A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

Senki sem gondolta volna még tavaly, hogy a záhonyi vasúti határátkelőhely mostanra stratégiai pont lehet a nyugatra menő ukrán gabonaszállítmányok terén, és egyik napról a másikra több százezer tonnás áruforgalom jelentkezik az magyar–ukrán határnál. Az árualap exportjának gördülékeny működése már csak amiatt is kulcsfontosságú Európa élelmiszer-alapanyag és takarmány ellátása szempontjából, mert az idei aszály számos országban jelentősen csökkentette a gabona-betakarítás mennyiségét.

Fotó: Fekete István

A konferencián Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár ismertette, a két háborúban álló ország nagyságrendileg évente mintegy 50-50 millió tonna gabonával és olajos növénnyel jelenik meg átlagosan a világpiacon – ez a világpiaci volumennek megközelítőleg a 13 százaléka. Ez a mennyiség a háború kitörésének következtében nem tudott eljutni a fekete-tengeri és az azovi-tengeri kikötőkön keresztül Közel-Keletre, Észak-Afrikába, Európába. A tavalyi termésből mintegy 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, az ukrán mezőgazdasági miniszter brüsszeli látogatása során arról számolt be, hogy a tengeri útvonalon csak 1,5 millió tonna gabona jutott át – mondta az államtitkár. Ennek kapcsán kiemelt jelentőségűnek nevezte a Szolidaritási Folyósokra vonatkozó uniós akciótervet. Ez a meglévő logisztikai infrastruktúra és felszerelések lehető legjobb kihasználására, a kapacitások lehetőség szerinti bővítése, valamint a kereskedelem folytonosságát biztosító útvonalak számának növelésére vonatkozik. A nagyobb mennyiségű gabonaszállítmányok további mozgatására azonban szárazföldi logisztikai útvonalak kiépítése, illetve korszerűsítése jelent megoldást, ennek érdekében a kormány a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére 12,4 milliárd forintos forrásról rendelkezett.       

Az államtitkár kifejtette, az aszály miatt az eddig megszokott nettó exportőri pozíciónk kukorica vonatkozásában nettó importőrivé változott. A felmérések szerint augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek 80 százaléka (kb. 4 millió hektár) súlyos vagy kritikus mértékű aszálykárt szenvedett el. Az évente átlagosan 5-6 millió tonna gabonakivitelünkkel szemben – ezen belül 3-4 millió tonna a kukorica exportunk –, ebben az évben az eddig 40 százalékos kukorica-betakarítás fényében, várhatóan 3 millió tonnának felel majd meg az idei teljes kukoricatermés, ez a korábbi években 7-9 millió tonnának felelt meg. Vagyis a hazai takarmányipar, állattenyésztés, valamint az ipari felhasználás óhatatlanul alapanyagot igényel – összegezte Feldman Zsolt.  

Fotó: Fekete István

Az eddigi tendencia azt mutatta, hogy havonta 120 ezer tonna gabona érkezett eddig a határra, szeptemberben ez a mennyiség elérte a 179 ezer tonnát, ám a felmérések szerint a havi 200 ezer tonna elérése lehet képes kielégíteni a piacot. Ez a mennyiség az előző évekhez képest komoly kihívást okozott a logisztika megszervezésében. Nincs elegendő tehervagon, mozdonyvezető, átrakodó-kapacitás és a raktárakat is gabonatárolóvá kellett átalakítani. Jelenleg 2100 vasúti kocsi jár a vonalon, ebből csak 600 a gabonaszállító vagon. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy Európától eltérően Ukrajna orosz mintára szélesebb nyomtávú vasúti kocsikat használ, amely korábban a teherforgalmat visszavető körülményként jelentkezett. Feltételezések szerint Záhonynak 2-4 millió tonna forgalmi többletet kell kezelniük éves szinten.