Back to top

Száz éves lenne a Dimény-korszak névadója

Dimény Imre Széchenyi-díjas agrármérnök, egykori földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter emlékére állítottak szobrot a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői főépületének parkjában. Az alkotást Nagy István agrárminiszter, Csányi Sándor, a MATE Alapítvány elnöke, Gyuricza Csaba rektor és Csikai Miklós, a Dimény Imre Emlékbizottság elnöke leplezte le.

A Dimény-korszak tehetséges agrárius reformnemzedéke olyan pályára állította az agráriumot, amin haladva jobbá vált a vidék élete és a nemzetközi élvonalba emelte az országot
A Dimény-korszak tehetséges agrárius reformnemzedéke olyan pályára állította az agráriumot, amin haladva jobbá vált a vidék élete és a nemzetközi élvonalba emelte az országot
Fotó: Czifrik Katalin
A tervek szerint ez lesz az első darabja annak a szoborparknak, amely a hazai agrárkutatás és -felsőoktatás meghatározó személyiségei előtt fog tisztelegni.

A széles körű összefogásban, aminek köszönhetően elkészült a bronz mellszobor, a MATE és az Agrárminisztérium mellett a Magyar Tudományos Akadémia, valamint számos magánszemély is részt vett. Az avatáson több korábbi rektor és agrárminiszter, az MTA képviselői és az egykori pályatársak mellett megjelent Dimény Judit, Dimény Imre lánya, a MATE kertészeti tanszékének korábbi vezetője is.

Dimény Judit, Dimény Imre lánya, a MATE kertészeti tanszékének korábbi vezetője
Dimény Judit, Dimény Imre lánya, a MATE kertészeti tanszékének korábbi vezetője
Fotó: Czifrik Katalin
A magyar agrárium, de az egész közélet kevés olyan embert tart számon, akinek a pályafutása olyan egyértelműen pozitív megítélést kapott volna, mint Dimény Imréé – mondta Csányi Sándor. Nagy szerepe volt az 1968-as reformokban és abban, hogy az akkori elképzelésekből minél több érvényesüljön az újító folyamatok megállítása után is.

Az elsők között hangsúlyozta az ökonómia jelentőségét az agráriumban és gondolkodott azon, miként kellene az árakon keresztül a mezőgazdaság önfenntartó képeségét megvalósítani,

ami máig nem sikerült nemcsak itthon, hanem Európában sem.

Csányi Sándor ugyanakkor hangsúlyozta: vannak jó hírek is. Az egyetemátalakítás sokat haladt az elmúlt évben. Összevonták a kutatási és oktatási tevékenységeket, korszerűsítették a szakok tartalmát és csökkentették a számukat. Az új finanszírozási forma révén sikerült jobb anyagi elismerést biztosítani a jó szakemberek megtartása érdekében. Közel 8 milliárdos KEOP-finanszírozás keretében elkezdődött a gödöllői kampusz korszerűsítése, ami remélhetőleg a többi kampuszon is folytatódni fog. Csányi Sándor kiemelte: bízik abban, hogy ezek a kezdeményezések méltók Dimény Imre munkásságához és hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez.

Csányi Sándor, Nagy István, Gyuricza Csaba és Csikai MIklós az avatáson
Csányi Sándor, Nagy István, Gyuricza Csaba és Csikai MIklós az avatáson
Fotó: Czifrik Katalin

Lantos Györgyi szobrászművész alkotásával egyúttal az egyetem szoborparkját is megnyitják – mondta Gyuricza Csaba, aki kiemelte, hogy a jogelőd intézmények nagyhatású rektorának

teljesítménye olyan kiválóságokéval ér fel, mint Tessedik Sámuel, Festetics György és Entz Ferenc, szellemi öröksége pedig mindenkié, aki Magyarország földjén gazdálkodik.

Szakminiszterként a termelési biztonságot szem előtt tartva támogatta a műszaki fejlesztéseket, aminek eredménye nemzetközi elismerést váltott ki. A Dimény-korszak tehetséges agrárius reformnemzedéke olyan pályára állította az agráriumot, amin haladva jobbá vált a vidék élete és nemzetközi élvonalba emelte az országot. Dimény Imre élelmiszergazdaságban gondolkozott, amely az alapanyagtermelés, a feldolgozás és a kereskedelem érdekazonosság mentén kialakított egységén alapult. Mindig arra törekedett, hogy ezeket egységes szemléletben, egységes láncolatban, egymásra utalva kezelje, amely ma is aktuális gondolat.

Dimény Imrét szakmai tudása mellett őszintesége, emberi nyíltsága, közvetlensége tette példaképpé tanítványai és pályatársai körében – fogalmazott Csikai Miklós agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, aki Gyuricza Csabához hasonlóan személyes emlékeit is felidézte az egykori miniszterrel és egyetemi rektorral kapcsolatban. Mint mondta, neki köszönhető, hogy az 1965 és ’75 közötti időszak a magyar mezőgazdaság virágzásának korszakává válhatott. Jelentős szerepe volt az agráregyetemek és főiskolák nagy arányú fejlesztésében és a kertészeti ágazat felemelkedésében, de mindez csak egy-egy szelete egész agráriumot átfogó munkásságának.

Dimény Imre jól látta, hogy a kedvező természeti, ökológiai adottságainkat csak akkor tudjuk kamatoztatni, ha azokhoz a biológiai és a technikai fejlesztéseket, a gazdasági és humán tényezőket komplex módon sikerül társítani
Dimény Imre jól látta, hogy a kedvező természeti, ökológiai adottságainkat csak akkor tudjuk kamatoztatni, ha azokhoz a biológiai és a technikai fejlesztéseket, a gazdasági és humán tényezőket komplex módon sikerül társítani
Fotó: Czifrik Katalin
Dimény Imre jól látta, hogy a kedvező természeti, ökológiai adottságainkat csak akkor tudjuk kamatoztatni, ha azokhoz a biológiai és a technikai fejlesztéseket, a gazdasági és humán tényezőket komplex módon sikerül társítani – emelte ki Nagy István. Ha nem fordítunk figyelmet a mezőgazdaság korszerűsítésére, az újabb és újabb technológiák alkalmazására, a szakemberképzésre és a kutatásra, lemaradunk a versenyben. Nem véletlen, hogy 

nevéhez fűződik az agrárium gépesítése, a termelőszövetkezetek adósságának elengedése és az élelmiszer-gazdaság fogalmának általánossá válása is. Miniszterként elévülhetetlen az érdeme a sikeres termelési rendszerek létrejöttében, de mindig nagy hangsúlyt fektetett a képzésre, az utánpótlásnevelésére is.

Dimény Imre Komollón született, az erdélyi Kovászna megyében. A Kolozsvári Gazdasági Akadémia és a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola elvégzése után a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri posztot töltött be 1967-től 1975-ig, majd a felsőoktatásban dolgozott. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezetője volt 1991-ig, 1975-től 1986-ig a rektori posztot is betöltötte. Megszervezte az Ökonómiai Intézetet, amelynek igazgatója volt. Az egyetemhez kapcsolta az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet. 1992-től a SZIE Élelmiszertudományi Kar, élelmiszeripari gazdaságtan tanszék tudományos tanácsadója és 1995-től professzor emeritus. 1993-tól 2000-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Doktori Tanácsának, továbbá a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja, 2000-ben és 2001-ben a Szent István Egyetem Doktori Bizottságának elnöke volt.

Az avatáson több korábbi rektor és agrárminiszter, az MTA képviselői és az egykori pályatársak is megjelentek
Az avatáson több korábbi rektor és agrárminiszter, az MTA képviselői és az egykori pályatársak is megjelentek
Fotó: Czifrik Katalin

1972-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett, 1982-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották.

Tevékenyen részt vett nemzetközi agrártudományi és agrár-közgazdasági egyesületek, valamint mezőgazdaság-tudományi folyóiratok szerkesztésében. Tizenöt tudományos könyvet, monográfiát írt, a tudományos cikkeinek száma meghaladja a kétszázat, a népszerűsítő cikkeké, illetve a tudományos jellegű előadásoké pedig eléri a háromszázat.

2017-ben, 95 évesen hunyt el.

A széles körű összefogásban, aminek köszönhetően elkészült a bronz mellszobor, a MATE és az Agrárminisztérium mellett a Magyar Tudományos Akadémia, valamint számos magánszemély is részt vett
A széles körű összefogásban, aminek köszönhetően elkészült a bronz mellszobor, a MATE és az Agrárminisztérium mellett a Magyar Tudományos Akadémia, valamint számos magánszemély is részt vett
Fotó: Czifrik Katalin

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.