0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

A fejlesztésnek még nincs vége

Sokszor halljuk, hogy vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a mezőgazdaságot, a kertészetet, mert még a most harmincas éveikben járó szakemberek közül is sokan elhagyják ezt a pályát. Jó látni azonban, hogy akadnak olyan szakképzett fiatalok, akiket nem kell meggyőzni, önszántukból viszik tovább, fejlesztik a szüleik, nagyszüleik által felépített gazdaságot.

Örömmel választják a mezőgazdasági termeléssel járó életformát, a kihívásokat és sikereket, bátran élnek a pályázatok által kínált lehetőségekkel. Csizmadi Imre agrármérnök, növényorvos is ilyen vállalkozó. A Bugyi település melletti Alsóványon 27 tagból álló, összesen 250 hektáros területen gazdálkodik, és a technológiai és szemléleti újításokat követve igyekszik versenyképes maradni még ezekben a viszontagságos időkben is.

A Kertészet és Szőlészet 2021. évi 11. számában már bemutattuk Csizmadi Imre gazdaságát, ahol a Wageningeni Egyetemi tanulmányai alatt szövődött barátságból lett együttműködésnek köszönhetően a szántóföldi zöldségek mellett bazsarózsát is termeszt. Ezt Hollandiába viszik, ott robotok csomagolják, és a tőzsdén értékesítik. Legnagyobb területen viszont burgonyát, vörös- és lilahagymát, gumós zellert és céklát termeszt hazai piacra. Vevőinek az egy évre kötött szerződésekben rögzített ütemezés szerint szállít, az árakat hetente állapítják meg. Tapasztalata szerint az áruházakban a megnövekedett árakhoz rendkívül szigorú minőségi elvárások társulnak.

Összehangolt vetésforgó

A fiatal termelő újra és újra átgondolja és szükség szerint módosítja az alkalmazott termesztéstechnológiát. A vetésforgó tervezésekor gazdasága technikai adottságait, a termelt növények és fajták igényeit, munkaerő-szükségletét, valamint a piaci elvárásokat egyaránt figyelembe veszi.

A rendszerében egyik növény sem hangsúlyosabb 30%-nál.

Törekszik arra, hogy ahol lehet és észszerű, ott leváltsa az emberi munkaerőt, hogy kiszámíthatóbb legyen a termelés. A tálcás, palántanevelőtől vásárolt zellerpalántákat például a teljesen automata olasz négysoros Ferrari Futura géppel ültetik. Talán ez az egyetlen ilyen ültetőgép Magyarországon, de megérte a beruházás, mert hat-hét ember munkáját tudja helyettesíteni, óránkénti teljesítménye 8000 növény soronként. Az üzemeltetéséhez csupán egyetlen személy kell, aki a palántákkal teli tálcákat adagolja az ültetőrobotoknak. Ezt a traktor vezetője is meg tudja tenni, mert szabadon haladó, önállóan fordulni képes Fendt típusú traktorral dolgoznak.

Zellert 30 hektáron termeszt Csizmadi Imre, hét-nyolc fajtát használ a Nunhems választékából. A mintegy 2 millió palántát márciustól júniusig folyamatosan ültetik kézi géppel. A jövőben azonban az új gépnek köszönhetően koncentráltabb lehet a palántázás. A gumókat augusztus elejétől kezdik felszedni, és a késői fajtákat hosszan tudja értékesíteni a tárolóból. Úgy látja, hogy jelenleg ez a mennyiség elég a hazai piacra.

Az idén a zellernek is több öntözésre volt szüksége, hogy megfelelő nagyságú fejeket neveljen.

A fajtákon sok múlik, hangsúlyozza, de ahhoz, hogy a bennük rejlő értékes tulajdonságok megnyilvánuljanak, meg kell teremteni a növények megfelelő fejlődéséhez a körülményeket. Arra kell törekedni, hogy a növényeket ne érje fölöslegesen stressz. A hagymát ezért mikroszórófejes technológiával öntözi, noha annak a telepítése és a felszedése több kézi munkát igényel. Nagy előnye ugyanakkor, hogy a finom esőztetés által nem tömörödik a talaj és így a hagyma könnyebben kikel. Nem elhanyagolható az sem, hogy ezzel az öntözési móddal erősebb páncéllevél képződik, ez különösen a kései, tárolóba kerülő fajtáknál fontos szempont. Csizmadi Imre július elejétől értékesíti a hagymát. Igen magas termésátlagot érnek el, az Utrero hibriddel például hektáronként csaknem 100 tonnát szednek. Elképzelhető, hogy a mostani 10 hektáros felületet tovább növeli.

A burgonyatermesztés erősen visszaszorult Magyarországon.

Amíg 2004 előtt 26 ezer hektár volt a területe, napjainkban mindössze 6000. Vetőgumót pedig a korábbi 800 hektár helyett csak 70 hektáron termesztenek. Náluk nem volt idén jó a burgonyatermés, viszont a tavalyihoz képest jobb áron tudták értékesíteni a gumókat. Ráfért az áremelkedés, mivel az elmúlt négy évben csak a termesztéshez szükséges anyagok árát keresték meg vele. A hagyma ára 30, a zelleré 20%-kal emelkedett elfogadható termésátlag mellett.

A kártevők ellen Csizmadi Imre integrált növényvédelmet alkalmaz, növényorvosként pontosan tudja az egyes rovarok rajzási idejét, így célzottan védekezik ellenük.

Többször nyert

Pályázati támogatással 2019-re lett kész a nagy légterű, 2000 tonna termés befogadására alkalmas korszerű hűtőtároló. A zöldségtermesztés vezető gazdálkodóival azonos módon ő is 160 × 120 × 120-as standard holland mintára készült ládákban tárolja a termést.

Csizmadi Imre a precíziós pályázaton nyert támogatást egy Fendt traktor vásárlásához.

Ezzel a német, prémium márkájú, gazdaságosan üzemeltethető munkagéppel különböző valós idejű adatokat tudnak továbbítani a telephelyen lévő szerverre a munkavégzés időtartamától a gázolajfogyasztáson át a hektárra levetített üzem­óráig. Továbbá precíziós lokális időjárás-állomásokat használnak szintén holland mintára, amelyek gyűjtik és elemzik az egyes parcellák időjárási adatait évről évre.

Az energiaárak rohamos növekedése mellett biztonságot nyújt a már korábban szintén pályázaton elnyert napelemrendszer, a beruházásnak köszönhetően az addigi 1,5 millió forintos havi villamosenergia-számla 400 ezer forintra csökkent.

Egyedi tervezésű gépsor

A megtermelt árumennyiség piaci előkészítésének nagy az élőmunka-igénye és gépszükséglete. A szántóföldről emberi kéz érintése nélkül szedik fel a termést. Beviszik a feldolgozóba, ahol a különböző terméseket más-más géppel készítik áruvá.

Hol az egyiket üzemelik be, hol a másikat. Ezzel sok idő elmegy, ráadásul ezek a gépek nem tudnak hosszú órákon át üzembiztosan működni.

Ezért óriási döntésre szánta rá magát a fiatal gazda, olyan egyedi, egyetlen kört képező gépsort tervezett, ami a földekről beérkezett koszos vagy éppen sáros termésből a palettázott, felcímkézett ládákig vagy éppen a bevarrt, felcímkézett zsákokig mindent automatikusan, programozás szerint elvégez. Emberi kéz csak a válogatásnál érinti a terméket. Ha például céklát hoznak be a földről, akkor az egész gépsort átállítja a céklának megfelelő módozatra. Beöntik a termést a gépsor tárolójába, ahonnan egy garat adagolja tovább. Ahogy a zöldség halad, a gép a föld nagy részét eltávolítja, majd egy jacuzziban leválasztja a rögöket. Onnan átúszik a cékla a mosóba. A dobmosóban több érték, például a töltöttségi szint is állítható lesz attól függően, hogy mennyire saras a cékla vagy mennyire gyorsan szeretnék, hogy áthaladjon rajta a gumó. A zeller nem erre kanyarodik majd, a gumók mennek a polírozóba, ahol a sebesség, a kefék mérete szintén választható lesz. Alkalmas lesz ugyanis répa polírozására is, ha esetleg más gazdák termékének áruvá készítését is vállalnák majd a jövőben szolgáltatásként.

A hagyma a hagymapucolóra kerül, onnan csatlakozik vissza. Végül a zöldségek az osztályozóhoz haladnak, ott van szükség egyedül élő munkaerőre.

Az osztályozás után a gép méret szerinti konténerekbe szállítja az árut. A megrendelés alapján dől el, hogy melyik mérettel dolgozik tovább a gépsor. Annak a konténernek a tartalma kerül az automata mérlegre, ami grammnyi pontossággal tud majd mérni 0,5 kilogramm­tól 10, 25 kilogrammig. Legvégül robot teszi igény szerint ládába vagy zsákba az árut, a zsákot be is varrja, ellátja címkével és palettára rakja a kiszereléseket. A megrakott raklapok elszállítására lesz szükség ismét élő munkaerőre, egy targoncásra.

A Magyarországon még ritkaságszámba menő, új beruházás már nemcsak egy jó ötlet, megkezdték a megvalósítását is. Készül az épület, ahová az egyedi gépsor kerül majd.

Forrás: Kertészet és Szőlészet