Back to top

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Gyümölcsérés közben nyílnak a virágok
Gyümölcsérés közben nyílnak a virágok
Semmi esetre sem tekinthető előnyösnek az őszi virágzás, hiszen ezek a virágok, hajtások a közelgő hidegtől elfagynak, gyümölcsöt nem nevelnek ki. A hajtások már nem érnek be, a késő őszi fagyoktól károsodnak, és ez kihat a következő évi kihajtásra és termésképzésre is.

A jelenség nem utal az ősz hosszára sem, hiszen a rügyek egy már bekövetkezett külső és belső hatásra reagálnak virágzással.

Mi lehet a kiváltó ok, tehetjük fel a kérdést jogosan. Vannak, akik a nyári szárazságnak tulajdonítják az őszi virágzást, de az önmagában nem okozhatja, hiszen a jó erőnlétű ültetvényekben a termesztők nem tapasztalták, noha idén igen erőteljes volt a szá­razság és az aszály.

Az idén a megfigyelt növényállományban egész termőrészek, koronarészek virágoztak ki
Az idén a megfigyelt növényállományban egész termőrészek, koronarészek virágoztak ki
A korábbi években legyengült, esetleg valamilyen gombás betegség (szilvánál a polisztigmás levélfoltosság, a Po­lystigma rubrum) következtében lombját vesztett, gyengébb tápanyag-szolgál­tató képességű talajfoltokon lévő nö­vényeknél viszont bekövetkezett ez a jelenség. A szárazság már csak ráadás, de a lombvesztéshez az is hozzájárulhatott. A gyenge erőnlét egyrészt a hiányos tápanyagellátásra, a nem megfelelő vízellátásból származó tápanyag­ellátási zavarokra, illetve a károsítókra vezethető vissza.

Azok a fák, amelyeken a jelenséget tapasztaltam, tavasszal nem virágoztak kellő mértékben, kihagyó, nem termő év volt az idei az esetükben.

Nyáron a hajtásrügyek egy részében rügydifferenciálódás ment végbe és létrejöttek a generatív rügyek, amelyeknek ilyenkor lombhullás előtt előnyugalomban kellene lenniük. Ez esetben azonban az előnyugalom megszűnt és a rügyek kihajtottak.

A kinyílt virágok teljesen megegyeznek a tavasziakkal, morfológiailag szabályosak, funkcióképesek
A kinyílt virágok teljesen megegyeznek a tavasziakkal, morfológiailag szabályosak, funkcióképesek

A jelenség nem új keletű, nem kapcsolható össze a klímaváltozással, hiszen korábbi években, sőt a régebbi időkben is tapasztalták az őszi rendellenes virágzás jelenségét. Ezenfelül nemcsak őszi, hanem téli virágzásról is vannak irodalmi források, például Besztercéről 1586 telén, Brassóból 1424 decemberében, Budáról 1846. október végén, Egerből 1794 októberében; Kecskemétről 1882, 1885, 1886 őszén, és még lehetne sorolni.

A virágrügyek mellett a hajtásrügyek is fejlődésnek indultak
A virágrügyek mellett a hajtásrügyek is fejlődésnek indultak
Milyen hatásmechanizmus váltja ki az előnyugalom megszűnését és a rügyek kihajtását, a virágok kinyílását?

A nyáron kifejlődő rügyek előnyugalomba kerülnek, ami egészen addig tart, amíg lomb van a hajtásokon.

Az őszi lombhullással pedig a legtöbb gyümölcstermő növény rügye mélynyugalomba kerül. Az előnyugalom során a levelekben termelődött auxin gátolja a levélhónalji rügyek kihajtását. Ha az előnyugalomban a fák lombjukat vesztik, és emiatt megszűnnek a levelekben zajló élettani folyamatok, akkor a rügyek kihajtásáért felelős növekedésgátló hatás megszűnik, a növények kivirágoznak.

Tehát a nagyfokú lombveszteség eredményezhet őszi kivirágzást.

A rövidülő nappalok hozzájárulnak a rügynyugalom kialakulásához. A kutatók úgy vélik, hogy a rövidülő nappalok hatására a növények inhibitorokat, absz­cizinsavat termelnek, ami növekedést gátló hatású. A rügyek kihajtásának oka a növekedést serkentő anyagok jelenléte és a növekedést gátló anyagok hiánya. Ezeknek az inhibitoroknak és serkentő hormonoknak az aránya felelős a rügyek kihajtásáért és a rendellenes virágzásért.

Elszáradt lomb, termés és friss hajtások, virágok egyszerre láthatók a vadgesztenyefán
Elszáradt lomb, termés és friss hajtások, virágok egyszerre láthatók a vadgesztenyefán

Az előnyugalomban lévő rügyeket kihajtásra „kényszeríthetjük” külső tényezőkkel is, mint például egy erős metszés, lombtalanítás, száraz időszakot követő bőséges öntözés, vagy erős nitrogén-fejtrágyázás.

Mindezek a tényezők a gátló inhibitorok hatása alól szabadítják fel a rügyeket. A metszéssel nóduszokat, növekedési pontokat távolítunk el, ami addig az úgynevezett korrelatív gátlás révén megakadályozta az alacsonyabban elhelyezkedő rügyek kihajtását. A nitrogén-fejtrágyázás serkenti a gyökér aktivitását, ezáltal fokozódik a citokinin termelődése, amit a rügyekbe szállít a növény és kihajtást eredményez. E néhány utóbbi esetben a kertész provokálja ki a kihajtást, de korábban, júliusban vagy augusztus elején, hogy a fejlődő hajtások még be tudjanak érni a fagyok előtt.

A jelenség megelőzhető a növények jó kondícióban tartásával, ami összetett feladat: a növény igényeinek megfelelő víz- és tápanyagellátásra, valamint a növényvédelemre kell figyelmet fordítani.

Kajtár-Czinege Anikó

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Dísznövények: új érzések, új irányzatok

A Holland Virágiroda ismét csokorba gyűjtötte és egy-egy téma köré csoportosította azokat a stílusjegyeket, amelyek 2023-ban hatással lesznek a vágott virágok, szoba- és kerti növények kereskedelmére is. Négy különböző irányzatot határoztak meg a Tuinbranche Nederland, az iBulb, az INretail és a Nijman + Van Haaster ügynökség szakemberei a kor szelleméhez és az aktualitásokhoz igazodva.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.