Back to top

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

Az Amerikai Egyesült Államokban egyre több gazdálkodó tapasztalja meg, hogyan segíthet a megfelelő kerítés távol tartani az éhes vadakat az értékes állatállományuktól. Különösen igaz ez Wyoming és Idaho államokra, ahol az elmúlt évtizedekben hasznos gyakorlati tudás halmoztak fel a gazdálkodók – ez vették górcső alá az Utah Állami Egyetem kutatói.

„A vadkerítésekkel kapcsolatos tanulmányokból sokszor hiányzik a józan paraszti ész” – idézi a Phys.org Julie Young-ot, a Quinney Természeti Erőforrások Főiskoláján működő Vadvilági Erőforrások és Ökológiai Központ kutatóját. „Szerettük volna csökkenteni az anyagi és szociális terhét annak, amit a visszatérőben lévő vadállat populációkkal való együttélés jelent, de ehhez szükség volt a gazdák tapasztalataira is.”

Minden lehetséges opciót figyelembe véve, beleértve a kerítések anyagát, elhelyezését és logisztikáját is, a csapat olyan stratégiát szeretett volna felkutatni, ami a lehető legjobb esélyeket biztosítja a sikerhez.

Ehhez olyan gazdálkodókat kérdeztek meg, akik évtizedeken át az ember-vadállat konfliktusok frontvonalában „küzdöttek”.

Young olyan találkozót szervezett, ahol az állattenyésztők, vadőrök és egyetemi kutatók találkozhattak. a résztvevők megtapasztalhatták a kerítések kialakítását a gyakorlatban, különböző szempontok alapján: a hobbifarmoktól kezdve a gyümölcsösökön és méhészeteken át, egészen a nagyobb tehenészetekig. A kutatóknak lehetősége volt megismerkedni a különböző kerítés építésekre vonatkozó szabályozásokkal bizonyos legelőterületeken, ami elgondolkodtatta őket a saját kutatásaik elfogadhatóságáról és gyakorlati megvalósításának lehetőségéről.

Ahogy a kutatási projekt kezdett formát ölteni, átadták a terveket a gazdálkodóknak véleményezésre.

„Az eredeti kerítés tervek csak arra koncentráltak, hogy megakadályozzák a növénytermesztő területek, jószágok és a vadállatok közötti konfliktusokat. Az emberek biztonsága fölött pedig valahogy elsiklottunk.” – vallotta be Rae Nickerson, a kutatás társ-szerzője, a Vadvilági Erőforrások és Ökológiai Központ Ph.D. hallgatója.

De ezek a kerítések gyakran a lakóházak közelében épülnek, jöttek rá a kutatók, és az emberi biztonságnak is fontos szerepet kell kapnia.

„Néhány új dolog, amit megtanultunk, rugalmasságot várt el a rendszertől” – mondta Nickerson. "Azonban ez egyedülálló módot kínált a megközelítésünk prioritásainak meghatározására. Tényleg kihasználta a sokféle tudás és tapasztalat nyújtotta előnyöket."

A kutatók, akik ezzel a témával foglalkoznak gyakran megelőző stratégiát követnek, és csak a ragadozók ökológiáját veszik figyelembe, ami a termelők esetében nem az egyetlen szempont. A kutatók szembesültek vele, hogy nem csak az a lényeges, hogy hogy és milyen kerítést építenek, hanem szükség van anyagi forrásokra is ehhez, illetve az adminisztrációnak is rugalmasnak kell lennie. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek növekvő ragadozó populációk közelében működnek, gyorsan kell információkat kapniuk a helyzetről, mielőtt az irányítás kicsúszik a kezükből.

A tudósok azt tervezik, hogy a kutatás végeztével azt is megosztják, melyik stratégiák nem működnek már.

„Sokszor a legkecsegtetőbb és innovatívabb eszközök nem jutnak el a menedzserekig és gazdálkodókig, mivel senki nem rögzíti vagy osztja meg ezeket.” – mutatott rá Young. „Azok az emberek, akik új és innovatív eszközöket fedeznek fel a vadonélő ragadozók távoltartására a haszonállatoktól, terménytárolóktól vagy méhkaptáraktól sokszor nem találják meg a megfelelő kommunikációs csatornákat, hogy másokkal is megosszák sikereiket.”

Szóbeszéd útján is terjedhetnek ezek az információk, tette hozzá a tudós, de sokan földrajzi viszonylatban vannak elszeparálva a többi termelőtől, akik ugyanilyen kihívásokkal küzdenek. A kutatócsoport tovább fogja vizsgálni a nem halálos eszközök hatékonyságát a vadonélő állatokkal való konfliktusok csökkentése szempontjából, valamint igyekeznek feltérképezni a legjobb gyakorlatok terjesztésének módját, hogy minél több gazdához eljussanak ezek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.