Back to top

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

Különösen a kajszi esetében súlyos gond a fapusztulás, akár röviddel a termőre fordulás után. Ennek okait régóta vizsgálják itthon és külföldön egyaránt. Fajtaérzékenység, fagykár és kórokozók fellépése is közrejátszik benne, viszont megfelelő növénytáplálással, az életfolyamatok figyelembevételével sokat tehetünk azért, hogy a fák ellenállóbbak legyenek a környezeti hatásokkal szemben.

Sok élettani folyamatot alapoz meg az őszi tápanyag-raktározási időszak, hangsúlyozta Szabó István
Sok élettani folyamatot alapoz meg az őszi tápanyag-raktározási időszak, hangsúlyozta Szabó István

Ezekről az összefüggésekről beszélt Szabó István, a Pro-Feed Kft. üzletágvezetője a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gyümölcstermesztési Központ ceglédi kutatóállomásán rendezett szakmai napon.

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, akkortól a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan kezdik el raktározni a tápanyagokat.

A gyümölcs természetesen erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért nagyon fontos, hogy nyár végére, őszre is megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.

Számít a sejtnedv töménysége

Ilyenkor képződnek a fákban azok az ozmolitikumnak nevezett anyagok is, amelyek segítenek az aszály elviselésében. A folyamat lényege az, magyarázta Szabó István, hogy szárazságban a növény ezekkel aktívan betöményíti a sejtnedvet, hogy több vizet legyen képes fölvenni. A víz ugyanis mindig a töményebb oldat felé mozog, szárazságban akkor kezd el vizet fölvenni a növény, ha a gyökér sejtjeiben töményebb az oldat, mint a talajban. Az ozmolitikumokkal (legismertebb a prolin, de cukrok is betöltik ezt a szerepet) ezt a betöményítést tudja megoldani a növény.

A vízfelvételhez ugyanakkor a lombozat szívóhatására is szükség van, akkor kell betöményíteni a sejtnedvet, ha nincs elég levél a fán.

A víz a rostacsövekben szállítódik, amikben télen a fagyás-olvadás hatására légbuborékok képződhetnek, elzárva az utat a víz elől. Olyankor is szükség van a sejtnedv töményebbé tételére, mert több gáz oldódhat föl benne, mint a hígabb oldatban, de a hőmérséklet emelkedése is ugyanezt a hatást idézi elő. Tavasszal a gyökérnyomás és az élénkebb nedvkeringés hatására ezek a gázbuborékok távoznak a rostacsövekből. A töményebb oldatra a legjobb példa a szőlő tavaszi könnyezése, a kibuggyanó nedv ugyanis kimondottan magas cukortartalmú.

Hazánkban nagyon fontos, hogy ne alakuljanak ki a szilvahimlő tünetei a gyümölcsön
Hazánkban nagyon fontos, hogy ne alakuljanak ki a szilvahimlő tünetei a gyümölcsön

A fák ősszel hormonális hatásra kezdenek nyugalomba vonulni, és télen a hideg tartja meg a növényeket a nyugalmi állapotban. A mi éghajlatunkon számos fajnak téli hideghatásra van szüksége a tavaszi virágzáshoz, ezt a hidegmennyiséget általában 2 és 9 °C között gyűjtik össze, a fagypont alatti hőmérsékletek nem számítanak ebből a szempontból. Az utóbbi évek tavaszi fagykárai is részben innen erednek: enyhe télen hamarabb összegyűlik ez a hideghatás, vége szakad a mélynyugalomnak, és az emelkedő hőmérséklet hatására megindul a fejlődés.

A kajszi például előbb virágzik, mint ahogy kilombosodik, ezért még több tartalék tápanyagra van szüksége, mint azoknak a fáknak, amelyek először levelet hoznak, és csak utána virágoznak.

Ha elég sok cukor és nitrogénvegyület áll rendelkezésére, a hideget is jobban elviseli ebben az időszakban.

A lombszíneződésig tart

Alapvetően szénhidrátokat raktároznak a fák, a legtöbbet a törzsben és a gyökérben tudják felhalmozni, ezeknek a raktáraknak a feltöltése történik egészen a lombszíneződésig. Ugyanakkor a gallyakban van a legtöbb szénhidrát, mert onnan lehet a leggyorsabban mobilizálni, ha szükség van rá. Metszéskor tehát a raktározott tápanyagok egy részét eltávolítjuk, de mérsékelt beavatkozásnál ez nem okoz problémát, csak akkor van jelentősége, ha erősen visszavágjuk a fát.

Biostimulátorok élettani hatása

Hatásmód szerint négy csoportba lehet sorolni a biostimulátorokat, mondta el kérdésünkre Szabó István. Az első az irányító típus, ide a hormonhatású készítmények tartoznak. Ezeket csak akkor szabad használni, ha a körülmények optimálisak és a növény is jó kondícióban van, csak valamilyen stresszhatás miatt „leblokkolt”, mindössze egy kis lökés kell neki, hogy újrainduljon a fejlődése. Ezeknek az anyagoknak a használata a legkockázatosabb, mert plusz­energiát igényel a növénytől, hogy végrehajtsa, amit akarunk tőle.

A második csoport az aktiváló hatású biostimulátoroké, ide tartoznak például a huminsavak, fulvosavak, a titánium, a szelén, a szilícium és a szintetikus készítmények.

Szabályozó szereknek tekintjük e besorolás szerint az éppen zajló életfolyamatokat befolyásoló anyagokat, ezek jellemzően az aminosavakat tartalmazó készítmények.

Végül a negyedik csoport a támogató típusú biostimulátorok, amelyek „hozzáadott értékként” működnek, ilyenek a különböző növényi kivonatok és aminosavak. Ezek nem befolyásolják a növény reakcióit, csak egy kis többletet adnak.

Mindezek alapján érthető, miért kell nagyon figyelnünk augusztustól októberig a gyümölcsfákra. Nem szabad hagyni, hogy korán lehullassák a lombjukat, jó feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a tápanyag-raktározás zavartalan legyen. A nyári metszés egyik funkciója is az, hogy több aktív fotoszintetizáló levél legyen a fákon.

Ha hagyjuk elsűrűsödni a koronát, az árnyékba kerülő részek felkopaszodnak, és már nem termelnek tápanyagokat.

A káliumhiány még pótolható
A káliumhiány még pótolható
A tápanyagfeltöltés időszaka tehát július-augusztustól a lombszíneződésig tart, és ebből a raktárból élnek a fák márciusig. A levelek akkor kezdenek többlettápanyagot termelni, amikor elérik a végleges méretüket.

Megfelelő víz- és tápanyagellátással, valamint szükség szerint biostimulátorokkal tudjuk támogatni a télre való felkészülést.

Az elmondottak alátámasztására Demku Tamás, a ceglédi kutatóállomás munkatársa saját tapasztalataikat osztotta meg. Beszámolt róla, hogy a fajtagyűjteményben folyamatosan felvételezik a fákat, és az idén februárban több fapusztulást kellett elkönyvelniük.

Ősszel még egészségesnek tűnő növények pusztultak el, valószínűleg a tavalyi aszály következtében, mert nem tudtak elég tartalék tápanyagot felhalmozni.

Az élettani előadás után Nádosy Ferenc, a ceglédi kutatóállomás vezetője néhány szilvafajtára hívta fel a figyelmet. Vírusellenálló a bolgár Szakarka, bőtermő a német Jojo. Ez utóbbi ellenálló képessége hiperszenzitív reakción alapul, a fertőzött sejteket „kilöki” a növény. Nem jelenik meg vírustünet az Elena gyümölcsén, csak a levélen láthatók a jellegzetes sárga gyűrűk, a H-243 szilva sem mutat vírustüneteket, és a kissé savanykás ízű gyümölcse egyáltalán nem hullik. A Presenta ismert fajta, jó cukorgyűjtő, aromás gyümölcse lekvárnak és pálinkafőzésre is kiválóan alkalmas.

A ceglédi szilvagyűjteményben sok érdekességre lehet bukkanni
A ceglédi szilvagyűjteményben sok érdekességre lehet bukkanni

A német Top-sorozatból a Topfive sok savat és cukrot tartalmaz, szép kék gyümölcse augusztus elején érik és két-három hétig a fán tartható, jó pálinka-kihozatal is jellemzi. Már kemény állapotában is finom édes a Toptaste.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tematikus sétán mutatják be a szegedi füvészkert orchideagyűjteményét

A gyűjtemény kurátora tematikus sétán mutatja be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének virágzó trópusi orchideáit szombaton - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.