Back to top

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

Különösen a kajszi esetében súlyos gond a fapusztulás, akár röviddel a termőre fordulás után. Ennek okait régóta vizsgálják itthon és külföldön egyaránt. Fajtaérzékenység, fagykár és kórokozók fellépése is közrejátszik benne, viszont megfelelő növénytáplálással, az életfolyamatok figyelembevételével sokat tehetünk azért, hogy a fák ellenállóbbak legyenek a környezeti hatásokkal szemben.

Sok élettani folyamatot alapoz meg az őszi tápanyag-raktározási időszak, hangsúlyozta Szabó István
Sok élettani folyamatot alapoz meg az őszi tápanyag-raktározási időszak, hangsúlyozta Szabó István

Ezekről az összefüggésekről beszélt Szabó István, a Pro-Feed Kft. üzletágvezetője a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gyümölcstermesztési Központ ceglédi kutatóállomásán rendezett szakmai napon.

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, akkortól a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan kezdik el raktározni a tápanyagokat.

A gyümölcs természetesen erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért nagyon fontos, hogy nyár végére, őszre is megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.

Számít a sejtnedv töménysége

Ilyenkor képződnek a fákban azok az ozmolitikumnak nevezett anyagok is, amelyek segítenek az aszály elviselésében. A folyamat lényege az, magyarázta Szabó István, hogy szárazságban a növény ezekkel aktívan betöményíti a sejtnedvet, hogy több vizet legyen képes fölvenni. A víz ugyanis mindig a töményebb oldat felé mozog, szárazságban akkor kezd el vizet fölvenni a növény, ha a gyökér sejtjeiben töményebb az oldat, mint a talajban. Az ozmolitikumokkal (legismertebb a prolin, de cukrok is betöltik ezt a szerepet) ezt a betöményítést tudja megoldani a növény.

A vízfelvételhez ugyanakkor a lombozat szívóhatására is szükség van, akkor kell betöményíteni a sejtnedvet, ha nincs elég levél a fán.

A víz a rostacsövekben szállítódik, amikben télen a fagyás-olvadás hatására légbuborékok képződhetnek, elzárva az utat a víz elől. Olyankor is szükség van a sejtnedv töményebbé tételére, mert több gáz oldódhat föl benne, mint a hígabb oldatban, de a hőmérséklet emelkedése is ugyanezt a hatást idézi elő. Tavasszal a gyökérnyomás és az élénkebb nedvkeringés hatására ezek a gázbuborékok távoznak a rostacsövekből. A töményebb oldatra a legjobb példa a szőlő tavaszi könnyezése, a kibuggyanó nedv ugyanis kimondottan magas cukortartalmú.

Hazánkban nagyon fontos, hogy ne alakuljanak ki a szilvahimlő tünetei a gyümölcsön
Hazánkban nagyon fontos, hogy ne alakuljanak ki a szilvahimlő tünetei a gyümölcsön

A fák ősszel hormonális hatásra kezdenek nyugalomba vonulni, és télen a hideg tartja meg a növényeket a nyugalmi állapotban. A mi éghajlatunkon számos fajnak téli hideghatásra van szüksége a tavaszi virágzáshoz, ezt a hidegmennyiséget általában 2 és 9 °C között gyűjtik össze, a fagypont alatti hőmérsékletek nem számítanak ebből a szempontból. Az utóbbi évek tavaszi fagykárai is részben innen erednek: enyhe télen hamarabb összegyűlik ez a hideghatás, vége szakad a mélynyugalomnak, és az emelkedő hőmérséklet hatására megindul a fejlődés.

A kajszi például előbb virágzik, mint ahogy kilombosodik, ezért még több tartalék tápanyagra van szüksége, mint azoknak a fáknak, amelyek először levelet hoznak, és csak utána virágoznak.

Ha elég sok cukor és nitrogénvegyület áll rendelkezésére, a hideget is jobban elviseli ebben az időszakban.

A lombszíneződésig tart

Alapvetően szénhidrátokat raktároznak a fák, a legtöbbet a törzsben és a gyökérben tudják felhalmozni, ezeknek a raktáraknak a feltöltése történik egészen a lombszíneződésig. Ugyanakkor a gallyakban van a legtöbb szénhidrát, mert onnan lehet a leggyorsabban mobilizálni, ha szükség van rá. Metszéskor tehát a raktározott tápanyagok egy részét eltávolítjuk, de mérsékelt beavatkozásnál ez nem okoz problémát, csak akkor van jelentősége, ha erősen visszavágjuk a fát.

Biostimulátorok élettani hatása

Hatásmód szerint négy csoportba lehet sorolni a biostimulátorokat, mondta el kérdésünkre Szabó István. Az első az irányító típus, ide a hormonhatású készítmények tartoznak. Ezeket csak akkor szabad használni, ha a körülmények optimálisak és a növény is jó kondícióban van, csak valamilyen stresszhatás miatt „leblokkolt”, mindössze egy kis lökés kell neki, hogy újrainduljon a fejlődése. Ezeknek az anyagoknak a használata a legkockázatosabb, mert plusz­energiát igényel a növénytől, hogy végrehajtsa, amit akarunk tőle.

A második csoport az aktiváló hatású biostimulátoroké, ide tartoznak például a huminsavak, fulvosavak, a titánium, a szelén, a szilícium és a szintetikus készítmények.

Szabályozó szereknek tekintjük e besorolás szerint az éppen zajló életfolyamatokat befolyásoló anyagokat, ezek jellemzően az aminosavakat tartalmazó készítmények.

Végül a negyedik csoport a támogató típusú biostimulátorok, amelyek „hozzáadott értékként” működnek, ilyenek a különböző növényi kivonatok és aminosavak. Ezek nem befolyásolják a növény reakcióit, csak egy kis többletet adnak.

Mindezek alapján érthető, miért kell nagyon figyelnünk augusztustól októberig a gyümölcsfákra. Nem szabad hagyni, hogy korán lehullassák a lombjukat, jó feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a tápanyag-raktározás zavartalan legyen. A nyári metszés egyik funkciója is az, hogy több aktív fotoszintetizáló levél legyen a fákon.

Ha hagyjuk elsűrűsödni a koronát, az árnyékba kerülő részek felkopaszodnak, és már nem termelnek tápanyagokat.

A káliumhiány még pótolható
A káliumhiány még pótolható
A tápanyagfeltöltés időszaka tehát július-augusztustól a lombszíneződésig tart, és ebből a raktárból élnek a fák márciusig. A levelek akkor kezdenek többlettápanyagot termelni, amikor elérik a végleges méretüket.

Megfelelő víz- és tápanyagellátással, valamint szükség szerint biostimulátorokkal tudjuk támogatni a télre való felkészülést.

Az elmondottak alátámasztására Demku Tamás, a ceglédi kutatóállomás munkatársa saját tapasztalataikat osztotta meg. Beszámolt róla, hogy a fajtagyűjteményben folyamatosan felvételezik a fákat, és az idén februárban több fapusztulást kellett elkönyvelniük.

Ősszel még egészségesnek tűnő növények pusztultak el, valószínűleg a tavalyi aszály következtében, mert nem tudtak elég tartalék tápanyagot felhalmozni.

Az élettani előadás után Nádosy Ferenc, a ceglédi kutatóállomás vezetője néhány szilvafajtára hívta fel a figyelmet. Vírusellenálló a bolgár Szakarka, bőtermő a német Jojo. Ez utóbbi ellenálló képessége hiperszenzitív reakción alapul, a fertőzött sejteket „kilöki” a növény. Nem jelenik meg vírustünet az Elena gyümölcsén, csak a levélen láthatók a jellegzetes sárga gyűrűk, a H-243 szilva sem mutat vírustüneteket, és a kissé savanykás ízű gyümölcse egyáltalán nem hullik. A Presenta ismert fajta, jó cukorgyűjtő, aromás gyümölcse lekvárnak és pálinkafőzésre is kiválóan alkalmas.

A ceglédi szilvagyűjteményben sok érdekességre lehet bukkanni
A ceglédi szilvagyűjteményben sok érdekességre lehet bukkanni

A német Top-sorozatból a Topfive sok savat és cukrot tartalmaz, szép kék gyümölcse augusztus elején érik és két-három hétig a fán tartható, jó pálinka-kihozatal is jellemzi. Már kemény állapotában is finom édes a Toptaste.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.