Back to top

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Nagy István: A nyúl hús, a XXI. század fehérje forrása
Nagy István: A nyúl hús, a XXI. század fehérje forrása
Fotó: Andrássy Zoltán
A tudományos napot Nagy István agrárminiszter azzal nyitotta meg, hogy Szent Mihály napja van, a számadás napja, ezért fontos, hogy megnézzük hol tart most a nyúl ágazat. Mint mondta a közös agrárpolitikai terve benyújtásra került, és ha néhány hét múlva elfogadja azt a bizottság, akkor következik a részletek kidolgozása.

Ezért fontos, hogy a nyúltenyésztők most közösen meghatározzák az irányokat, és hogy hova szeretnének eljutni. Ha kialakul az ágazati konszenzus, akkor az a miniszter álláspontja is lesz a nyúltenyésztés tekintetében és meg tud majd jelenni a támogatási formákban, rendeletekben.

A jelenlegi nehéz helyzetben, amikor uniós és civil szervezetek állatjólétre hivatkozva nehezítik a állattenyészést - közte a nyúltenyésztést is -, ezért Nagy István beszédében köszönetet mondott a terméktanácsnak, ahogy összefogja ezt az ágazatot, ahogy megszervezi azt a szakmai és tudományos hátteret, amellyel a sokszor érthetetlen támadásokat szakmailag kezeli.

Az ágazat egyedüliként tudja biztosítani a legegészségesebb allergénmentes élelmiszert, a nyúlhúst. A miniszter szerint ez az, amit a zászlóra kell tűzni.

„Ki kell használni azt a jelenlegi divatirányzatot, amelybe a nyúl tökéletesen belepasszol. Hangsúlyozni kell a nyúlhús előnyeit és azt, hogy olyan tartási körülmények vannak, amelyek garantálják a minőséget.”

Piaci helyzeteket és a trendeket figyelve a világban kijelenthető, hogy a nyúl ágazat fejlődése exponenciális lesz a következő időszakban. Erre a magyar ágazat képes, ha szereplői meghatározzák a fejlesztések és beruházások irányát, amihez a pályázati rendszer kiírásai igazodni tudnak. A miniszter örömét fejezte ki az iránt, hogy ismét az ő minisztériumához került a következő támogatási ciklusban a feldolgozóipar támogatása. Mert így, mint fogalmazott, egy helyről látható és támogatható az árualap megtermelése és a feldolgozó kapacitás a teljes termékpályán.

Fotó: Andrássy Zoltán
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Stratégiai és fejlesztési rektor helyettese köszöntő beszédében az ágazat elismerésének és tudományos sikerének nevezete, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta Dr. Szendrő Zsoltot (vele készült interjúnk itt olvasható). Aki Akadémiai és Szent-Györgyi Albert Díjjal kitüntetett tudós, a MATE professor emeritusa, a Kistermelők Lapja állandó szerzője.

Beszédében megerősítette Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetség elnökének gondolatait, amely szerint az állattenyésztési ágazat egy erős három lábú szék. Ahol a lábakat a tenyésztők, a tudomány és a minisztérium alkotják. Mezőszentgyörgyi szerint a nyúl ágazatban ez nagyon erősen jelen van, ezért Nagy István agrárminiszter ágazati növekedési előrejelzését Ő is valósnak tartja.

A tudomány nap programjaként 11 olyan előadás hangzott el, amely a jelenlegi nyúltenyésztéssel kapcsolatos kutatások irányát vagy eredményét ismertették a résztvevőkkel.

Téma volt az évszakok hatása a nagyüzemi nyúltelepek fertőzöttségére, az elhullás csökkentése érdekében végzett szelekció lehetőségének vizsgálata, a domesztikáció mennyire befolyásolja a nyulak fészekanyag választását, a takarmányok rost tartalmának vizsgálata. Több előadás is genetikai vizsgálatokon alapult, például az üregi nyulak vagy a magyar óriás nyúl kapcsán. De kitértek a nyulak terápiás hasznosításának speciális eseteire is.

Fotó: Andrássy Zoltán
Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke az ágazat aktuális helyzetéről tartott kerekasztal beszélgetés elején összefoglalta a nyúltenyésztést számokban. Mint mondta az anyalétszám kismértékű növekedésének eredményeként,

a hazai 60-65 nagyüzemi nyúltelepen, 100-105 ezer anyanyúl található.

Magyarországon 6 elismert tenyésztőszervezetben végzik a munkát. 2021-es évben összesen 11.232 tonna élő nyúl került felvásárlásra. A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású nyulakat dolgoznak fel és a két nagy vágóhíd a termelés 99%-át adja.

Fotó: Andrássy Zoltán
Az exportorientált ágazatban a felvásárlási árak 480-560 Ft / élősúly kg között mozognak. A belföldi nyúlhús értékesítése 2021-ben 778 tonna volt, amely várhatóan az idei évben meghaladhatja a 800 tonnát. Mint ahogy a szakmaközi szervezet elnöke elmondta, mindez a „Nyúl-j bele” belföldi fogyasztás ösztönző kampánynak az eredménye.

A hazai tenyésztésben legnagyobb mennyiségben a Pannon Fehér Nyúl (49%) és a Hycole (44%) fajták vesznek részt. Juráskó Róbert összefoglalójában kitért arra is, hogy a tavalyi évben sikerült az Agrárminisztérium pályázatán forrást nyerni a hazai nyúlfajták sajátteljesítmény-vizsgálatára. A Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának felügyelete alatt elvégzett vizsgálat eredményei a hivatal honlapján elérhetőek.

A kerekasztal beszélgetésen részt vett Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE rektor helyettese, Gerber Johann Ulrich az iFarm ügyvezető igazgatója, Sándor Ferenc a Tetrabbit Kft és Dr. Atkár Tamás az Olívia Kft. képviseletében.

A kerekasztal beszélgetésen álltajólét, állatvédelem témakörében elhangzott, hogy megalakult ez év májusában, Brüsszelben az Európai Nyulas Szövetség (European Rabbit Association). A résztvevők reményüket fejezték ki, hogy még ha lassan is, de ez előmozdítja az uniós szintű szabályozások kérdését és az állatjóléti támogatások bevezetését a nyúltartók részére. Az állatjólét egy fontos téma, amivel a terméktanácsban is kiemelten foglalkoznak.

Fotó: Andrássy Zoltán
Állategészségügy kapcsán szóba került, hogy már egy éve jelentős változások vannak az állatgyógyászati készítmények felhasználásában és forgalmazásában és további szigorítások várhatók. Németországban egy év alatt 14%-kal csökkent az antibiotikum felhasználás, amely jóval nagyobb mértékű, mint amire számítani lehetett. Ez magával hozta az illegális beszerzést, több ágazat esetén. Magyarországon az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve az azzal kapcsolatos támogatások pénzügyi kerete kimerült. Kérdéses a nyúltenyésztésben a védőoltások használatának folytatása. Mint a résztvevők elmondták hazánkban az antibiotikum felhasználása több oldalról is ellenőrzött és korlátozott.

Mind a két vágóhíd értékesít bébiétel gyártó cégeknek, a tételek szigorú laboratóriumi ellenőrzésen is megfelelnek.

Tehát ez egy olyan tulajdonsága a nyúlhúsnak, amely táplálkozási szempontból nagyon előnyös. Ez előnye lehet a hazai termelésnek, de a kerekasztal beszélgetésen elhangzott, hogy a hazai, vagy európai fogyasztásba bekerülnek nem ezen szabályok szerinti tartástechnológiából származó termékek is. Egybehangzó vélemény szerint ezek szigorú kiszűrése fontos feladata lenne a hatóságoknak. A globalizáció hatása a különböző szabadkereskedelmi egyezmények, amelyeknél gyakran az EU mezőgazdasága „feláldozható” ágazat. Ezen változtatni nem lehet, de a fogyasztók tudatosságra történő nevelése fontos piac és egészségvédelmi megoldás lehetne.

A nyúl ágazatot is érinti a munkaerőhiány és az oktatás/kutatás gyakorlati együttműködésének kérdése. Mint elhangzott,

az állattartó telepek nagy részén betanított munkások dolgoznak, de az ágazat fejlődése miatt elvárt a szakképzett munkaerő.

Valószínűleg nincs minden évben szükség diplomás nyúltenyésztők tucatjára. Ezért a felsőoktatás szervezésében megoldást jelenthet, ha az osztatlan képzés esetén 2-3 évente indul olyan szakirány, amely az ágazat ilyen irányú igényét teljesíteni tudja.

Fontos téma volt a kerekasztal beszélgetésen a termelési költségek emelkedése és az ezzel összefüggő hatások. A nyúltenyésztésben is elmondható, hogy a termelési költségek ugrásszerűen nőttek, a takarmány és energia költségek drasztikusan emelkedtek. Ezt a felvásárlási árak nem tudják lekövetni, ezért

sok más ágazathoz hasonlóan a vágónyúl termelés veszteséges.

Jelenleg az emelkedő felvásárlási árakat, a hazai vágóhidak finanszírozzák bízva abban, hogy a piacon az eladási árban tudják érvényesíteni. Nem csak az elképesztően sok, olykor 10-15-szörös árakkal van a gond, hanem emellett a megkötött szerződések ellenére sem tudnak például az ipari melléktermékek forgalmazói szállítani. Ezek a hatások együttesen azt eredményezik, hogy a nyúltenyésztők 33 százaléka felfüggeszti a tevékenységét, mert nincsenek olyan tartalékai, amivel ezek a költségek finanszírozhatók. Nem lehet decembernél előbbre látni és ezáltal tervezni sem. A jelenlegi kamatkörnyezet nem teszi lehetővé a gazdaságok számára a banki finanszírozást az átmeneti (ki tudja menyi ideig tartó) időszakra. Az idén meg sem termett kukorica takarmányozásban okozott hiánya még nem látható pontosan.

A bizonytalanság a fogyasztási szokások megváltozásában is érezhető.: nem lehet pontosan tudni a fogyasztók hogyan fognak gazdálkodnak a fizetésükkel.

Mennyire fogják vissza az élelmiszer költéseiket, vagy annak termék összetételén milyen változások várhatók. Senki nem tudja megmondani, hogy a magasabb fűtésszámlák milyen hatással lesznek a lakosságra. Vannak olyan hírek, amik szerint kevesebb húst fognak vásárolni, de van olyan, aki szerint nem az ételen fognak az emberek spórolni. Vannak olyan hírek is, mely szerint az általános élelmiszerhiány okán az egyes kereskedelmi láncok egymásra licitálnak bizonyos termékek esetén, hogy az ő polcaikon jelenjenek meg. Ez bizonyos termékek gyártói számára reményt jelenthet. A feldolgozóipar esetén, ha sikerül is áremelést elérni a kereskedőknél, az nem biztos, hogy segítség. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a korábbi megrendelt mennyiség felét kérik, akkor viszont az emelkedett üzemanyag árak okán lehet, hogy az egész még mindig veszteséges lesz a végén. Ami biztos, az a rengeteg bizonytalanság. És ebben a helyzetben gazdálkodni senkinek nem egyszerű.

A kerekasztal beszélgetésen az ágazati támogatások, pályázatok is szóba kerültek.

Egybehangzó vélemény, hogy a normatív támogatások nem szabad, hogy a nyereséget jelentsék.

Annak a fejlesztéseket kell támogatni. Nagy függőség alakult ki a támogatások okán az alacsonyan tartott húsárak következtében. Ez a terület is a bizonytalanságok hosszú sorába tartozik, mert félő, hogy a válság áldozatává válhatnak az EU-s pénzek. Ez elképzelhetetlen helyzetet teremtene a nyúl ágazatban is. A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy a pályázatok nélkül is volna lehetősége az államnak a szektor támogatására, mégpedig az adók mérséklése oldalán.

Csak a takarmány áfájának 5 százalékra csökkentése, vagy a fuvarozást érintő adók mérséklésével, egyes ágazatok akár megmenthetőek is lennének az átmeneti időszakra vonatkozóan, hogy a válság után ne a nulláról keljen újjáépíteni az egészet.

Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke a kerekasztal beszélgetésen ismertette Nagy István miniszter pályázatokkal kapcsolatos gondolatait. 500 milliárd forintot érint az a pályázati csomag, amely tavaly került kiírásra telepépítési és korszerűsítési céllal. Nagyon sok minden változott az elmúlt időszakban az építőipar területén. Ezért a miniszter azt kérte, hogy aki nem tudja a korábbi feltételek mentén megvalósítani pályázatát adja vissza azt, mert ígérete szerint gyorsított eljárásban újra kiírásra kerül, ahol már a jelenlegi helyzethez jobban igazodó formában történhet a megvalósítás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.