Back to top

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szomorú igazság, de már ekkor látszott, hogy EU-szintű és -mértékű termelés csak akkor képzelhető el, ha a minimum félmillió kisgazdaság 99 százaléka beszünteti a termelést.

A2005. december 1-jei adatok szerint az ország sertésállományának 60 százalékát a gazdasági szervezetek, 40 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották. 2004-ben ez arány 58 és 42, két évvel azelőtt 54 és 46 százalék volt.* A ’90-es évek elején a még meghatározó háztáji sertéstartás folyamatosan háttérbe szorult, egyre kevesebb sertést tartottak az egyéni gazdálkodók.

A visszaesés elsőszámú oka a hektikusan változó sertéspiac volt.

Az egyéni gazdálkodók anyagilag nem tudtak alkalmazkodni a folyamatos átvételiár-csökkenéshez. A takarmányárak egyre emelkedtek, mígnem elérték azt a szintet, hogy a háztájiban már nem érte meg eladásra sertéshúst termelni. A kegyelemdöfést a nagyüzemek adták, mivel azok tudták teljesíteni a vágóhidak igényét, vagyis egyszerre nagy mennyiségű, egyöntetű vágósertést bocsátanak rendelkezésre. A háztájinak csupán az lett volna az esélye, ha többen összeállnak, és azonos fajtájú hízóból egyszerre legalább egy kamionnyi vágósertést produkálnak.

Fortepan/Bojár Sándor, 1974
Fortepan/Bojár Sándor, 1974

Az is igaz, hogy a mai falusi fiatalok már nem szívesen foglalkoznak állattartással. Sokkal egyszerűbb sertéshúst vásárolni az élelmiszer-áruházakban. Sokan nem tudnak róla, de azért – ha kismértékben is – ma is létezik háztáji sertéstartás.

Bizonyítja ezt, hogy két olyan Facebook-csoport is van, melynek tagjai háztáji sertéstartással és az onnan származó állatok értékesítésével foglalkoznak.

Ilyen a „Csak a sertéstartás, tenyésztés” 8,1 ezer taggal és a „Disznók, sertések, malacok, röfik” 24,6 ezer taggal. Ezek a sertéstartók adnak-vesznek, de megnyilvánulásaikból kitetszik, hogy többségük nem nagyon ért a disznóhoz. Hiányzik a szervezettség, a segítőkészség. Erre lenne hivatott a MAGOSZ, mely „egyéb fő célként” a családi gazdaságok támogatását határozta meg.

Sokat tesz a háztáji gazdaságok érdekében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A mangalica fajtát a háztáji tartásra teremtették, egyre többen vállalkoznak is erre. A fajta termékei iránt nő a kereslet, úgy idehaza, mint a világban. Az évtizedek óta uralkodó „zsírellenesség” nem ked­vezett a fajtának, de mára alaposan változott az irány, miszerint a zsír – mértékkel fogyasztva – akár egészséges is lehet. Életta­ni­lag kedvező zsírsavösszetételén túl, a man­galicahús élvezeti értéke minden más fajtáét felülmúlja.

Sok helyen tartanak disznót a háztájiban azért, hogy levágják, és helyben, illetve a környező településeken értékesítsék.

Ez a hús – már csak frissessége miatt is kelendő – össze sem lehet hasonlítani a nagy élelmiszer-áruházláncokban árusítottakkal. A rendszerváltozás után még sok úgynevezett vágópont működött az országban, de azután – állítólag egy fordítási hiba miatt – az EU idevonatkozó rendelete szerint többet be kellett zárni. Ezeket újra lehetne indítani, ezáltal több kistermelő összefogásával folyamatosan friss húst kínálhatnának.

Illusztráció
Illusztráció

A régmúltban szép és hatékony formája volt a kisebb gazdaságok összefogásának a Hangya Szövetkezet (Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet). Ez a múlt század első felében virágzott, és nagyon népszerű volt. Mintegy utódként ma is létezik hasonló „Hangya Integrációs Szövetkezet” néven, de ennek működéséről nem nagyon hallani.

Számtalan külföldi példa is van a kistermelők helyi összefogására és termékeik közös értékesítésére.

A legtöbb ilyen a szomszédos Ausztriában működik, de Svájcban és Franciaországban sem idegen az ilyesmi. Az egyik jó barátomnak van egy néhányszáz kocás sertéstelepe. A válság miatt már éppen be akarta zárni telepét, amikor nagyszerű ötlete támadt: létesített egy kis vágóhidat, és hízósertéseit nem a megszokott 100-110 kg-ra hizlalta, hanem 130-ra, így ezek húsa sokkal érettebb, tehát élvezhetőbb. A saját vágóhídon levágott állatok húsát kb. 60 km-es körzetben értékesíti. Éttermek, hentesboltok versenyeznek ezért az áruért, úgyhogy szinte nem győzi kielégíteni az igényeket. Sok minden szól tehát a háztáji sertéstartás mellett, de mint minden más, ez is csak akkor lehet eredményes, ha profi módon csinálják. Sokat segíthetne ebben az MSTSZ és a már előbb emlegetett MAGOSZ is.

Wekerle László

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Idén is lesz Ügetőszilveszter a Kincsem Parkban

Az idén is "Ügetőszilveszterre" várja a lovassportot kedvelő nagyközönséget december 31-én a Kincsem Park.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.

A szénapárolás árnyoldala

A forró gőzzel kezelt szénában nincsenek káros mikroorganizmusok, sőt, az apró részecskéket is megköti ez az eljárás, így az asztmás lovak evés közben nem szívják be a port a tüdejükbe, és nem okoz tüneteket. Azonban egy új kutatás szerint nem olyan egészséges ez a fajta takarmány, mint gondolták.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Mire használjuk a Phylaxia Labort?

Az egészséges élelmiszer előállításának alapfeltétele, hogy az élelmiszerlánc minden eleme kórokozóktól mentes, tiszta és higiénikus legyen. Kezdve az egészséges állatokkal, a kórokozómentes állattartó telepekkel, vágóhidakkal egészen a higiénikus feldolgozásig az élelmiszeripari üzemekben.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.