A Dummerstorf Haszonállat-biológiai Kutatóintézet (FBN) és a Neubrandenburgi Egyetem közös kutatócsoportja jutott erre a következtetésre. Nemrég tették közzé a „ZwiHanf” című kutatás eredményeit, amiben azt vizsgálták, hogy az ipari kender köztes kultúrnövényként való termesztése milyen hatással van a talaj nitráttartalmára, illetve hogy a kenderlevél alkalmas-e a szója kiváltására a tejelő tehenek takarmányában.
A német tudósok szerint a növényvédelmi előírások szigorodása és a klímaváltozás miatt egyaránt kiválóan alkalmassá teszik szántóföldi termesztésre. A kender gyökérzete 3 méter mélységig lenyúlhat, és gyors növekedése során sok nitrogént felvesz a talajból. Egyelőre nem sikerült meghatározni, hogy mely talajrétegekben mennyi nitrátot vesz fel a növény, de folytatják az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat.
A kender takarmányként való hasznosítását szigorúan szabályozzák: a THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 százalékot.
A szójaliszt köztudottan sok fehérjét tartalmaz, de azt kevesen tudják, hogy a kenderlevél fehérjetartalma is 23 százalékkal meghaladja a herefélékét és a lucernáét, amellett olajtartalma elérheti a 20 százalékot. Viszont még nem sikerült tisztázni e fehérjék és zsírok emészthetőségét, hogy egyéb összetevői netán rontanak-e az állatok emésztésén, vagy hogy hogyan befolyásolják a kérődzők metántermelését. E kérdésekre is keresik a választ német kutatók.
