Back to top

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szomorú igazság, de már ekkor látszott, hogy EU-szintű és -mértékű termelés csak akkor képzelhető el, ha a minimum félmillió kisgazdaság 99 százaléka beszünteti a termelést.

A2005. december 1-jei adatok szerint az ország sertésállományának 60 százalékát a gazdasági szervezetek, 40 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották. 2004-ben ez arány 58 és 42, két évvel azelőtt 54 és 46 százalék volt.* A ’90-es évek elején a még meghatározó háztáji sertéstartás folyamatosan háttérbe szorult, egyre kevesebb sertést tartottak az egyéni gazdálkodók.

A visszaesés elsőszámú oka a hektikusan változó sertéspiac volt.

Az egyéni gazdálkodók anyagilag nem tudtak alkalmazkodni a folyamatos átvételiár-csökkenéshez. A takarmányárak egyre emelkedtek, mígnem elérték azt a szintet, hogy a háztájiban már nem érte meg eladásra sertéshúst termelni. A kegyelemdöfést a nagyüzemek adták, mivel azok tudták teljesíteni a vágóhidak igényét, vagyis egyszerre nagy mennyiségű, egyöntetű vágósertést bocsátanak rendelkezésre. A háztájinak csupán az lett volna az esélye, ha többen összeállnak, és azonos fajtájú hízóból egyszerre legalább egy kamionnyi vágósertést produkálnak.

Fortepan/Bojár Sándor, 1974
Fortepan/Bojár Sándor, 1974

Az is igaz, hogy a mai falusi fiatalok már nem szívesen foglalkoznak állattartással. Sokkal egyszerűbb sertéshúst vásárolni az élelmiszer-áruházakban. Sokan nem tudnak róla, de azért – ha kismértékben is – ma is létezik háztáji sertéstartás.

Bizonyítja ezt, hogy két olyan Facebook-csoport is van, melynek tagjai háztáji sertéstartással és az onnan származó állatok értékesítésével foglalkoznak.

Ilyen a „Csak a sertéstartás, tenyésztés” 8,1 ezer taggal és a „Disznók, sertések, malacok, röfik” 24,6 ezer taggal. Ezek a sertéstartók adnak-vesznek, de megnyilvánulásaikból kitetszik, hogy többségük nem nagyon ért a disznóhoz. Hiányzik a szervezettség, a segítőkészség. Erre lenne hivatott a MAGOSZ, mely „egyéb fő célként” a családi gazdaságok támogatását határozta meg.

Sokat tesz a háztáji gazdaságok érdekében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A mangalica fajtát a háztáji tartásra teremtették, egyre többen vállalkoznak is erre. A fajta termékei iránt nő a kereslet, úgy idehaza, mint a világban. Az évtizedek óta uralkodó „zsírellenesség” nem ked­vezett a fajtának, de mára alaposan változott az irány, miszerint a zsír – mértékkel fogyasztva – akár egészséges is lehet. Életta­ni­lag kedvező zsírsavösszetételén túl, a man­galicahús élvezeti értéke minden más fajtáét felülmúlja.

Sok helyen tartanak disznót a háztájiban azért, hogy levágják, és helyben, illetve a környező településeken értékesítsék.

Ez a hús – már csak frissessége miatt is kelendő – össze sem lehet hasonlítani a nagy élelmiszer-áruházláncokban árusítottakkal. A rendszerváltozás után még sok úgynevezett vágópont működött az országban, de azután – állítólag egy fordítási hiba miatt – az EU idevonatkozó rendelete szerint többet be kellett zárni. Ezeket újra lehetne indítani, ezáltal több kistermelő összefogásával folyamatosan friss húst kínálhatnának.

Illusztráció
Illusztráció

A régmúltban szép és hatékony formája volt a kisebb gazdaságok összefogásának a Hangya Szövetkezet (Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet). Ez a múlt század első felében virágzott, és nagyon népszerű volt. Mintegy utódként ma is létezik hasonló „Hangya Integrációs Szövetkezet” néven, de ennek működéséről nem nagyon hallani.

Számtalan külföldi példa is van a kistermelők helyi összefogására és termékeik közös értékesítésére.

A legtöbb ilyen a szomszédos Ausztriában működik, de Svájcban és Franciaországban sem idegen az ilyesmi. Az egyik jó barátomnak van egy néhányszáz kocás sertéstelepe. A válság miatt már éppen be akarta zárni telepét, amikor nagyszerű ötlete támadt: létesített egy kis vágóhidat, és hízósertéseit nem a megszokott 100-110 kg-ra hizlalta, hanem 130-ra, így ezek húsa sokkal érettebb, tehát élvezhetőbb. A saját vágóhídon levágott állatok húsát kb. 60 km-es körzetben értékesíti. Éttermek, hentesboltok versenyeznek ezért az áruért, úgyhogy szinte nem győzi kielégíteni az igényeket. Sok minden szól tehát a háztáji sertéstartás mellett, de mint minden más, ez is csak akkor lehet eredményes, ha profi módon csinálják. Sokat segíthetne ebben az MSTSZ és a már előbb emlegetett MAGOSZ is.

Wekerle László

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.