Back to top

A malomipari gyűjtemény kincsei

A magyarországi malomipar létrejöttében elévülhetetlen érdemei vannak gróf Széchenyi Istvánnak, hiszen 1839-ben ő alapította a Pesti Hengermalom Társaságot, amely az ország első gyáripari nagyüzeme volt. 1841-ben helyezték üzembe a főváros első gőzmalmát, amiben kőjáratok helyett már hengerszékeket alkalmaztak, és amely Európában is a legkorszerűbbek közé tartozott.

Hengerszék
Hengerszék
Fotó: Papp Tibor
Széchenyi gondolata az volt, hogy ne csak gabonát exportáljunk, hanem a lényegesen nagyobb bevételt hozó gabonaőrlemények kivitelét fokozzuk. A fejlődés innentől töretlen volt, olyannyira, hogy a 19. század utolsó negyedében már Budapest volt a világ második legnagyobb malomipari központja az amerikai Minneapolis után.

A 20. század elején a hazai malomipari termelés egyre inkább koncentrálódott, hiszen a mintegy 2500 gőz- és motoros malom adta az őrlemény több, mint 80 százalékát úgy, hogy abban az időben még hozzávetőleg 17 ezer malom működött az országban.

A II. világháborút követő államosítások hatására a kisebb malmok termelését leállították, így 1978-ra a használatban lévő malmok száma 148-ra csökkent. A felszámolt malmokból az értékesebb gépeket és tárgyakat összegyűjtötték, és 1978-ban létrehozták a még zártkörűen működő – csupán oktatási célokra használt – malomipari történeti kiállítást, amely 1984-ben Malomipari Múzeum néven mindenki számára látogathatóvá vált. A múzeum 2012-ben bezárt, gyűjteménye pedig átkerült a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tulajdonába.

A malomipari gyűjteményben található több száz tárgy bemutatása ebben a cikkben természetesen nem lehetséges, de talán néhány gép ismertetésével is érzékeltetni lehet, hogy annak idején milyen eszközök tették a magyar malomipart világhíressé.

Elsőnek egy olyan eszközt kell megemlíteni, amely hatékonyságával forradalmasította a gabonaőrlést, leváltva a korábban alkalmazott kőjáratokat. Ez az eszköz a hengerszék. Nevét onnan kapta, hogy az őrlőhengerek tulajdonképpen benne ülnek egy „székben”. Története akkor kezdődött, amikor Wegmann Frigyes svájci mérnök 1873-ban Budapesten is bemutatta találmányát, a porcelánhengerekkel működő hengerszéket, ami azonban csak dara őrlésére volt alkalmas, egész gabonaszemek esetében már nem volt használható.

Síkszita
Síkszita
Fotó: Papp Tibor

Mechwart András vezetésével a Ganz-gyár kidolgozott egy olyan öntési technológiát, amellyel keményfejű öntvényt lehetett készíteni porcelánhengerek helyett. Ezekkel a kéregöntésű hengerekkel már a gabonaszemek őrlésének sem volt akadálya, így a malomipar fejlődése hihetetlen gyorsasággal folytatódott.

A Ganz-gyár tízezres nagyságrendben adta el a sima és rovátkolt acélhengerekkel felszerelt, a legkülönfélébb méretekben gyártott hengerszékeit, amelyek a világon mindenhol keresettek lettek.

A síkszita is Magyarországon született, történeti előzménye nem volt. Mivel a malmok feladata az, hogy a lisztes magbelsőtől szétválasszuk a héjrétegeket és a csírát, ezért az őrlési munkafolyamatot osztályozásnak kell követnie. Haggenmacher Károly, az Első Budapesti Gőzmalom Rt. igazgatója 1887-ben mutatta be találmányát, a síkszitát, amivel forradalmasította az osztályozást. Az első síksziták három szitáló- és két gyűjtőkerettel rendelkeztek, de a fejlesztések hatására a szitaszekrényben elhelyezett keretek száma később 20–24-re emelkedett, így a lisztek minőségi választéka rendkívül széles skálán mozgott. Szerkezetük szerint a keretek lehettek alulról támasztottak és fentről függesztett szerkezetűek. A malom­ipari melléktermékként keletkezett korpa ugyanakkor megteremtette az alapját a malmok környékén megtelepedő tehenészeteknek, és ezáltal az ipari tejtermelésnek. A síksziták a 20. század elejére már a kisebb malmokban is kiszorították az addig használt hasáb- és hengeresszitákat, mert sokkal jobb hatásfokkal dolgoztak és a helyigényük is kedvezőbb volt.

A bemutatott tárgyak jól érzékeltetik, hogy a magyar malomipar mekkora fejlődésen ment keresztül, így ezeknek az ipartörténeti ritkaságnak számító tárgyaknak a megőrzése kötelességünk. Vigyázzunk értékeinkre!

Nagy László
muzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

További fejlesztések a sikeres évet záró AXIÁL-nál

A gazdasági nehézségek és az aszály ellenére 2022-ben az AXIÁL Kft. rendelésállománya növekedett, a cég új telephelyet nyitott Felsőzsolcán és kibővítette bajai szervizét. A jelentős hazai gépkereskedő az AgrárgépShow kiállításon mutatta be terveit és eredményeit, miközben közel 100 gépet ki is állított és leleplezte az utánpótlásnevelési projektjük legújabb kampányarcait, a Galaxiál Hőseit.