Back to top

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

A Dummerstorf Haszonállat-biológiai Kutatóintézet (FBN) és a Neubrandenburgi Egyetem közös kutatócsoportja jutott erre a következtetésre. Nemrég tették közzé a „ZwiHanf” című kutatás eredményeit, amiben azt vizsgálták, hogy az ipari kender köztes kultúrnövényként való termesztése milyen hatással van a talaj nitráttartalmára, illetve hogy a kenderlevél alkalmas-e a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányában.

Az utóbbi években a kendertermesztés reneszánszát éli, és az új fajták csak nyomokban  tartalmazzák e hasznos növényfaj visszaszorítására ürügyként szolgáló pszichoaktív anyagot, a THC-t. A kendernek a tápanyagutánpótlási- és a vízigénye egyaránt kicsi, gyakorlatilag nem igényel növényvédő szert a termesztése.

A német tudósok szerint a növényvédelmi előírások szigorodása és a klímaváltozás miatt egyaránt kiválóan alkalmassá teszik szántóföldi termesztésre. A kender gyökérzete 3 méter mélységig lenyúlhat, és gyors növekedése során sok nitrogént felvesz a talajból. Egyelőre nem sikerült meghatározni, hogy mely talajrétegekben mennyi nitrátot vesz fel a növény, de folytatják az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.

A kender takarmányként való hasznosítását szigorúan szabályozzák: a THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 százalékot.

Ennek megfelelően a német kutatók THC-mentes fajtákkal vizsgálják a kender alkalmasságát a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányozásában.

A szójaliszt köztudottan sok fehérjét tartalmaz, de azt kevesen tudják, hogy a kenderlevél fehérjetartalma is 23 százalékkal meghaladja a herefélékét és a lucernáét, amellett olajtartalma elérheti a 20 százalékot. Viszont még nem sikerült tisztázni e fehérjék és zsírok emészthetőségét, hogy egyéb összetevői netán rontanak-e az állatok emésztésén, vagy hogy hogyan befolyásolják a kérődzők metántermelését. E kérdésekre is keresik a választ német kutatók.

Forrás: 
topagrar.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.