Back to top

Ezért ne együnk túl későn

Az elhízás az amerikai felnőtt lakosság mintegy 42 százalékát érinti, és hozzájárul a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség, a rák és más betegségek kialakulásához. Kutatók most azt vizsgálták, hogy az evés időpontja miként befolyásolja az energiafelhasználásunkat, az étvágyunkat és a zsírszövet molekuláris útvonalait.

Bár a népszerű, egészséges táplálkozási szokások az éjszakai nassolástól óvnak, kevés tanulmány vizsgálta átfogóan a késői étkezés egyidejű hatását a testsúly szabályozásának és így az elhízás kockázatának három fő szereplőjére: a kalóriabevitel szabályozására, az elégetett kalóriák számára és a zsírszövet molekuláris változásaira. A Mass General Brigham egészségügyi rendszer alapító tagjaként működő Brigham and Women's Hospital kutatóinak új tanulmánya megállapította, hogy

az evés időpontja jelentősen befolyásolja az energiafelhasználásunkat, az étvágyunkat és a zsírszövet molekuláris útvonalait.

"Azokat a mechanizmusokat akartuk tesztelni, amelyek megmagyarázhatják, hogy a késői étkezés miért növeli az elhízás kockázatát" - magyarázta a vezető szerző Frank A. J. L. Scheer, PhD, a Brigham orvosi kronobiológiai programjának igazgatója. "Korábbi, általunk és mások által végzett kutatások kimutatták, hogy a késői evés összefügg a fokozott elhízási kockázattal, a megnövekedett testzsírral és a fogyás sikerének csökkenésével. Meg akartuk érteni, hogy miért".

Fotó: pixabay.com

"Ebben a tanulmányban azt kérdeztük: "Számít-e az evés időpontja, ha minden más következetes marad?" - mondta Nina Vujovic, a Brigham Alvási és Cirkadián Rendellenességek Osztályának Orvosi Kronobiológiai Programjának kutatója.

"És azt találtuk, hogy a négy órával későbbi étkezés jelentős különbséget jelent az éhségérzetünk szintje, az étkezés utáni kalóriaégetésünk és a zsírraktározásunk szempontjából".

Vujovic, Scheer és csoportjuk 16 olyan beteget vizsgáltak, akiknek testtömegindexe (BMI) a túlsúlyos vagy elhízott tartományba esett. Mindegyik résztvevő két laboratóriumi protokollt végzett: az egyiket szigorúan beosztott korai étkezéssel, a másikat pedig pontosan ugyanazokkal az étkezésekkel, mindegyiket körülbelül négy órával későbbre időzítve a nap folyamán. A laboratóriumi protokollok megkezdése előtti utolsó két-három hétben a résztvevők rögzített alvás- és ébrenléti rendet tartottak, a laboratóriumba lépés előtti utolsó három napban pedig szigorúan azonos étrendet és étkezési rendet követtek otthon. A laboratóriumban a résztvevők rendszeresen dokumentálták éhségérzetüket és étvágyukat, a nap folyamán gyakori vérvételeket végeztek, valamint mérték testhőmérsékletüket és energiafelhasználásukat. Annak mérésére, hogy az étkezési idő hogyan befolyásolja az adipogenezisben, vagyis a szervezet zsírraktározásában szerepet játszó molekuláris útvonalakat, a kutatók a résztvevők egy részhalmazától a laboratóriumi vizsgálatok során mind a korai, mind a késői étkezési protokollok során zsírszöveti biopsziákat vettek, hogy lehetővé tegyék a génexpressziós minták/szintek összehasonlítását a két étkezési körülmény között.

Az eredmények azt mutatták, hogy a későbbi étkezés mélyreható hatással volt az éhségérzetre és az étvágyat szabályozó hormonokra, a leptinre és a ghrelinre, amelyek befolyásolják az evésre való késztetésünket.

Különösen a jóllakottságot jelző leptin hormon szintje csökkent 24 óra alatt a késői étkezési körülmények között a korai étkezési körülményekhez képest. Amikor a résztvevők későbbi időpontban étkeztek, a kalóriákat is lassabban égették el, és a zsírszöveti gének expressziója a fokozott adipogenezis és a csökkent lipolízis irányába mutatott, amelyek elősegítik a zsírnövekedést. Ezek az eredmények a késői étkezés és a fokozott elhízási kockázat közötti összefüggés hátterében álló fiziológiai és molekuláris mechanizmusok közeledését mutatják.

Vujovic elmagyarázza, hogy ezek az eredmények nemcsak összhangban vannak a kutatások nagy részével, amelyek szerint a későbbi étkezés növelheti az elhízás kialakulásának valószínűségét, hanem új megvilágításba helyezik, hogy ez hogyan történhet meg. Egy randomizált keresztirányú vizsgálat segítségével, valamint a viselkedési és környezeti tényezők, például a fizikai aktivitás, a testtartás, az alvás és a fényexpozíció szigorú ellenőrzésével a kutatók képesek voltak kimutatni az energiaegyensúlyban részt vevő különböző kontrollrendszerek változásait, ami annak a jelzője, hogy szervezetünk hogyan használja fel az elfogyasztott táplálékot.

A jövőbeni vizsgálatok során Scheer csoportja több nőt kíván bevonni, hogy megállapításaik általánosíthatóságát szélesebb populációra is kiterjeszthessék. Bár ez a vizsgálati kohorsz csak öt női résztvevőt tartalmazott, a vizsgálatot úgy állították össze, hogy a menstruációs fázist kontrollálják, ami csökkentette a zavaró hatásokat, de megnehezítette a nők toborzását. A továbbiakban Scheer és Vujovic az étkezés és a lefekvés időpontja közötti kapcsolat energiaegyensúlyra gyakorolt hatását is vizsgálni fogja.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Az 5 legfontosabb tápanyag a nők számára

A nők számos életszakaszon mennek keresztül, miközben a testük folyamatos változásokon esik át. E változások során testüknek egyedi táplálkozási igényei vannak, amelyek központi szerepet játszanak az egészség optimalizálásában. Hasznos lehet, ha tisztában vagyunk néhány kulcsfontosságú tápanyaggal, amelyekre szükség van ahhoz, hogy táplálni tudjuk a szervezetünket az egyes életszakaszokban.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Csak erős idegzetűeknek: illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve.

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

Biztonságos törődés: Mire figyeljünk élelmiszer-adományozáskor?

Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.