
A magyar háztartások által elpazarolt évi 300 ezer tonna élelmiszer környezetterhelése megfelel 1, 96 millió tonna CO2 egyenértékes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásának, amely 385 ezer ember éves ÜHG- kibocsátásával egyenértékű.
Az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései között fontos szerepet játszik az élelmiszerhulladékok visszaszorítása az élelmiszerlánc teljes hosszában, a háztartási és a kiskereskedelmi élelmiszerpazarlást pedig meg kell felezni. Az EU egyelőre kötelező adatszolgáltatást írt elő a tagállamok számára, és szakértői egyeztetések folynak a visszaszorítás lehetséges intézkedéseiről.
A kötelező adatszolgáltatást az Európai Unió és Tanács (EU) 2018/851 módosító irányelve írja elő, míg az alkalmazandó mérési módszertanokat a Bizottság (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló határozata rögzíti. Magyarország az ENSZ fenntartható fejlődési célok között nevesített szektorok vonatkozásában önálló intézkedéseket hozott. A kiskereskedelem legnagyobb szereplői számára jogszabályban rögzítették az évenkénti kötelező élelmiszerhulladék-jelentést és az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtását (2008. évi XLVI. törvény).

amelyek terén kiemelkedő szerepet játszik a Nébih 2016 óta működő Maradék nélkül (maradeknelkul.hu) élelmiszerpazarlás-csökkentési társadalmi programja, valamint oktatási programja (nebihoktatas.hu), amely a gyerekeket és rajtuk keresztül a szülőket is célozza.