Back to top

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

– Az állattenyésztők utolsó jó éve 2019 volt. Azóta újabb és újabb nehézségekkel kell megküzdeniük, ami sokukat a végsőkig kimerített. Bátornak kell lennie annak, aki manapság beruházásokba fog, annak ellenére, hogy jelentős támogatás lenne rá. Túl sok a bizonytalansági tényező globális és országos viszonylatban egyaránt. Az állattartó gazdaságok száma mindenhol a világban csökken, nemcsak hazánkban, ez az év a korábbiakhoz képest jobban próbára teszi a gazdákat. Tudok több olyan tejelőmarha- és sertéstartótelepről, amiket az elmúlt hónapokban leállítottak.

Vannak, és sajnos a következő hónapokban is lesznek, akik abbahagyják az állattartást, de szerencsére van még egy olyan kör, akik eltökéltek, és nemcsak a túléléshez szükséges kitartásuk van meg, de az ehhez elengedhetetlen tudás és technológia is.

Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy a gazdák összefogjanak egymással, hogy a kormányunk és a magyar emberek a gazdák mellé álljanak. A globális vagy az uniós szintű megoldások lassúak, és egyelőre váratnak magukra. Helyi szinten kell túlélni és megtalálni az ehhez szükséges módszert. A jól szervezett piacok és termelői közösségek ellenállóbbak, kevésbé sérülékenyek a globális hatásokkal szemben. Magyarország klímájának előrevetített változása az olcsó tömegtermelést egyre nehezebbé teszi, inkább a nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottságú termékek előállításának irányába kell elmozdulni.

Zászlós Tibor a 2021. évi KÁN Egyetemi Napok díjkiosztóján Bisztricz Lajossal és Kassanin Milánnal, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezető elnökéve
Zászlós Tibor a 2021. évi KÁN Egyetemi Napok díjkiosztóján Bisztricz Lajossal és Kassanin Milánnal, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezető elnökéve

Milyen napi gondokkal kell az állattenyésztőknek megküzdeniük?

– Hiába emelkedtek a felvásárlási árak látványosan az elmúlt időszakban, sőt legtöbb esetben rekord szintet értek el, a takarmányok és mostanában az energiahordozók ára olyan drasztikusan nőtt, hogy ez a legtöbb állattartónál lenullázza a jövedelmet. Nem lehet most hosszú távú gáz- vagy áramszerződést kötni, a tervezést ez is jelentősen nehezíti. Az energiatakarékos megoldások és technológiák alkalmazása ugrásszerűen terjed. Energetikusok szerint, ha egy fokkal csökkentem az épületekben a hőmérsékletet, akkor 6 százalékkal kevesebb a gázfelhasználás. Munkaerőből már évek óta hiány van.

Fotó: Bokor Ádám

Tejelőtelepeken az elmúlt 5 évben az ázsiai vendégmunkások alkalmazása mellett ugrásszerűen nőtt a fejőrobotok beállítása, de más ágazatokban is terjednek a kézimunka kiváltását segítő megoldások.

Az aszály hatása igazán majd csak ezután fog érződni, hiszen sokaknál mostanra fogynak el a tavalyi készletek, és dönteni kell róla, milyen állatlétszámmal mennek a télbe. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék a legelőknek és a magágynak jót tett, de a tejelőmarha-állományok tömegtakarmány-ellátási gondjait ez már nem enyhíti.

A fogyasztói kereslet alakulása is sokunkat foglalkoztat. Mivel világszintű élelmiszer-ellátási nehézségek tapasztalhatók, egy időre, de az is lehet, hogy végleg véget ért az olcsó élelmiszerek korszaka. Egyfelől ez azt is jelenti, hogy a felvásárlási árak is magas szinten lesznek, de azt nem tudjuk még, hogy mikor és azt sem, hogy milyen szinten fognak stabilizálódni az új árak. Azt sem tudjuk, hogy az emberek milyen mértékben csökkentik majd hús-, tej-, tejtermék- és tojásfogyasztásukat. Az élelmiszerek ára az idén 30 százalékkal nőtt. Lesznek olyan háztartások, ahol az erre fordított kiadások elvihetik a házi kassza akár negyedét is.

Az egyre többször előforduló áruhiány és a drága import felerősíti az önellátás és a helyi ellátási láncok szerepét, ezért ezek megerősítéséhez további forrásokat kell rendelni.

A holnap két legnagyobb kihívása az állattenyészők előtt egyrészt az olyan klímavédő és fenntartható állatitermék-előállítási rendszerek kialakítása, amelyek jövedelmet hoznak a gazdáknak, másrészt az ebbe a keretbe beilleszthető állatvédelmi előírások elfogadása.

A Közös Agrárpolitika változó szabályrendszerében mennyire találhatja meg a magyar állattenyésztő a számítását?

– Amellett, hogy a Zöld Megállapodásnak nevezett javaslatok egy részét irreálisnak és a bevezetésüket túl gyorsnak tartjuk, azt azért fontos tudomásul venni, hogy az lehet sikeres gazda a jövőben, aki tud és képes alkalmazkodni az új KAP rendszeréhez. Eddig kilenc ország (DK, IRL, ESP, FR, LUX, AUS, PL, PT, FIN) stratégiai tervét fogadta el a Bizottság. Reményeink szerint hamarosan a magyar tervet is jóváhagyják Brüsszelben, és év végéig a magyar kormány meg tud egyezni a Bizottsággal, mert ezek tervezhetőbbé fogják tenni a jövőt. Ezektől függetlenül, kevesebb antibiotikum- és gyógyszer-felhasználással, az állatok jóllétére, igényeire jobban összpontosítva kell előállítani a húst, a tejet, a tojást. Ide tartozik az állatszállítások és a vágás körülményeinek javítása is.

Magyar nagyfehér hússertés
Magyar nagyfehér hússertés
Fotó: Csatlós Norbert

Az őshonos fajták fenntartását folytatni kell, és az eddigieknél több figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett fajtáink megmentésére, szükség szerint régi/újak felvételére, mint például a magyar nagyfehér hússertés.

A gyepek diverzitásának megőrzését és széndioxid-megkötő képességének növelését lehetővé tevő állattartási rendszereket kell kialakítani, és ehhez kell a szabályozást is igazítani. A Natura 2000 és az AKG gyepekre adott kompenzáció mértékének növelésére van szükség annak érdekében, hogy ne vegyék el a legeltetést folytató gazdák kedvét az állattartástól és ne romoljanak tovább a gyepeink. Októberben zárul az a nagyszabású pilot projektünk, aminek keretében az Agrárminisztérium megbízásából több mint 23 ezer hektár gyepterületen mértük fel a növényi összetételt és határoztuk meg a potenciális termőképességet. Az előzetes eredményekből már látszik a szomorú kép, miszerint az elmúlt évtizedben, a környezetgazdálkodási programok ellenére, sok helyen romlott a gyepek állapota és fajdiverzitása. Ezért is szeretnénk folytatni munkánkat egy 3 éves projekt keretei között, és még nagyobb területen felmérni a gyepek állapotát, amiből majd egy országos gyepkataszteri rendszert lehet kidolgozni.

Válságban kell fejleszteni – mondják a gazdasági szakemberek. Ön szerint a magyar állattenyésztőknek milyen fejlesztéseket kellene mielőbb elvégezniük? Nem vagyunk-e már túl a 24. órán?

– Sokan elbizonytalanodtak idén abban, hogy valóban szükségük van-e arra a beruházásra, amit megpályáztak vagy amit már meg is nyertek, mintegy 10–15 százalékuk fontolgatja annak visszaadását. Az én személyes véleményem, hogy ne tegyék!

Bármennyire is nehezen tervezhető manapság a jövő, a fejlődés, a fejlesztések nem állhatnak le. Sosem késő elkezdeni a legújabb technológiák alkalmazását, de aki hamarabb fog neki és aki folyamatosan fejleszt, az lépéselőnyben van.

Ezért is fontos számunkra, hogy a fejlesztésekhez legyen elegendő forrás, hogy a pályázati rendszer minél egyszerűbb legyen és alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A jövőben fontos fejlesztési irány az energiatakarékos, környezetbarát, klímavédő, precíziós termelést lehetővé tevő rendszerek kiépítése.

Ön személyesen mit tart a magyar állattenyésztők legnagyobb erényének, illetve hibájának?

– Legnagyobb erényünk az optimizmussal átitatott konok élni akarásunk és ragaszkodásunk állatainkhoz, a földhöz, a gyökereinkhez, és nem utolsó sorban a jószág, az ember és a környezet hármas harmóniájára törekvésünk. A hibáink éppen ezekből az erényekből következnek: nehezen tudunk feladni valamit. Ez éppúgy igaz a gazdaságátadásra, mint az új módszerek bevezetésére, illetve az egyes tevékenységek közötti váltásra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Százmilliós adóhiányt jelentett egy zöldséges, körmére nézett a NAV

A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint tartósan milliós nagyságrendű veszteséges működés és az áfabevallásban jelentett beszállítói adatok miatt rendelte el a NAV a zöldségkereskedő ellenőrzését.