A Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 felhívás keretén belül „A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztése” című projektjét indította el. Erre 452,13 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a konzorcium, a projekt összköltsége 812 385 213 Ft, a támogatás intenzitása: 55,65 százalék.
A gombatermesztés fenntartható tevékenység
Világszerte fontos a fenntartható technológiák és a körforgásos termesztési módszerek kutatása, és gyakorlati alkalmazása, mert az emberi civilizáció fejlődésének hasznos és káros hatásai is vannak, és az utóbbit minden szektorban meg kell próbálni minimalizálni. A gombatermesztés egy fenntartható tevékenység, hiszen ennek alapanyaga mezőgazdasági hulladék (szalma, trágya), ám a cél, hogy miután ezt az újrahasznosított hulladékot gombatermesztésre felhasználták, utána ismét újrahasznosítható legyen, mondta Mutsy Árpád a Bio-Fungi Kft. ügyvezetője. A szakember kiemelte, hogy
A hústermelés globálisan várhatóan csökkenni fog, ám a fehérje előállításban a gombák és a rovarok is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. A rovarlárvákkal, mint fehérje forrásokkal kapcsolatos kutatások 10-12 éve indultak el intenzíven, pont a megnövekedett fehérjeigény miatt. A hobbiállattartásban az állateledelek gyártásánál is egyre inkább támaszkodni fognak majd a gyártók a rovarfehérjék felhasználására. Van egy másik út is, a laborban előállított mesterséges húsok vonala, ám a rovarokból származó termékek természetes eredetűek, ez mindenképp előny a mesterséges úton előállított „húsokhoz” képest.
Az előadásokon elhangzott, hogy
bár a gombának nagyon magas a víztartalma, előállításához nem kell sok víz. Egy kilogramm gomba termesztéséhez 4-5 liter víz szükséges, összehasonlításképp egy kilogramm rizshez 5000 liter, búzához is pár ezer liter, egy liter tej előállításához pedig 15 ezer liter víz felhasználása szükséges,
hangsúlyozta Mutsy Árpád.
A gomba mennyiségéhez képest nagy tömegű termesztési hulladék keletkezik a technológia során, mely újra termelésbe állítható. A második körben rovarfehérje előállításra alkalmas ez a letermett gombakomposzt.
Termesztési hulladékon rovartenyészet
A projekt alapgondolatát az adta, hogy a gombatermesztés során a gomba súlyához és térfogatához képest sokszoros mennyiségű letermett komposzt és egyéb szedési “hulladék”, gombacsonk keletkezik, amely nagy térfogata miatt csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható gazdaságosan. Ennek az anyagnak körülbelül a fele víz, de magas a fehérje tartalma is, továbbá számos más hasznos anyagot is tartalmaz, így jelenleg is felhasználják a mezőgazdasági területek trágyázására, vagy gyepszőnyeget előállító cégek termőréteg pótlásra. Ezek az újrahasznosítási módok azonban csak kis földrajzi távolságokon belül rentábilisak. Környezetvédelmi szempontból kevéssé ideális felhasználása a letermett gombakomposztnak a hőerőművekben történő elégetése, ahol nagy víztartalma miatt pont a lassabb égés érdekében adagolják a fűtőanyagokhoz. A letermett gomba komposzt ilyen formán történő kezelése a benne található hasznos tápanyagok és ásványi anyagok miatt igen nagy pazarlás. Ezeknek a tápanyagoknak a kivonása nem megoldott, kivonásuk lehetősége egy globális gomba iparági problémát oldana meg.
Ezek mellett a tápanyagokban dús biomassza alkalmas lehet – a jövőben üzemi méretekben is – rovarlárvákkal történő újrahasznosításra. Az projekt egyik legfőbb célja tehát az, hogy megtalálják azokat a rovarfajokat, amelyek lárváinál jelentős pozitív hatás mutatható ki a gombakomposzttal való táplálás során.
Több problémát oldana meg
A projekt sikeres megvalósulásával több iparági probléma is megoldható lehet. Egyrészt a rovarfehérje – ami több kutatás alapján is bizonyítottan a legtisztább fehérje – felhasználható lesz a gombatermesztésben mint dúsító anyag. Másrészt a rovarfehérje előállításakor a keletkező salakanyagban koncentrálódik a komposzt hatóanyaga, amely megfelelő visszaforgatással csökkentené a napjainkban nagyon költségessé vált műtrágya felhasználását a kertészeti növénytermesztésben és növelhetné a bioágazat előretörését. A tervezett kutatás jól illeszkedik a körforgásos termelési rendszerek fejlesztésébe. Emellett a rovarfehérje más gombaipari szereplőknél is értékesíthető, amely nagy haszonnal járhat.
Csak kevés rovar alkalmas erre
A letermett gombakomposzt (LGK) hasznos tápanyagainak kivonásának egyik lehetősége a Bio-Fungi Kft, a MATE, és más szervezetek előzetes kutatásai szerint az LGK egyes rovar fajok lárváival történő feldolgozása, amely során a rovarok a gomba komposztban lévő tápanyagokat elfogyasztják és további értékes anyagokká alakítják.
A LGK elfogyasztására hipotézisük szerint csak nagyon kis számú rovar lárvája képes és alkalmas. Azok a fajok, melyek hatékonyan fogyasztják a gomba komposztot jellemzően nehezen szaporíthatók, kutatásuk tudományos bizonytalansága részben, hogy kikísérletezzék azt a lárvafajt, amely az igen nagy mennyiségben keletkező gomba ipari melléktermékeket képes feldolgozni.
A technológia során plusz víz felhasználásra nincs szükség, a lárvák a vizet a gomba komposztból nyerik ki.
Konténerekben bontanák a komposztot és szaporodnának a rovarok
A gomba komposzt ilyen formán történő feldolgozására sztenderdizált moduláris konténeres rendszer kifejlesztése lehet alkalmas, ahol a termelő területekről izoláltan tud megtörténni a komposzt biológiai úton történő átalakítása.
A konténeres rendszerrel a feldolgozás ez idáig egy nem létező láncszeme az iparágnak, amely lehetővé teszi, hogy a tápanyagok all in-all out tulajdonsággal a rendszeren belül maradjanak.
A konténeres rendszer az iparági szereplő méretéhez igazítva modulárisan bővíthető, bármekkora gombatermelő rendszer méretéhez igazítható.
A kifejleszteni tervezett lárvanevelő moduláris konténeres technológia input oldalán tehát a letermett gombakomposzt és a kikísérletezett körülmények között kiválasztott lárvák, míg az output oldalon a letermett gombakomposzttal felnevelt lárva, valamint lárva salakanyag található.
Így kerül vissza az LGK a körforgásba, és így ismét kezdetét veheti a gombatermesztés első, vagyis a gombanövekedés fázisa.
A várható túltermelés miatti lárva salakanyagot (lárvakomposztot) és fehérjét adott esetben értékesíteni kívánják a gombaipari, illetve egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek.
Nem új keletű az együttműködés
Az egyetem jogelődjei és a Bio-Fungi Kft. már több kutatási témában is együttműködött az elmúlt évek során. Szelénnel és D-vitaminnal dúsított gombák termesztési módszereit dolgozták ki első együttműködésük során, ennek eredményeként ilyen termékek napjainkban is forgalomban vannak. Ezt követően anyagcsere markerekkel kapcsolatos kutatás zajlott, ennek gyakorlati jelentősége a komposzt előállítás során van, hiszen így kiderült, mely technológiai paraméterek befolyásolják és melyek nem a komposztgyártást. A harmadik közös projekt a gombatermesztésben előforduló mikotoxinok vizsgálata és ezek mennyiségének a csökkentése volt, most pedig egy újabb kutatás kezdődik el, mondta Fodor Péter, a MATE Élelmiszerkémia- és Analitika Tanszékének emeritusz professzora.
Geösel András, a MATE egyetemi docense, aki a Kertészettudományi Intézet, valamint a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének vezetője elmondta: e cégnél is hetente több száz tonna letermett gombakomposzt képződik, melyben sok víz és hasznosítható szerves anyag van, és a rovarlárvákkal történő hasznosítás helyben megoldható lenne. A projektnek több célja van, például megtudni, hogy az itt keletkező négyféle komposzt (csiperke, laska, ördögszekér laska és shiitake) gombák letermett komposztjai közül melyik alkalmas rovarokkal történő másodhasznosításra, illetve azt is meg kell tudni, hogy mely rovarfajok képesek e gombakomposztot hasznosítani.
A rovarok lárváinak a további felhasználási módjai is a kutatás témáját képezik, hogy e lárvák hogyan lesznek alkalmasak állati takarmányozásra, vagy később esetleg humánélelmezési célokra. Az is egy lehetőség, hogy a rovarfehérjét visszajuttatják újra a gombakomposztba, melynél az így emelt fehérje tartalom lehetséges, hogy növeli a gomba terméshozamát.
A műtrágyahiány és a műtrágyák árának emelkedésével a szerves trágyák jelentősége újra felértékelődik, és a rovarok által átdolgozott komposzt a kertészeti termesztésben is jó eséllyel felhasználható lesz. A cél, hogy a kutatás lezárultával szabadalmak, és néhány termék is mutassa majd a projekt sikerét.
