátrányát. Menet közben kiderült, hogy ma már vannak kritikusabb, megoldhatatlanabbnak látszó részletei a gazdálkodásnak, mint az, hogy esik vagy nem esik. A felvetődő kérdésekből az derült ki: a gazdaságok vezetői nem látják a jövőt, a hogyan tovább-ot. Most, amikor tíz-tizenkétszeresére emelkedik a gáz ára, vajon hogyan működtethetők az üzemi szárítók? A legtöbben azzal hárítottak el, hogy hagyjál békén, még a következő hónapot sem látom. Az energiahordozók árdrágulása (itt is tízszeres értékről beszélnek) vajon mennyire drágítja meg az öntözést? Beszéltem szakemberrel, aki elmondta, hogy idén erre 200 ezer forintot fordítottak hektáronként. Számításaik szerint jövőre 2 millió forinttal kalkulálhatnának. Azért feltételes mód, mert most úgy látják, hogy abba fogják hagyni az öntözött hibridkukoricavetőmag- és a kukoricatermesztést is. A bemutató napján a műtrágya tonnánkénti ára 420 ezer forint volt. Így aztán lehet, hogy vissza fogunk térni a 60-70 évvel ezelőtti gyakorlathoz, amikor a valóságban csak „sóztuk” a növényeket. Avar László

Ha valaki elfelejtette volna, létezett a SZIK-program, ami a Szuperintenzív Kukoricatermesztés rövidítése. Ebben a KITE arra vállalkozott, hogy az öntözés által hektáronként 5 tonnás többlettermést produkál, ami exportárualapot képzett, s ezzel törlesztettek, a KITE kezessége mellett.

Szabó Levente emlékeztetett arra, hogy

1990-re hektáronként 6 tonnával nagyobb átlaghozamot sikerült elérni a kukoricával úgy, hogy túl nagy kilengések az egyes évjáratokban nem voltak érzékelhetőek. Ezt követően, ahogy a nagyüzemek szétestek, a hozamok is stagnáltak, vagy éppen nagy eltéréseket mutattak évről évre.

Ma 180 ezer hektárra van Magyarországon kiadott vízjogi engedély, és a 100 ezer hektár öntözött területből 10-15 ezer hektáron található kukorica. Az elmúlt 60 év során a hazai átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokról 12 Celsius-fokra nőtt, ami első hallásra nem sok, de ha kiszámoljuk, ez 20 százalékos felmelegedést takar. Közben a csapadék egyre inkább hektikus eloszlásban jelenik meg, pedig a kukoricának június 15-től augusztus 15-ig 5 milliméter a napi transzspirációs együtthatója. Idén volt időszak, hogy víz híján hiúsult meg az öntözés. A KITE Zrt. által folyamatosan bővülő és jelenleg működtetett 605 db meteorológiai állomás adatai mellett egyhetes időjárás-előrejelzési információkat is felhasznál az öntözéstámogató rendszeréhez. Ebből adatfeldolgozással tudnak segítséget nyújtani az öntözés irányítására, a szaktanácsadási rendszerre, mégpedig a legkorszerűbb módon, IT-megoldásokkal. A döntéstámogatásnál arra fókuszálnak, hogy a növénynek az adott fenofázisában mennyi vizet kell kapnia, hogy a fejlődésben ne sérüljön. A rendszer látványosan működik, mert a Hajdú-Bihar megyében öntözött területen gazdálkodók hektáronkénti 9,5 tonnájával szemben a KITE által szaktanácsolt öntözésben 14,5 tonnát érnek el.

A precíziós gazdálkodás helyzetéről Szabó Emese tartott tájékoztatót. A KITE RTK-hálózata 2020 óta Magyarország szántóterületét 95 százalékban lefedi, és az erre épülő precíziós gazdálkodási rendszert 1025 felhasználó több, mint 600 ezer hektáron alkalmazza.

Riczu Péter projektmenedzser a legkorszerűbb öntözési módszer ismertetése kapcsán azt elemezte, hogyan vizsgázott a digitális projekt. Az aszály miatt, a tavalyi 371 millimé­ter esővel szemben, csak 182 milliméter esett szeptember 1-jéig. Ez azért súlyos, mert ez magában hordozza a tenyészidőszakot is.

A kukorica számára az egyik legkritikusabb időszak a virágzás, termékenyülés, szemtelítődés időszaka. Ekkor különösen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű víz utánpótlása, pláne úgy, hogy 2021-ben 35 milliméter csapadék hullott ebben az időszakban, idén pedig még kritikusabb mennyiség, mindössze 6,2 milliméter volt a csapadék a Hajdúságban.

Ahol 2022-ben nem öntöztek, a Dunától keletre nagyon sok területen 0 tonna kukoricatermést regisztráltak hektáronként – ahol pedig öntöztek, ott megközelítette a 15 tonnát a hektáronkénti termés.

A bemutatótáblán a center pivot és a kukorica csepegtető öntözése önmagáért beszélt. A center pivot alatt a kényszerből odavetett cirok már több mint biztató képet mutatott, míg a csepegtető csövekkel ellátott területen a két hibrid 20 tonnás hektáronkénti terméssel kecsegtet. Láttunk már itt ilyet 3 évvel ezelőtt, akkor még csak 16 tonnát produkáltak. A KITE-s szakemberek hevenyészett számítás alapján kiderítették, hogy 1 hektáron minden második sorba fektetve a csepegtetőcsövet (az úgy elegendő) a költsége körülbelül 110 ezer forint, és a többlettermés hektáronként, más öntözöttekhez viszonyítva, 5-6 tonnát mutat. Az aznapi értékesítési ár a kukoricánál 132 500 forint volt, így könnyű kiszámolni, hogy a csepegtetéses beruházás hat-hétszeres megtérüléssel fizet.