0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Vadöröm a KÁN Egyetemi Napokon

„Van, ami állandó: a bőszénfai szarvas és a Robi szaftja” – nyilatkozta Szalay Zsigmond egyetemi docens, a MATE Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézetének tanszékvezetője a KÁN Egyetemi Napokon rendezett főzőbajnokságon.

youtube://v/QaFVxxSGNtg

Kollégáival nem először vettek részt a vadfőzőversenyen, ahol idén összesen kilenc csapat – az oktatók és tudományos munkatársak mellett a helyi média és önkormányzat, a Lions Klub, valamint a lovasakadémia – mérte össze a tudását, tudván, hogy a szakmai zsűri tagjai

„elfogultak, de legalább szeretnek enni”.

Ezt maga Nagy János, a Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjának vezetője, a zsűri tagja jelentette be.

Amiben a zömében visszatérő versenyzők mégis bízhattak, hogy a somogyi vadászhölgyek ezúttal távol maradtak a megméretéstől, így mindenki kicsivel több esélyben reménykedett.

Az összes csapat ugyanabból az alapanyagból, szarvashúsból készítette a maga választotta versenymenüt. A vadhús mindig fontos tápláléknak számított, de az utóbbi években eltűnt a hazai konyhákból, ezért szeretnék ráirányítani a figyelmet – mondta el dr. Buzgó József, a Magyar Véreb Egylet elnöke, a hazai vadásztársadalom ikonikus alakja. Hozzátette: a maga részéről leginkább összetartást vár el a csapatoktól, valamint azt, hogy

igyekezzenek megnyerni a bírák „kényes-fényes, rendkívül kritikus ízlésének tetszését”.

Ennyi biztatást követően a versenyzők nagy buzgalommal láttak neki a hagymapucolásnak és húsaprításnak, közben a várható sikerre sem felejtettek el egyet-egyet koccintani.

A vadhúst nem könnyű ízletesen elkészíteni, de nagyon egészséges és finom, ha hozzáértően bánunk vele

– mondta el Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó vezetője, a vadfőző bajnokság egyik ötletgazdája. Hozzátette, hogy a rendezvény másik fontos célja a kapcsolat- és közösségépítés, a közösségek összekovácsolása.

A mezőny jellemzően két táborra oszlott. Azokra akik nem cifrázták, hanem a hagyományokra építkeztek – „pörkölt a la no faxni” -, és azokra, akik soká törték a fejüket, hogy milyen különlegességekkel kápráztassák el a zsűrit. Az ízek, színek és állagok harmóniája mellett mindenki ügyelt a hangulatos és kreatív terítésre, de akadt csapat, amely még gitárzenével sem volt rest kedveskedni a „kényes-fényes” ízlésű döntnököknek.

Hogy emiatt-e, vagy, mert tényleg különlegesen finom – házisörös! – vadas ételekkel készültek, a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola oktatói vitték el a pálmát, méghozzá óriási örömmel.

„Hatalmas volt a sörrel való bánás”

– fogalmazott Németh Krisztián séf, a SEFAG kardosfai vadászházának vezetője, a zsűri elnöke. Hozzátette: szokatlan, de mégis harmonikus ízvilágot produkáltak a szakoktatók, a sörhabos desszerttel pedig feltették az i-re a pontot.

Forrás: