0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Új arculat, új célok

Két évtized után újra hazánkban ülésezett a CLIMMAR, az európai mezőgép-forgalmazók szövetsége. Bár már két évvel korábban szerették volna megtartani az eseményt, a koronavírus-járvány miatt csak most került sor rá. A budapesti rendezvényre 15 országból 43 szakember érkezett.

A kongresszuson bemutatták a szervezet új arculatát, ami – mint az elhangzott –, az új célok megfogalmazásával is járt. Mindez pedig azért is volt égetően sürgős, mert a Covid alaposan átrendezte a mezőgéppiacot, s az energiaválság várható hatásainak is szeretnének elébe menni.

A tagországok rövid beszámolóiból is kitűnt, az energiaárakat érintő hatások – a klímaváltozás, a pandémia, az infláció, az orosz–ukrán háború – mindenhová begyűrűznek.

A belgák, a dánok és a luxemburgiak egyaránt az állattartás nehéz helyzetére, a kormányok szigorú nitrogénpolitikájára hívták fel a figyelmet, ami ellen a helyi gazdák megmozdulásokkal tiltakoznak. A Luxemburgban indított Red Boot akció keretében a kormány elleni kritikaként a fiatal gazdák egy éjszaka alatt négyszáz zöld keresztet – tetejükre piros csizmát húzva – tettek ki közterületekre, de hasonló megmozdulást tapasztalunk a hollandoknál is, akik megfordított zászlóval jelezték nemtetszésüket. A magas árak, a szállítási nehézségek mindenhol érezhetők, ennek ellenére az értékesített gépek számának emelkedéséről, összességében sikeres idei évről számoltak be a résztvevők.

A kongresszuson két online bejelentkezést is meghallgathattunk. Évek óta az asztalon van Brüsszelben az adatkezelési törvény, melynek középpontjában az adatfelhasználó áll. Fontos a horizontális elérhetőség, s ami a szakmánkat illeti, ezt szolgálja például a karbantartáshoz, javításhoz szükséges adatokhoz való hozzájutás. A mostani elképzelés szerint az adattulajdonos dönti el, mit ad át, de az is felmerült kérdésként, mekkora kártérítést kell fizetni a kiszivárogtatásért.

Még csak az alapok lerakásánál tartunk, ami további finomításokat igényel, és a részleteket szektoronként kell kidolgozni.

Szintén felmerült, hogy bizonyos területeken a mezőgépgyártók nem tudnak együttműködni a forgalmazókkal a márkaképviselet feltételeit illetően. Ma a gyártó egy piacon legfeljebb öt forgalmazónak biztosíthat kizárólagosságot, de köthet exkluzív szerződést is, ha elégedett a munkájukkal. Az új szabályozás pozitív fejlődést és kockázatokat egyaránt rejt, de egy dologra mindenképpen érdemes odafigyelni, 2023. május végéig mindenki tekintse át a szerződéseit.

Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy a hazai agráriumot a 21. századi technológiai és fenntarthatósági kihívásokhoz igazítsa, hangsúlyozta Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, hogy a szervező Megfosz (Mezőgazdasági Eszköz-és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) és a kormány között szoros szakmai partnerség működik, hiszen az európai és a hazai agrárium akkor tud erősebbé válni, ha a kormányzat, a gazdálkodók és a mezőgazdaság ipari-szolgáltatási háttere képes közösen gondolkodni és együttműködni.

A Megfosz hazánkban az edukációban is példamutató tevékenységet folytat, hiszen a fiatalok számára a Legyél Te is agrárgépész! programon keresztül népszerűsíti az agrárgépész szakmát és növeli a hivatás presztízsét a cseppet sem egyszerű munkaerőpiaci körülmények között,

folytatta az államtitkár. Több olyan kormányprogram született már, amiben a Megfosz sokat segített, és fordítva.

Feldman Zsolt hozzátette, hogy az agrárium eredményességéhez szakmai oldalról nagy szükség van a mezőgazdasághoz kapcsolódó gépi szolgáltatások, illetve a gépforgalmazás magas színvonalára. Az Agrárminisztérium a 2023-ban induló új agrártámogatási ciklusban is erős hangsúlyt fektet a technológiai megújulásra és a digitalizációra – folytatva a 2021-ben indult nagyszabású mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programot, amelynek köszönhetőn az elmúlt években a hazai mezőgazdasági géppiac lendületesen fejlődött. Az európai és a hazai agráriumot érintő minden nehézség ellenére 2021-ben 800 millió euró értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a magyarországi gazdálkodók. Ez a trend idén sem gyengült, hiszen az első félévben az értékesítés meghaladta a 400 millió eurót.

Az államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a precíziós gazdálkodás átállásának ösztönzése érdekében elindított program környezeti és gazdasági szempontból is komoly mérföldkő a hazai agrárium életében.

A versenyképesség fenntartása, az élelmezés biztonsága és a környezeti fenntarthatóság érdekében a digitalizáció, a megfelelő gépesítés, a legkorszerűbb erő- és munkagépek, illetve a precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközök használata alapkövetelménynek tekinthetők. Feldman Zsolt rendkívül fontosnak jelölte meg az európai élelmiszer-ellátási biztonság és élelmiszer-szuverenitás kérdéskörét. A cél az, hogy az európai gazdaságot sújtó energiaválság és az elmúlt időszakban megszakadt ellátási, értékesítési láncok, valamint az ebből fakadó bizonytalanság mihamarabb eloszoljon.

Győrffy Balázs a szakma népszerűsítéséhez a Megfosszal közösen végzett munka fontosságát emelte ki. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott, nemcsak mezőgazdasági, hanem társadalompolitikai, vidékmegtartási kérdés is a fiatalok megszólítása. Éppen ezért tavaly 23 – idén már 26 – helyszínen kampányolt a két szervezet.

Egyre fontosabb az információk pontos és gyors eljuttatása a gazdákhoz, és ebben a NAK Szántóföldi Napoknak és AgrárgépShow-nak kiemelt szerepe van.

Míg 25 éve a mechanikus gépek, napjainkban az elektronika viszi a prímet, a villáskulcsot használó szerelők lassan eltűnnek, mondta köszöntőjében Harsányi Zsolt. A Megfosz elnöke hozzátette, elektronikus felhőben élünk, vigyázzunk, ne váljon köddé. A sokváltozós világban egy állandó van, a hétnapos munkahét a mezőgazdaságban. Az ember az örök biztosíték arra, hogy ne omoljon össze dominóként a világunk, például egy kibertámadás esetén is folytatódjanak a munkák.

A szakember hangsúlyozta, hogy nem csupán a gépértékesítés a feladatuk, az csak a kezdet, minden gép annyit ér, amekkora szervizháttér van mögötte. A Megfosz elnöke megfogalmazta tapasztalatait, a mezőgazdasági gépek vizsgáztatása, forgalomba helyezése sokszor jár többletköltséggel, többlet-időráfordítással. Ezen változtatni kellene.

A Megfosz több mint húsz éve kapcsolódott be a CLIMMAR munkájába, aminek Harsányi Zsolt egymás után háromszor volt alelnöke, három-három évig.

Forrás: Kertészet és Szőlészet