Back to top

Nehéz év után újra szárnyal a francia bortermelés

A tavalyi, fagykároktól tizedelt eredményhez képest 18 százalékkal több, 44,6 millió hektoliter bort állítanak elő Franciaországban az idei szezonban. A száraz nyár miatt korán indult a szüret és az egyes régiók nagyon eltérő képet mutatnak.

A mezőgazdasági minisztérium tájékoztatója szerint a francia bortermelés idei teljesítménye 4 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot, elérve a 44,6 millió hektolitert. Egy hektoliter 100 liter, azaz körülbelül 133 szabványos borosüveg.

Szüretek régiónként

A Champagne régióban a szüret a tízéves átlagnál mintegy 12 nappal korábban ért véget, és a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a teljes kibocsátás várhatóan csaknem megduplázódik a tavalyihoz képest - közölte a hivatal.

A bordeaux-i régióban, ahol a szüret szeptember végén ért véget, a termelés várhatóan 5%-kal elmarad az átlagtól, mivel a szárazság akadályozta a szőlő növekedését, míg a tavaszi fagyok és a júniusi jégeső néhány szőlőültetvényt megrongált.

A Elzász és a délnyugati régiót szintén súlyosan érintette a hosszan tartó száraz időjárás, a termelés várhatóan 11%-kal, illetve 21%-kal lesz az átlagos alatt.

Forrás: 
esmmagazin.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Friss évjáratú borokat értékeltek Egerben

Első alkalommal rendezték meg az Egri Csillag Egri Borvidéki Újborverseny január közepén. A megmérettetés lehetőséget nyújtott a reduktív eljárással készített, friss, 2022-es évjáratból származó borok értékelésére.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Célzott málnanemesítés

Hatalmas a fejlődés a málnafajták terén is, csakúgy, mint a legtöbb gyümölcsnél. A bogyók óriásiak, kétszer-háromszor nagyobbak, mint a megszokott málnafajtáké, és külön kezelik a feldolgozásra és friss fogyasztásra szánt fajtákat.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

Jót tett a bőséges csapadék az almaültetvényeknek

Bár az idei terméskilátásokat még lehetetlen megbecsülni, a bőséges őszi-téli csapadék biztosan jót tett az almaültetvényeknek - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.