Back to top

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Yellowstone Nemzeti Park olyan geológiai jellegzetesség, amelyet aligha kell bemutatni. Látogatók milliói utaznak ide minden évben, hogy megnézzék a bugyborékoló iszapkamrákat, a kristálytiszta vizet és a Grand Prismatic Spring ragyogó színeit. Az Old Faithful tornyosuló vízkitörései szintén hatalmas látványosságot jelentenek, de a látogatáshoz az is hozzáteszi az intrikát, hogy vajon honnan jön a víz?

A felszín alatti vizek vizsgálata

"A Yellowstone-ról szerzett ismereteink régóta hiányoznak a felszín alatti részekből" - magyarázta Steven Holbrook, a Virginia Tech geotudományok professzora. - a közvetlen megfigyelésekből sokat tudunk a felszíni jellegzetességekről, a geofizikai munkákból pedig meglehetősen sokat a több kilométerrel lejjebb lévő magmatikus és tektonikus rendszerről, de nem igazán tudjuk, mi van a közepén."

Ennek kiderítésére a csapat egy egyedülálló műszert, a SkyTEM-et használta, ami egy nagy dróthurok, amelyet egy helikopter alatt vontatnak.

A hurok átmérője 80 láb volt, és a kutatók elektromosságot küldtek rajta keresztül, így elektromágneses impulzusokat hoztak létre, amelyeket a felszín alá küldtek, és válaszokat kaptak az ott lévő elektromosan vezető testektől.

Mivel a helikopter 40-50 mérföld/órás sebességgel képes haladni, a kutatók gyorsan fel tudták mérni a 3500 mérföldes nemzeti park nagy területeit. Az általuk gyűjtött adatok több mint 2500 mérföldnyi helikopteres vonalból állnak, amelyek nemcsak a park hidrotermális jellemzői alá néznek, hanem arra is, hogy ezek a jellemzők hogyan kapcsolódnak egymáshoz nagy távolságokon keresztül.

Fotó: pixabay.com

A "vízvezeték" a Yellowstone-ban

A tudóscsoport által rögzített adatok azt mutatják, hogy a parkban található  források a terület geológiájának köszönhetőek. A felszín alatti törések és repedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a hidrotermális vizek több mint fél mérföldről a föld alól közel függőlegesen emelkednek fel.

A park vulkanikus áramlatai alatt sekélyebb talajvízrétegek találhatók, amelyeket a láva határai szabályoznak, de keverednek a mélyből felszálló forró vízzel, ahogy az az ég felé lövell.

Az új kutatás fényt derít a park különböző pontjain tapasztalt eltérő kémiai és hőmérsékleti viszonyokra is. Míg korábban úgy gondolták, hogy ezek ismeretlen mélységi folyamatok következményei, a helyszínen végzett felszín alatti adatok azt mutatták, hogy a különbségek csupán a sekély talajvíz keveredésének eltéréséből adódnak. Érdekes módon az adatok azt mutatják, hogy a Parkban található, egymástól akár hat mérföldre lévő hidrotermális rendszerek is kapcsolatban állnak egymással.

Az adatok más tudományágak, például a biológusok és a hidrológusok érdeklődését is felkeltették, akik korábban alaposan tanulmányozták a helyszínt. Az adatokból származó megállapításokat a Nature című folyóiratban tették közzé.

A Yellowstone Nemzeti Park mélyben lévő termálfolyadékokat a legendás termáljellemzőkkel összekötő vízvezetékrendszerének természete gyakorlatilag ismeretlen.

A Yellowstone hidrológiájával és kémiájával kapcsolatos uralkodó elképzelések szerint a folyadékok ismeretlen geometriájú víztározókban tartózkodnak, oldalirányban áramlanak a távoli forrásokból, és a lávafolyások széleinél lépnek ki.

A talajvíz és a jelentős mennyiségű összes oldott szilárd anyagot tartalmazó termikus fluidumok jelentősen csökkentik a porózus vulkáni kőzetek ellenállását, és az ellenállásjelzésük alapján megkülönböztethetők. A termálterületeken és a fúrásokban feltérképezett agyagos szekvenciák jellemzően 1000 méternél kisebb mélységben alakulnak ki a törések által ellenőrzött termálfolyadék- és/vagy gázvezetékek felett. A legtöbb termikus jellegzetesség a magas fluxusvezetékek felett helyezkedik el, alacsony fajlagos ellenállású és alacsony szuszceptibilitású agyaggal fedett, eltemetett törések mentén. A sekély, vízszintes alatti járatok talajvizet táplálnak a medencékbe, amely keveredik a függőleges vezetékekből származó termikus fluidumokkal. Ezek a kevert folyadékok a felszínen a felszíni áteresztőképesség által szabályozottan a felszínre törnek, és a mélyebb breccsás rétegek mentén kifelé áramlanak. A gejzírmedencék között folytatódó kiáramlások a helyi talajvízzel és termikus fluidumokkal keveredve hozzák létre a megfigyelt geokémiai jeleket. Nagy pontosságú képeink a hidrotermális rendszerek geokémiai és talajvízmodelljeihez szolgáltatnak információt világszerte.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Személyre szabott, egészséges kolbászokat fejlesztenek

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.