0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Gluténmentes és még beporzó-barát is, mi lehet az?

Hollandiában valaha elterjedt volt, számos nemzeti étel receptjében szerepel, ám erősen kiszorult a termesztésből. A reform konyha is felkarolta ezt a növényt, így termesztésében nagy lehetőségek vannak.

Kees Sijbenga harmadik generációs gazda, és a holland Drenthe provinciában gazdálkodik. Egy ambiciózus, természetközeli mezőgazdasági projekt résztvevője, melynek célja a hajdina újbóli elterjesztése az országban.

A hajdinaliszt meghatározó összetevője a holland konyhának: a pannenkoeken (vékony, lapos palacsinta) és a poffertjes (könnyű tésztája mini-palacsinta) alapanyaga. Ezek jelenleg szinte kivétel nélkül importált hajdinalisztből készülnek.

„A 19. század elején a hajdina a második legnagyobb mennyiségben termesztett növény volt a rozs után” – mondta Peter Brul, organikus növénytermesztési tanácsadó a Guardiannak. „Abban az időben ez az ország egyik alapélelmiszere volt.”

Azonban a 20. században egyre jobban hozzáférhetővé váló műtrágyáknak köszönhetően a gazdák átálltak a nagyobb hozammal bíró, jobban jövedelmező növényekre, mint a burgonya, és a hajdina szinte teljesen eltűnt.

2019-ben Brul úgy döntött, visszahozza ezt a növényt a holland mezőgazdaságba. A tény, hogy gluténmentes, magas a rost és antioxidánstartalma, nagyot dobott a népszerűségén. Emellett pedig beporzó-barát mivolta is nagy segítség volt, mivel Hollandia méhfajainak több, mint fele kihalással veszélyeztetett.

Négy évvel ezelőtt vetették el újra Groningenben a hajdinát: egy gazda Brul segítségével hozott létre egy egy hektáros ültetvényt.

A kísérlet olyan sikeres volt, hogy mára 23 gazda 85 hektáron vetette el a növényt Groningenben és Drentheben.

A hajdina, mint nyári főnövény, jól érzi magát a sovány, homokos kelet-hollandiai talajokon. Kevés kártevője ismert, és nem érzékeny a fagyra sem. 2021-ben hektáronként 1750 kg termést produkált, ami kicsit alatta maradt az 2000 kg-os célnak, köszönhetően a virágzás alatti kedvezőtlen időjárásnak.

A hajdina remek takarónövény is, ami segíti a talajok regenerálódását, míg a dúsan elágazó szára elnyomja a gyomokat. Ugyanazon a területen a Sijbenga-hoz hasonló gazdálkodók rendszerint gabonát termesztenek télen, általában búzát, majd burgonyát, cukorrépát, vagy más zöldségfélét tavasszal.

Nyáron Sijbenga keskenyebb sávokban termeszti a hajdinát, más biodiverzitást segítő terményekkel vegyesen, mint a borsó vagy a csillagfürt (mindkettőt a magjáért). Általában május közepén vetnek, és egy hónap múlva várható a virágzás. A több millió virág igen vonzó a mézelő méheknek és a vadon élő beporzóknak is.

A hosszú virágzási időszak, mely a késő augusztusi betakarításig tart, biztosítja a rovarok számára a táplálékot egy olyan időszakban, amikor a legtöbb mezőgazdasági területen nem található elég nektár.

This Fijen, a holland Wageningeni Egyetem adjunktusa tanulmányozta a hajdinaföldön található rovarokat. „A kutatásunk szerint a virágzás maximumának idején bármikor átlagosan 6500 vad beporzót találni egy hektár hajdinaföld fölött, ami a jelenlévő beporzók 51 százaléka” – mondta. „Ebbe beletartozik 28 zengőlégy-, 12 vadméh-, és 13 lepkefaj.” A maradék 49 százalékot a háziméhek teszik ki.

Fijen és kollégái azt is megfigyelték, a háziméheket vonzzák a hajdinaföldek: ilyenkor elhagyják a közelben lévő más területeket, így az ott élő többi beporzó számára kisebb kompetíciót jelentenek. „Ez rámutat arra, hogy a hajdina termesztésében óriási lehetőségek rejlenek a biológiai sokféleség megóvása terén a mezőgazdasági tájakon” – mondta Fijen.

Azt is megállapították, hogy hektáronként két méhkaptár elhelyezése nem befolyásolja a vad beporzók mennyiségét, azonban segíti a hajdinatermés növelését, ami előnyös a gazdák számára.

Mostanra a hajdina projekt remekül halad, azonban nem volt ilyen egyszerű az indulás. Brul több kísérletet is végzett, hogy megtalálja a legjobb fajtát. De a termés feldolgozása is problémás volt eleinte, egészen Lengyelországig kellett vinni a hajdinát, hogy meghántolják – pedig 150 évvel ezelőtt Hollandia keleti részén minden faluban volt egy hajdina-hántoló malom.

Brul pedig mindenre gondolt: a hajdina héjának is keresett vevőket, mely kiválóan hasznosítható párnatöltelékként. Elmondása szerint fontos, hogy összekössék az ellátási lánc szereplőit, így megfelelő egyensúly lesz a gazdák által igényelt- és a fogyasztók által megfizethető ár között.

Forrás: Guardian