Back to top

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

Az Amerikai Egyesült Államokban egyre több gazdálkodó tapasztalja meg, hogyan segíthet a megfelelő kerítés távol tartani az éhes vadakat az értékes állatállományuktól. Különösen igaz ez Wyoming és Idaho államokra, ahol az elmúlt évtizedekben hasznos gyakorlati tudás halmoztak fel a gazdálkodók – ez vették górcső alá az Utah Állami Egyetem kutatói.

„A vadkerítésekkel kapcsolatos tanulmányokból sokszor hiányzik a józan paraszti ész” – idézi a Phys.org Julie Young-ot, a Quinney Természeti Erőforrások Főiskoláján működő Vadvilági Erőforrások és Ökológiai Központ kutatóját. „Szerettük volna csökkenteni az anyagi és szociális terhét annak, amit a visszatérőben lévő vadállat populációkkal való együttélés jelent, de ehhez szükség volt a gazdák tapasztalataira is.”

Minden lehetséges opciót figyelembe véve, beleértve a kerítések anyagát, elhelyezését és logisztikáját is, a csapat olyan stratégiát szeretett volna felkutatni, ami a lehető legjobb esélyeket biztosítja a sikerhez.

Ehhez olyan gazdálkodókat kérdeztek meg, akik évtizedeken át az ember-vadállat konfliktusok frontvonalában „küzdöttek”.

Young olyan találkozót szervezett, ahol az állattenyésztők, vadőrök és egyetemi kutatók találkozhattak. a résztvevők megtapasztalhatták a kerítések kialakítását a gyakorlatban, különböző szempontok alapján: a hobbifarmoktól kezdve a gyümölcsösökön és méhészeteken át, egészen a nagyobb tehenészetekig. A kutatóknak lehetősége volt megismerkedni a különböző kerítés építésekre vonatkozó szabályozásokkal bizonyos legelőterületeken, ami elgondolkodtatta őket a saját kutatásaik elfogadhatóságáról és gyakorlati megvalósításának lehetőségéről.

Ahogy a kutatási projekt kezdett formát ölteni, átadták a terveket a gazdálkodóknak véleményezésre.

„Az eredeti kerítés tervek csak arra koncentráltak, hogy megakadályozzák a növénytermesztő területek, jószágok és a vadállatok közötti konfliktusokat. Az emberek biztonsága fölött pedig valahogy elsiklottunk.” – vallotta be Rae Nickerson, a kutatás társ-szerzője, a Vadvilági Erőforrások és Ökológiai Központ Ph.D. hallgatója.

De ezek a kerítések gyakran a lakóházak közelében épülnek, jöttek rá a kutatók, és az emberi biztonságnak is fontos szerepet kell kapnia.

„Néhány új dolog, amit megtanultunk, rugalmasságot várt el a rendszertől” – mondta Nickerson. "Azonban ez egyedülálló módot kínált a megközelítésünk prioritásainak meghatározására. Tényleg kihasználta a sokféle tudás és tapasztalat nyújtotta előnyöket."

A kutatók, akik ezzel a témával foglalkoznak gyakran megelőző stratégiát követnek, és csak a ragadozók ökológiáját veszik figyelembe, ami a termelők esetében nem az egyetlen szempont. A kutatók szembesültek vele, hogy nem csak az a lényeges, hogy hogy és milyen kerítést építenek, hanem szükség van anyagi forrásokra is ehhez, illetve az adminisztrációnak is rugalmasnak kell lennie. Azoknak a gazdaságoknak, amelyek növekvő ragadozó populációk közelében működnek, gyorsan kell információkat kapniuk a helyzetről, mielőtt az irányítás kicsúszik a kezükből.

A tudósok azt tervezik, hogy a kutatás végeztével azt is megosztják, melyik stratégiák nem működnek már.

„Sokszor a legkecsegtetőbb és innovatívabb eszközök nem jutnak el a menedzserekig és gazdálkodókig, mivel senki nem rögzíti vagy osztja meg ezeket.” – mutatott rá Young. „Azok az emberek, akik új és innovatív eszközöket fedeznek fel a vadonélő ragadozók távoltartására a haszonállatoktól, terménytárolóktól vagy méhkaptáraktól sokszor nem találják meg a megfelelő kommunikációs csatornákat, hogy másokkal is megosszák sikereiket.”

Szóbeszéd útján is terjedhetnek ezek az információk, tette hozzá a tudós, de sokan földrajzi viszonylatban vannak elszeparálva a többi termelőtől, akik ugyanilyen kihívásokkal küzdenek. A kutatócsoport tovább fogja vizsgálni a nem halálos eszközök hatékonyságát a vadonélő állatokkal való konfliktusok csökkentése szempontjából, valamint igyekeznek feltérképezni a legjobb gyakorlatok terjesztésének módját, hogy minél több gazdához eljussanak ezek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.