Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

Hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően és ezeknek az erőforrásoknak a védelme nem csupán kötelességünk, hanem egyúttal ránk ruházott felelősségünk is, fogalmazott nyitóbeszédében Dr. Oravecz Márton a Nébih elnöke.

Hozzátette, idén nyáron talán minden eddiginél jobban érzékelhető volt, hogy az agráriumot az éghajlatváltozás kapcsán különösen negatívan érinti a természetes csapadékmennyiség eloszlásának változása és a hőmérséklet fokozatos emelkedése.

Azt is kiemelte, hogy egyre fontosabbá válik a növénynemesítés során a fajták tápanyaghasznosító képességének javítása is, különösen a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások tükrében.

Mint mondta, az elmúlt évtizedek során egyfelől a kor követelményeire, másfelől a hazai felhasználói igényekre reagálva változott a nemesítés stratégiai és annak eszköztára is. Immár számos szervezet felismerte a tudományos munka jelentőségét, fajtakísérleteik már kifejezetten az aktuális környezeti kihívásokra reagálnak, az alapkutatások eredményei pedig beépülnek a gyakorlatorientált, gazdasági hasznot hozó alkalmazott kutatásokba. Mindezek fényében örömteli, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett a regisztrált fajták száma.  Jelenleg a Közös Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer regisztrált szántóföldi fajta szerepel, ebből több mint 1300 az állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését. Külön kiemelte, hogy a

Az összes fajtavizsgálatnak átlagosan 40%-át az új bejelentések adják, ami 260 új fajtajelöltet jelent évente. Ebből 33-37 százalék az elismerésben részesülők aránya, azaz nagyságrendileg 90 új fajta jelenik meg minden esztendőben, amivel a gazdálkodók bátran tervezhetnek. A fajtaminősítő bizottsági ülésen az előterjesztett összes fajtajelöltből 15 szántóföldi faj 87 fajtája részesült állami elismerésben, az erről szóló tanúsítványok ünnepélyes átadása az ünnepség fő eseménye volt.

Oravecz Márton arra is fölhívta a figyelmet, hogy hazai fajtavizsgálatok jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a fajtajelöltek mindegyike a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki. Ezáltal a termelő a magyarországi körülményekhez szelektált fajták közül választhatnak.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján a köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a gazdák a környezetet és egészséget kímélő, gazdaságos termeszthető fajtákat használhassanak.

Ez ugyanis az alapja annak, hogy az egészséges táplálkozást támogató jóízű élelmiszerek kerüljenek a hazai vásárlók asztalára.

Az esemény ünnepélyes hangulatát emelte, hogy a székkutasi állomás éppen az idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, valamint 130. évfordulójához ért az 1892-ben induló hazai fajtakísérletezés is. A dupla jubileum kapcsán Várszegi Gábor a Fajtaminősítő Bizottság elnöke tekintette át előadásában hazai fajtakísérleti rendszer elmúlt 130 évének legfontosabb mérföldköveit, Török Dénes a székkutasi állomás vezetője pedig állomáshoz -amelyet egyébként 2005 óta irányít- kapcsolódó tapasztalatait és emlékeit osztotta meg. 

Az eseményen fajtaminősítő oklevelet vehettek át  a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, az  Agromag Kft., az Alfaseed Kft., a DSW Seeds,  a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., a Karintia Kft, KWS Magyarország Kft., a Lidea Hungary Kft., a Limagrain Hungary Kft., a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ, a Perfectseed sro., a Proventus Trade Kft., a RAGT Vetőmag Kft., a Rapool Hungária Kft. a Saatbau Linz Hungária Kft., a SesVanderHave Hungary Kft., a Syngenta Magyarország Kft., megjelent képviselői, valamint Dr. Balla Zoltán, Dr. Murányi István magánnemesítők, de a Bayer Hungária Kft., a BASF Hungary Hungária Kft., jelölt fajtái is fajtaminősítő oklevélben részesültek.