E heti riportalanyunk 14 éves kora óta dolgozik az Axiálnál – ha már az ott töltött nyári munkát is beleszámítjuk. Egyetemi évei alatt, az MSc-képzés keretében is itt végezte kooperatív szakmai gyakorlatát, sőt, már akkor a bajai vállalat precíziós üzletágának az üzletkötője volt. Ez az állandóság szinte kuriózumnak számít manapság, sok fiatal szerint ugyanis 4-5 évente váltani kell és új kihívásokat keresni. Szerinte viszont ugyanazon a helyen is meg lehet találni az újdonságokat és kihívásokat, amik új lendületet adnak a több éve végzett munkának – csak élethosszig tanulni kell hozzá. Csakhogy ezt – mint sok minden mást – többnyire jó pár évvel azután látjuk be, hogy elhagytuk az iskolapadot. Umenhoffer Péterrel Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője beszélgetett.
youtube://v/8klKcQSF_VM
– Ha megkérdezik, mióta dolgozom az Axiálnál, vissza szoktam kérdezni, hogy bruttó vagy nettó? Ugyanis a diákmunkát és a gyakorlatokat is figyelembe véve folyamatosan, a mai napig életem meghatározó része a bajai cég. Itt dolgozik 1996 óta a nagybátyám, 2010 óta a bátyám, én pedig 2012-ben léptem be a céghez munkavállalóként.
Éppen akkor alakult a precíziós üzletág, és velem együtt akkor még csak hárman foglalkoztunk vele, az egész országban. Nemcsak üzletkötők voltunk, hanem az egyszerűbb eszközöket is mi szereltük be a gépekbe.
Egy évvel később, 2013 karácsonya előtt kértek fel, hogy legyek a cég marketingvezetője, és 2014 óta én látom el a feladatot. A Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Szövetségének marketingcsoportját szintén én vezetem, 2016 óta.
Mint Umenhoffer Péter elmondta, amellett, hogy azt csinálhatja, amit gépészmérnökként szeret, egészen új oldaláról is megismerhette a mezőgazdaságot. Különösen nagy kihívásnak tekinti a fiatalok megszólítását, azt, hogy minél több fiatalban felkeltsék a kíváncsiságot az agrárium, az agrárgépészet iránt, és hogy minél többen el tudják képzelni a jövőjüket az ágazatban. A gépforgalmazók szövetsége mellett egyre több agrárcég – és nem csak gépforgalmazók – partnerükké vált ennek elérésében.
Vitatható álláspontnak tartja, ennek ellenére saját tapasztalatai alapján az a véleménye, hogy gépészmérnökből lehet marketinges, azonban ugyanez fordítva nehezen elképzelhető. Mint mondja, sok mindent meg kell tanulni, és ma már elhiszi, amit az egyetemen oly sokszor mondtak nekik:
– Így van ez a marketinggel is, különösen manapság, amikor egyremásra jelennek meg vadonatúj platformok, amik egy-két évvel korábban nem is léteztek. Folyamatosan lépést kell tartanunk ezzel a világgal, nap mint nap, sőt, egyre gyorsabban és egyre többet kell tanulnunk – mondja, gyorsan hozzátéve: számára ez nem teher, mert a fiatalokért és a jövő agrárgenerációjáért teszi. Ráadásul a különböző korosztályokat több lépcsős rendszerben kell megszólítani: a pályaválasztás előtt álló 10 és 14 éveseket, aztán a 14 és 18 év közöttieket, akik a továbbtanuláson gondolkoznak, és azokat is, akik már elhelyezkednének.
Mivel lehet manapság vonzóvá tenni az ágazatot? Nem túl jó hívószó, hogy nincs benne ünnepnap, nincs idő semmi másra. Erre válaszul Umenhoffer Péter azt hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül az dolgozik jól, aki sok időt tölt a munkával, hanem az, aki hatékony. Véleménye szerint ilyen és ehhez hasonló laza, egyben szakmai üzenetekkel kell megszólítani a fiatalokat.
ami egyrészt annak köszönhető, hogy tavaly még jó évet zártak a gazdálkodók, másrészt annak, hogy – miként más inputoké – a gépek ára is emelkedőben van, ezért sokan idejében próbáltak lépni, és a lehető leghamarabb megvásárolták a szükséges gépeket.
Nem biztos, hogy még jövőre is kitart a piac lendülete, de ha mégis, 2023 akkor sem az erőgépek éve lesz, hanem inkább a munkagépeké: az idei aszály után egyre nagyobb keresletet tapasztalnak a vízmegőrző művelést lehetővé tevő eszközök iránt.
Az interjú során az is kiderült, hogy két év kihagyás után jövő januárban végre újra lesz AgrárgépShow és AGROmashEXPO, és hogy a Megfosz tagjai két évnyi lendülettel és energiával készülnek a 2023-as kiállításra.
