Back to top

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Senki sem gondolta volna még tavaly, hogy a záhonyi vasúti határátkelőhely mostanra stratégiai pont lehet a nyugatra menő ukrán gabonaszállítmányok terén, és egyik napról a másikra több százezer tonnás áruforgalom jelentkezik az magyar–ukrán határnál. Az árualap exportjának gördülékeny működése már csak amiatt is kulcsfontosságú Európa élelmiszer-alapanyag és takarmány ellátása szempontjából, mert az idei aszály számos országban jelentősen csökkentette a gabona-betakarítás mennyiségét.

Fotó: Fekete István

Ennek köszönhetően megnövekedett az importéhség, azaz a szolidaritás mellett a gazdasági igények is felerősödtek Európa irányából az ukrán gabonára.

A konferencián Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár ismertette, a két háborúban álló ország nagyságrendileg évente mintegy 50-50 millió tonna gabonával és olajos növénnyel jelenik meg átlagosan a világpiacon – ez a világpiaci volumennek megközelítőleg a 13 százaléka. Ez a mennyiség a háború kitörésének következtében nem tudott eljutni a fekete-tengeri és az azovi-tengeri kikötőkön keresztül Közel-Keletre, Észak-Afrikába, Európába. A tavalyi termésből mintegy 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, az ukrán mezőgazdasági miniszter brüsszeli látogatása során arról számolt be, hogy a tengeri útvonalon csak 1,5 millió tonna gabona jutott át – mondta az államtitkár. Ennek kapcsán kiemelt jelentőségűnek nevezte a Szolidaritási Folyósokra vonatkozó uniós akciótervet. Ez a meglévő logisztikai infrastruktúra és felszerelések lehető legjobb kihasználására, a kapacitások lehetőség szerinti bővítése, valamint a kereskedelem folytonosságát biztosító útvonalak számának növelésére vonatkozik. A nagyobb mennyiségű gabonaszállítmányok további mozgatására azonban szárazföldi logisztikai útvonalak kiépítése, illetve korszerűsítése jelent megoldást, ennek érdekében a kormány a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére 12,4 milliárd forintos forrásról rendelkezett.       

Az államtitkár kifejtette, az aszály miatt az eddig megszokott nettó exportőri pozíciónk kukorica vonatkozásában nettó importőrivé változott. A felmérések szerint augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek 80 százaléka (kb. 4 millió hektár) súlyos vagy kritikus mértékű aszálykárt szenvedett el. Az évente átlagosan 5-6 millió tonna gabonakivitelünkkel szemben – ezen belül 3-4 millió tonna a kukorica exportunk –, ebben az évben az eddig 40 százalékos kukorica-betakarítás fényében, várhatóan 3 millió tonnának felel majd meg az idei teljes kukoricatermés, ez a korábbi években 7-9 millió tonnának felelt meg. Vagyis a hazai takarmányipar, állattenyésztés, valamint az ipari felhasználás óhatatlanul alapanyagot igényel – összegezte Feldman Zsolt.  

Fotó: Fekete István

Jelenleg is mintegy 25 millió tonna kukorica betakarítása zajlik Ukrajnában, amelyből várhatóan Záhonyon keresztül is érkezik majd újabb jelentős mennyiség.

Az eddigi tendencia azt mutatta, hogy havonta 120 ezer tonna gabona érkezett eddig a határra, szeptemberben ez a mennyiség elérte a 179 ezer tonnát, ám a felmérések szerint a havi 200 ezer tonna elérése lehet képes kielégíteni a piacot. Ez a mennyiség az előző évekhez képest komoly kihívást okozott a logisztika megszervezésében. Nincs elegendő tehervagon, mozdonyvezető, átrakodó-kapacitás és a raktárakat is gabonatárolóvá kellett átalakítani. Jelenleg 2100 vasúti kocsi jár a vonalon, ebből csak 600 a gabonaszállító vagon. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy Európától eltérően Ukrajna orosz mintára szélesebb nyomtávú vasúti kocsikat használ, amely korábban a teherforgalmat visszavető körülményként jelentkezett. Feltételezések szerint Záhonynak 2-4 millió tonna forgalmi többletet kell kezelniük éves szinten.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben

Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Megjelent a minőségrendszerhez történő csatlakozást támogató pályázati felhívás

A mezőgazdasági termelők 2023. március 1. és 2023. augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.