Back to top

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Az eseményen Dr. Oravetz Márton, a Nébih elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Az eseményen Dr. Oravetz Márton, a Nébih elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Fotó: Rass Krisztina
Hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően és ezeknek az erőforrásoknak a védelme nem csupán kötelességünk, hanem egyúttal ránk ruházott felelősségünk is, fogalmazott nyitóbeszédében Dr. Oravecz Márton a Nébih elnöke.

Hozzátette, idén nyáron talán minden eddiginél jobban érzékelhető volt, hogy az agráriumot az éghajlatváltozás kapcsán különösen negatívan érinti a természetes csapadékmennyiség eloszlásának változása és a hőmérséklet fokozatos emelkedése.

Mindinkább látszik, hogy a klímatudatos mezőgazdaságban növekvő szerepet kap a növénynemesítés és a megfelelő fajtahasználat. Olyan ellenálló és szárazságtűrő növényfajtákra van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a szélsőséges vízháztartási és időjárási helyzetekhez.

Azt is kiemelte, hogy egyre fontosabbá válik a növénynemesítés során a fajták tápanyaghasznosító képességének javítása is, különösen a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások tükrében.

Mint mondta, az elmúlt évtizedek során egyfelől a kor követelményeire, másfelől a hazai felhasználói igényekre reagálva változott a nemesítés stratégiai és annak eszköztára is. Immár számos szervezet felismerte a tudományos munka jelentőségét, fajtakísérleteik már kifejezetten az aktuális környezeti kihívásokra reagálnak, az alapkutatások eredményei pedig beépülnek a gyakorlatorientált, gazdasági hasznot hozó alkalmazott kutatásokba. Mindezek fényében örömteli, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett a regisztrált fajták száma.  Jelenleg a Közös Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer regisztrált szántóföldi fajta szerepel, ebből több mint 1300 az állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését. Külön kiemelte, hogy a

hazánkban regisztrált szántóföldi fajták több mint 5 százalékát adja a teljes európai uniós szántóföldi fajta listának, ráadásul ezek jelentős hányadát a Nébih saját kísérleti hálózatának állomásain vizsgálták.

Fotó: pixabay.com
Az összes fajtavizsgálatnak átlagosan 40%-át az új bejelentések adják, ami 260 új fajtajelöltet jelent évente. Ebből 33-37 százalék az elismerésben részesülők aránya, azaz nagyságrendileg 90 új fajta jelenik meg minden esztendőben, amivel a gazdálkodók bátran tervezhetnek. A fajtaminősítő bizottsági ülésen az előterjesztett összes fajtajelöltből 15 szántóföldi faj 87 fajtája részesült állami elismerésben, az erről szóló tanúsítványok ünnepélyes átadása az ünnepség fő eseménye volt.

Oravecz Márton arra is fölhívta a figyelmet, hogy hazai fajtavizsgálatok jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a fajtajelöltek mindegyike a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki. Ezáltal a termelő a magyarországi körülményekhez szelektált fajták közül választhatnak.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján a köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a gazdák a környezetet és egészséget kímélő, gazdaságos termeszthető fajtákat használhassanak.

Ez ugyanis az alapja annak, hogy az egészséges táplálkozást támogató jóízű élelmiszerek kerüljenek a hazai vásárlók asztalára.

A 130 éves hazai fajtakísérletek legfontosabb állomásait Várszegi Gábor a Fajta Minősítő Bizottság elnöke ismertette
A 130 éves hazai fajtakísérletek legfontosabb állomásait Várszegi Gábor a Fajta Minősítő Bizottság elnöke ismertette
Fotó: Rass Krisztina
Az esemény ünnepélyes hangulatát emelte, hogy a székkutasi állomás éppen az idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, valamint 130. évfordulójához ért az 1892-ben induló hazai fajtakísérletezés is. A dupla jubileum kapcsán Várszegi Gábor a Fajtaminősítő Bizottság elnöke tekintette át előadásában hazai fajtakísérleti rendszer elmúlt 130 évének legfontosabb mérföldköveit, Török Dénes a székkutasi állomás vezetője pedig állomáshoz -amelyet egyébként 2005 óta irányít- kapcsolódó tapasztalatait és emlékeit osztotta meg. 

Az eseményen fajtaminősítő oklevelet vehettek át  a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, az  Agromag Kft., az Alfaseed Kft., a DSW Seeds,  a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., a Karintia Kft, KWS Magyarország Kft., a Lidea Hungary Kft., a Limagrain Hungary Kft., a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ, a Perfectseed sro., a Proventus Trade Kft., a RAGT Vetőmag Kft., a Rapool Hungária Kft. a Saatbau Linz Hungária Kft., a SesVanderHave Hungary Kft., a Syngenta Magyarország Kft., megjelent képviselői, valamint Dr. Balla Zoltán, Dr. Murányi István magánnemesítők, de a Bayer Hungária Kft., a BASF Hungary Hungária Kft., jelölt fajtái is fajtaminősítő oklevélben részesültek.  

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Következő szint – PUMA 260 CVXDrive és AFS Connect

Új modellt mutatott be az AGRI CS Magyarország Kft. az AGROmashEXPO-n. Az eddig legerősebb PUMA, a 260 CVXDrive a CASE IH modelljei között szerepel. A gép bemutatása mellett ismertették az AFS Connect rendszert is, ami egy új fejezetet jelent a precíziós alapú rendszerekben.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó a TEDi üzleteiből

Határérték feletti, technológiai eredetű szennyezőanyagok miatt Aldiva Unicorn Wheels 220 grammos Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.