Back to top

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

gyerekek_tavcsovel.jpg

(Illusztráció)
(Illusztráció)
Fotó: Tóth-Gál Enikő
A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 32 BirdLife-partnerország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 753 helyszínen több mint 4,6 millió madarat figyelt meg a 19 148 résztvevő

- olvasható a közleményben.

Mint írják, Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, hazánk idén két kategóriában is első helyezést ért el, egy kategóriában pedig ötödik lett.

seregely-kozeli.jpg

Magyarországon a leggyakrabban szem elé kerülő madár a seregély volt
Magyarországon a leggyakrabban szem elé kerülő madár a seregély volt
A tájékoztatás szerint Magyarország első helyen végzett a rendezvényhelyszínek számát illetően (137), a kategóriában Svédország lett a második (100), a harmadik helyezést pedig Belgium érte el (73).

Hazánk szintén első helyen végzett a résztvevők számát tekintve (3773). Magyarországot a második helyen Lengyelország (2 906), a harmadik helyen pedig Görögország (2200) követte.

A látott madarak számában Finnország végzett az élen (1 500 000), a második helyezést Litvánia érte el (1 247 682), a harmadik helyen pedig Svédország végzett (773 105). Magyarország ebben a kategóriában az ötödik lett (146 673).

A három leggyakoribb megfigyelt madárfaj a rendezvényen nemzetközi viszonylatban az erdei pinty, az apácalúd, valamint a széncinege volt. Magyarországon leggyakrabban a seregélyt figyelték meg, melyet a második helyen a füsti fecske, a harmadik helyen pedig a dankasirály követett.

Bővebb információk a rendezvényről a www.mme.hu weboldalon találhatók.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.